Természetesen a Sziklatemplomnak helyet adó barlang sokkal korábbi, már a középkorból vannak arra utaló mondák, hogy itt élt egykor egy szerzetes, név szerint egy Iván nevű remete. Pest neve is gyaníthatóan a Mons Pestiensis névből eredeztethető, amiben a pestiensis szó jelentése barlang, illetve kemence. Az eredeti barlang sokkal kisebb volt a mainál, ugyanis a mai barlagrendszer jórészt mesterséges. 

A Sziklatemplom a Gellért tér felett (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu) 

A barlang ugyan a középkorban állítólag egy szerzetes lakhelye volt, de a török kiűzése után a Gellért-hegy déli lejtője gyakorlatilag lakatlan volt, szőlőt termeltek rajta. A hegy lábánál volt a Sáros fürdő, magában a barlangban barlanglakások bújtak meg.

Barlanglakás a Gellért-hegy barlangjában 1874-ben (Fotó: Fortepan/Budapest Főváros Levélára, leltári szám: HU.BFL.XV.19.d.1.05.057)

Azonban a szőlőket a XIX. század utolsó évtizedeiben a filoxérajárvány kipusztította, a városrész pedig felértékelődött, hiszen  a XX. század elején a szőlők helyét villák és elegáns bérházak vették át, 1918-ra pedig felépült a Gellért Szálló és kiépült a mai Bartók Béla út.

Az, hogy a Gellért-hegy barlangját kápolnává alakítsák, 1924-ben vetődött fel egy zarándoklat során, amikor hazai zarándokok Lourdes-ban jártak. A Pireneusok lábánál lévő város arról nevezetes, hogy a közelében lévő barlangban 1858-ban több alkalommal jelenést látott egy francia apáca, Lourdes azóta zarándokhely.

A Sziklatemplom bejárata napjainkban (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu) 

A templom kialakításának gondolatát Pfeiffer Gyula miniszteri tanácsos karolta fel, aki a munkák megszervezésében is élen járt. A terv az volt, hogy robbantással kissé megnagyobbítják a barlangot, és egy kis átjárót alakítanak ki. Azonban valami félrement, nem a tervezett irányban robbant ki a hegy, hanem a Duna felé, így adta magát a lehetőség, hogy egy nagyobb barlangrendszert alakítsanak ki.

A Sziklatemplom eredeti oltára (Fotó: FSZEK Budapest Gyűjtemény) 

A Sziklatemplom – ahogy a bevezetésben írtuk – ugyanis csak részben természetes üreg, a nagyobb része mesterségesen, robbantások sorozatával jött létre. Az építést a „Szent Gellérthegyi Sziklatemplom Bizottság“ vezette, jórészt önkéntes munkával, felajánlásokból fedezve az építkezés költségeit. Nemcsak pénzt kaptak, de sok vállalkozó ajánlott fel építőanyagot is, vagy ingyen végezték el az adott munkát, például az oltár előtti 12 méter széles és 2 és fél méter magas vasrács elkészítését a diósgyőri keresztényszocialista munkások vállalták, természetesen ingyen.

Bangha Béla szentmisét mutat be a Sziklakápolnában 1928-ban (Fotó: Fortepan/Képszám: 100056)

A barlangkápolna első változata 1926. május 23-ra elkészült, ekkorra, pünkösdvasárnapra tűzték ki a felszentelését. A templomot így mutatta be a Nemzeti Ujság 1926. május 23-i száma:

