2016. július 8. 16:28

Zichy Mihály művei az európai rajzművészet legszebb darabjai közé tartoznak. Remekül ábrázolja az emberi arcokon és gesztusokon keresztül a személyiség lelki életét és küzdelmét. A 110 éve Szentpéterváron elhunyt művész sírja a Fiumei úti temetőben lelhető fel. A rajzolófejedelem előtt az Országos Széchényi Könyvtár kiállítással tiszteleg.

Írta: Ludmann Mihály

 

Kétségtelenül kevés magyar művésznek áll köztéri szobra a Kárpát-medencén kívül. Zichy Mihály ezen kivételes alkotók egyike. Zichy közel fél évszázadot élt az Orosz Birodalom fővárosában, Szentpéterváron, mint a cárok udvari festője, de szobra Grúziában, a kaukázusi ország fővárosában, Tbilisziben áll. A talapzat felirata egyértelműen tudósít arról, hogy a magyar művész ezt az érdemet a grúzok nemzeti eposzának, A tigrisbőrös lovagnak az illusztrálásával vívta ki. 

A Széchényi Könyvtár most Zichy rajzművészete előtt tiszteleg a nemrég megnyitott kiállításával. Gróf Zichy Mihály 1827-ben született Zalán. Előbb Pesten jogot tanult, de a festészet iránti vonzódása és tehetsége hamarosan Bécsbe vezérelte, ahol Georg Waldmüller tanítványa lett.  Bár mestere a biedermeier, majd a realizmus követője volt, Zichy első jelentős műve a Mentőcsónak című festménye, a Közép-európai festészetben egyedülálló módon a romantika világát jelenítette meg. 1847-ben került Szentpétervárra, mestere ajánlásával, mint a cár egyik rokonának rajztanára, azonban a magyar szabadságharc leverése miatt, amelyben az oroszok meghatározó szerepet játszottak, megvált az udvartól. Nyomorúságos időszak után a gatsinai vadászatról készült sorozatával bebizonyította tehetségét és 1853-ban udvari festővé nevezték ki.

Feladata olyan volt, mint egy mai fényképészé, meg kellett örökíteni a fogadásokat, vadászatokat és az udvari ünnepségeket. 1856-ban több művésszel együtt azt a feladatot kapta, hogy rajzolja le II. Sándor koronázási ünnepségének eseményeit. Ezt bravúros gyorsasággal és kompozíciós megoldással készítette el. A nagyméretű színes lapokat albumokba kötötték és mai napig orosz gyűjteményekben vannak. A tárlat egyik különlegessége ennek a koronázási albumnak a bemutatása. Ezek a művek a festő első szentpétervári korszakának jelentős alkotásai. 

1871-től sokat utazott Európa országaiban, majd Párizsban telepedett le. Itt Munkácsy Mihály mellett a francia főváros másik legjelentősebb magyar művésze volt. Baráti kapcsolatot ápolt a kor kitűnő francia íróival, többek között Victor Hugo és ifjabb Alexandre Dumas is nagyra becsülte Zichy művészetét.  Párizsban 1879-ben rendezett világkiállításra festette nagyméretű alkotását, A rombolás géniuszának diadalát, ahol a kor uralkodói a háború és a nyomában járó pusztulás aktív szereplői, és a pápai trónus is a halált jelképező koponyákon áll. A képet emiatt nem engedték bemutatni.

A párizsi tartózkodás után hazatért. A zalai kúriát kiegészítette műteremmel, hogy ott is tudjon dolgozni. Sokáig nem használta, mert itthon nem fogadták túl lelkesen és ezért csalódottan visszatért Szentpétervárra. Ekkor teljesedett ki rajzművészete. Illusztrálta Madách Imre: Az ember tragédiáját és Arany János 24 balladáját. Ezek a művei az európai rajzművészet legszebb darabjai közé tartoznak. Remekül ábrázolja az emberi arcokon és gesztusokon keresztül a személyiség lelki életét és küzdelmét. A Széchényi Könyvtár kiállításának másik csoportját ezek a rajzok és kiadványok alkotják. Nem csak magyar költők műveit illusztrálta, hanem orosz írók, Lermontov, Gogol és Puskin írásait is. Ekkor készült Rusztaveli: A tigrisbőrös lovag című eposznak a rajzi megjelenítése is. 

Hazája sem feledkezett meg róla. 1902-ben Budapesten a Nemzeti Szalonban nyílt kiállítása és ekkor az állam tíz képét megvásárolta. Ezek nagy része, valamint a szentpétervári otthonából hazakerült tárgyai szülőfalujában, a Somogy megyei Zalán levő kúria és műterem épületében láthatók. 

Végül ő is hazatért. Szentpéterváron halt meg 1906-ban, de Budapesten a Fiumei úti temetőben helyezték végső nyugalomra, sírjára a Stróbl Alajos mintázta portrészobra került. 

A Széchényi Könyvtár kiállítása után, ha szeretnénk teljesebb képet alkotni művészetéről, akkor keljünk útra, hiszen itt a nyár és Zala sincs túl messze. Higgyék el, megéri!


Hozzászóláshoz lépjen be, vagy regisztráljon!

Felhasználónév:
Jelszó:

Regisztráció | Elfelejtett jelszó