2016. február 17. 11:42

A magát bel-budainak tartó Sztankay István előtt tisztelegve avattak emléktáblát a Városmajor utcában hétfőn. Az emléktábla a XII. kerületi önkormányzat támogatásával valósulhatott meg.

Írta és fotózta: Balázs Attila

 

Nem csak budai, hanem közelebbről bel-budai volt saját megfogalmazása szerint Sztankay István, a 2014-ben elhunyt Kossuth- és Jászai-díjas színész, a Nemzet Színésze. Ezzel a megállapítással nem topográfiai meghatározást kívánt adni a művész, hanem azt fejezte ki, hogy „nagyon budainak” érzi magát – hangzott el az emléktábla-avató ünnepségen.

Február 15-én leplezték le Sztankay István emléktábláját annak a Városmajor utca 10. alatti társasháznak a falán, ahol a művész 1986-tól élt. Korábban sem lakott messze: a Krisztinaváros Alagúthoz közeli részén volt egykori otthona, ahonnan költözött át a Külső-Krisztinavárosi Városmajor utcába. 1936-ban görög katolikus családba született, a színi mesterség alapjait Rózsahegyi Kálmán színi tanodájában végezte. Művészi pályafutását megelőzően segédkántorként, kifutófiúként is dolgozott, sőt a metróépítésen is vállalt munkát csillésként. 

Rövid miskolci kitekintést követően 1963-tól fővárosi színházakban játszott.  A Nemzeti Színház társulatának volt a tagja, majd átigazolt a Madách Színházhoz, és végül a József Attila színházból ment nyugdíjba. 

Léner Péter rendező, színházigazgató avató beszédében kiemelte, hogy bár napjainkban a szoborállítások, emléktábla avatások kapcsán sok esetben közéleti polémia kerekedik, Sztankay István emléktáblájának kérdése viszont teljes közmegegyezésen alapult. Ebben szerinte meghatározó szerepe lehet annak is, hogy Sztankay István valódi polgár volt, a szó Márai Sándor-féle értelmezésében. A közéletben, mint színész volt jelen, vallási, világnézeti meggyőződéseit magában élte meg. 

Az emléktábla a XII. kerületi Önkormányzat támogatásával valósulhatott meg, Fonti Krisztina alpolgármester kihangsúlyozta, hogy a jelenünk számára is kiemelkedően fontos tisztában lennünk, azzal, hogy kik éltek dolgoztak ezekben a házakban, melyek körülvesznek minket. 

Mostantól tehát aki a Városmajor utcában sétál, megállhat egy percre Sztankay István egykori lakásánál, és felidézheti magában Sztankay jellegzetes, ismerős orgánumát, mellyel évtizedeken keresztül szólt hozzánk, mint Belmondo, Tony Curtis vagy Colombo felügyelő.


Hozzászóláshoz lépjen be, vagy regisztráljon!

Felhasználónév:
Jelszó:

Regisztráció | Elfelejtett jelszó