„A régi barlang dísztelen jellege teljesen eltűnt és az előtte való tér kiképezve várja a hívők seregét, akik a díszes rácsozaton át vezető ajtón keresztül juthatnak be a Magyarok Nagyasszonyának szentelt sziklatemplomba. Ennek a rácsozatnak már históriája van, mint majd mindennek, ami összefügg a barlang kultuszhely történetével. Története, amely áldozatkészségről és a lelkek mély buzgalmáról beszél. Háromezer magyar munkás – az állami vasgyárak alkalmazottai – dolgozott rajta teljesen ingyen, és mindegyik kalapácsütést az imádság egy fohásza kísérte. Lux Kálmán műépítész végezte a barlang átalakítását és a felszerelésnek stílusos beállítását. Az ókeresztény, szinte katakombai stílust választotta, meghagyva lehetőség szerint mindenütt a sziklában a természet eredeti munkáját. Ami a technikai átalakításokat illeti, ezeket szakképzett bányászok végezték – turnusokban az összes magyarországi bányákból – szintén teljesen ingyen és imádságos lélekkel és azok felügyeletét Czerninger Alfréd bányafőkapitány vállalta magára, akinek köszönhető, hogy az eredeti terveken túlmenő hely áll most rendelkezésre és a barlangtemolom csoportnak a főbejáraton kívül a hívek kényelmét szolgáló méllékkijárata is van. A sziklatemplom díszei Vastagh György remek és poetikus lourdesi Mária-szobra és az ugyancsak őáltala készítendő szoborcsoportot, (melyet egyelőre modell helyettesit): Szent István felajánlja a koronát a Magyarok Nagyasszonyának.”

A templomot 1930-ig használták ebben az alakjában. Azonban szűknek bizonyult, és időközben egy másik elképzelés is szárba szökkent, nevezetesen, hogy ide, a Gellért-hegy oldalába visszatérhetne az egyetlen magyar alapítású szerzetesrend, a pálosok. A középkori eredetű pálos rendet II. József oszlatta fel, és azóta nem volt rendházuk Magyarországon.

Az átalakítási munkálatok 1930 novemberében kezdődtek, amelynek során 1228 robbantással nagyobbították meg a kápolnát. A templom 90 éve, 1931 pünkösdjére lett kész, a pálosok pedig 1934-ben telepedtek meg az új, Dunára néző rendházukban. Ezzel a Sziklatemplom és a pálos rend lengyelországi központja, Częstochowa, az egyik legnagyobb lengyel zarándokhely között erős kötődés jött létre, amely szellemi kapcsolat miatt a II. világháború alatt a lengyel menekültek között kedvelt lett a templom.

A Sziklatemplom oltára az 1931-es bővítés után (Fotó: FSZEK Budapest Gyűjtemény)

A II. világháború után a kommunista hatalom nem igazán szívlelte a Gellért-hegyen, a város fölött álló Sziklatemplomot, ahogy a szerzetesrendeket sem, a pálosokat ezért 1951 húsvéthétfőjén letartóztatták, sokukat kivégezték. A hegy tetején álló fakeresztet ledöntötték.

A Sziklatemplom elpusztult, de a rombolás nem ezzel ért véget. A barlangot befalazták, nem is akárhogyan, másfél méter vastag vasbeton falat emeltek ide, amelyen csak egy kis vasajtót hagytak. Az 1960-as években karsztvízmegfigyelő állomást alakítottak ki a járatokban, majd raktárnak használták.

Televíziós interjú a VITUKI karsztvízmegfigyelő állomásán, azaz a Sziklatemplomban 1968-ban (Fotó: Fortepan/Képszám: 56304) 

A katolikus egyház csak 1989-ben kapta vissza a kápolnát és a rendházat, azonnal megkezdődött a helyreállítás és a templom újjáéptése, bár a Sziklatemplomot elzáró betonfalat csak 1992-ben bontották le.

A Sziklatemplom oltára 1990-ben (Fotó: Fortepan/Képszám: 76470)

Ma a Sziklatemplom a pálos rend kezelésében a fővárosi hitélet szerves része, itt őrzik Remete Szent Pál lábszárcsontját, amely a rend egyik legértékesebb ereklyéje. A lengyel–magyar kapcsolatot erősítendő 1994-ben a Lengyel–Magyar Baráti Társaság, a pálosok hazatelepülésének 60. évfordulóján a Częstochowai Fekete Madonna kegyképének másolatát ajándékozta a templomnak, és egyben felálltották itt a lengyel oltárt, valamint a lengyel internáltak emléktábláját is.

Nyitókép: A Sziklatemplom bejárata 1926-ban, háttérben a Szabadság híd (Fotó: Fortepan/Képszám: 28443)