Sziklatemplom
A Gellért-hegyen állt volna Remete Szent Pál szobra
2023. június 4. 10:00
A Gellért-hegy Duna felőli oldalán, a Magyarok Nagyasszonya sziklatemplom közvetlen közelében állt volna a pálosok névadójának, Remete Szent Pálnak a szobra. A mű el is készült Vilt Tibor szobrászművész műhelyében 1947-ben, de a felállítása meghiúsult. A 2,3 méter magas, haraszti mészkőből faragott szobor későbbi helye és története máig ismeretlen.
Barlangból imahely – 90 éves a Sziklatemplom
2021. május 24. 14:00
Azt gondolhatnánk, hogy a Gellért-hegy oldalában lévő Sziklakápolna egy réges-régi templom, holott meglepően fiatal, nincs százéves, magát a kápolnát ugyanis 1924-ben kezdték el kiépíteni, és 1931-ben szentelték fel. A kommunizmus alatt vasbeton fal zárta el a hívek elől, amit csak 1992-ben bontottak el.
Új kivilágítást kapott a Sziklatemplom keresztje
2018. október 11. 8:16
A magyar nemzet hányatott sorsának és időszakának szimbóluma is lehet a Gellért-hegy déli oldala.
A Gellért-hegy barlangja
2018. március 25. 15:55
Tudta, mire használták a Gellért-hegy oldalában a barlangot? A 19. és a XX. század fordulójának Budapestjéről azt gondoljuk, hogy egy maihoz hasonló modern világváros volt, ahol villamosok csilingeltek a magas, többemeletes házak között a kövezett utcákon. Azonban a korabeli fotókat nézegetve előtűnnek olyan képek, amelyek a városnak teljesen más arcát mutatják, néha egészen meglepő helyekről.
További cikkeink
Munkácsy és Thália – A festőfejedelem a fővárosi színházakban
Munkácsy Mihály neve hallatán nem elsősorban a színházra asszociálunk, viszont a Szépművészeti Múzeum jelenlegi kiállításához kapcsolódó kutatás során számos emlék feltárulkozott, amely a festőfejedelmet és a kultuszát a színjátszás vonatkozásában is érdekessé teszik. Fiatal korában díszlettervet készített a Budai Népszínház részére, később pedig közismert festményeit adták elő a teátrumokban, élőképekben megjelenítve.
Február közepén indul a Flórián téri felüljárók felújítása
A Flórián téri felüljárók felújítása február 14-én veszi kezdetét, a 2026 tavaszáig tartó munka pedig jelentős forgalomkorlátozással jár majd. A két felüljárón nem párhuzamosan dolgoznak majd, így egyet végig használhatnak majd az arra közlekedők.
A pest-budai állóhíd vámmentessége
A budapesti hidakon 1918-ig fizetendő díj nem a híd használatának díja volt, hanem egy középkori eredetű útvámfajta, és mint ilyen, beletartozott a magyar nemesség évszázados adómentességi kiváltságába. Azonban 1835. január 24-én az országgyűlés főrendi háza is elfogadta, hogy legalábbis ebben az esetben kivételt tesznek.