2016. március 22. 14:10

Ahogy formálódik az új Széll Kálmán tér, úgy válnak egyre inkább láthatóvá a tér hangulatát is meghatározó új művészeti alkotások is. Köztük is legfeltűnőbb az ősz óta már megcsodálható nagy vaktérkép a metró legyező alakú kijáratánál, ott, ahol régen a jegypénztárak voltak.

Írta és fényképezte: Viczián Zsófia

 

Régi térképeket böngészni nagy élvezet, valóságos időutazás, az egymásra rétegzett idő és kultúra élménye. Nehéz szavakba önteni afeletti ujjongásomat, hogy immáron erre a szórakozásra a megújuló Széll Kálmán téren is alkalom nyílik.

A metrólegyező üvegfalához illesztett kiszolgáló-épület és szellőző ugyan még csak messziről csodálható meg, térburkolással, faültetéssel és egyéb építési munkákkal elfoglalt sárga kobakos munkásokkal az előterében. De már így is impozáns alkotás, jólesik a szemnek.

Első pillantásra látszik, hogy térképet mintáznak a halvány zöldes-barnás színekből álló foltok a két, egymástól síkban elforduló, szabálytalan alakú betonfalon. Ahhoz sem kell nagy előképzettség, hogy hamar felismerjük: a középen lévő kékes csík egy folyó, a Duna, két oldalán pedig Pest és Buda látható, valamikor régen. Ha valakinek ez mégis kérdéses volna, akkor a jobb alsó sarokban feliratot is talál: Pest-Buda, és az időpontot is megtudhatjuk: 1823.

Tehát a városunk 193 évvel ezelőtt. Amikor még sokkal, de sokkal kisebb volt, mint most. De amikor már megindult a fejlődés útján. És micsoda év volt ez az 1823! Azzal indult, hogy első napján megszületett Petőfi Sándor, majd még ugyanebben a hónapban Madách Imre is. Ekkor látta meg a napvilágot Andrássy Gyula is, a későbbi Andrássy út névadója, a nagy formátumú politikus. De ekkor vetette papírra Kölcsey is a Himnuszt, és a matematikában is óriási fordulatot hoztak Bolyai gondolatai. No persze mindezek nem Pesten vagy Budán történtek, hanem szerte az országban. De aztán Petőfi is, Madách is, Kölcsey is megfordult Pesten, a korszak sok neves magyar emberével együtt.

A Széll Kálmán téri műalkotás Baróthy Annát és a Szövetség 39 nevű csoportot dicséri. Már sokfelé letették a névjegyüket minőségi munkáikkal: Budapesten megcsodálhatjuk tőlük például az Alagút melletti Lánchíd 19 Hotel üvegfalait vagy a holokauszt (pesti gettó) emlékfalat a Dohány utcában. Az egykori Moszkva térre ők álmodták újra az órát (néhány napja már ez is áll, még félig nejlonba burkolva) és az egyik épület falára pedig a legendás 58-as villamos finom vonalú domborművét. 

A nagyszabású beton-vaktérkép alapja Pest, Buda és Óbuda áttekintő célú katonai térképe 1823-ból, amely a kivételesen magas színvonalon álló Habsburg katonai térképészek korszakos munkája volt. Az 1806-tól évtizedeken át készülő térkép nagyon pontos képet adott a birodalom minden részéről, így természetesen a stratégiailag is kitüntetett helyzetű magyar fővárosról is. A Széll Kálmán téri alkotás hasonló precizitással, elég hűen követi az eredetit. Természetesen minden magyarázat és szöveg nélkül – de azt viszont megadjuk most mi.

Lássuk hát az érdekesebb részleteket! 

1. A tér szintjéhez egészen közel látszik a Dunán egy megtört vonal. Ez a hajóhíd, amely a mai Vigadó tér déli csücskétől indult és nagyjából a mai Várkert Kioszknál volt a budai hídfője. Egészen 1848 őszéig, amikor már ideiglenesen át lehetett kelni a Lánchídon, ez jelentette az összeköttetést a két város közt.

2. Egyből szemünkbe tűnik a pesti oldalon egy furcsa négyzet alakú épület. Ez a legendás Újépület, a Habsburg Birodalom katonaságának óriási kaszárnyaépülete – mely később rettegett börtönként is funkcionált, és amelynek falainál végezték ki Batthyány Lajost 1849. októberében. A XIX. század utolsó éveiben lebontották, helyén épült ki a mai Szabadság tér és annak impozáns épületei. 

3. Pest mérete elég kicsi, jól kivehető, hogy még nemigen nőtt túl az egykori városfalakon. A műalkotás (és az eredeti térkép is) pirosas színnel jelzi a sűrű városi beépítettséget és világosabbal a külvárosokat, ahol még éppen csak megindultak a komolyabb építkezések: a Theresien Stadtban már sok ház áll, a Joseph Stadtban még inkább szőlős- és gyümölcsöskertek vannak. Ott, ahol a térkép színes foltokat mutat, még szántók, legelők sorjáznak. A Belváros legnagyobbnak jelzett telkén az Invalidus kaszárnya áll, ma Városháza. 

4. Pesten van egy érdekes kör. Ez nem a körönd, és nem is a Hősök tere, hanem a mai '56-os emlékmű környéke, a napokban híressé vált Kertem kertvendéglő vidéke. A Városliget már kijelölt terület, a kör fölött felsejlik a Városligeti-tó is.

5. Budán a Várnegyed utcaszerkezete jól felismerhető, és a Víziváros is megvan. A Landstrassén – Margit körúton – túl azonban már csak szőlőhegyeket látni, ameddig a szem ellát. És a Széll Kálmán tér helyén? No, ott még csak egy gödör tátong…

A műalkotásokat még hivatalosan nem adták át, de a kerítés mellől már lehet leskelődni. Ha majd közel mehetünk, biztosan lesznek még érdekes, felfedezni való részletek.


Hozzászóláshoz lépjen be, vagy regisztráljon!

Felhasználónév:
Jelszó:

Regisztráció | Elfelejtett jelszó