2016. augusztus 15. 14:54

Véget ért a pesti Belvárosi Nagyboldogasszony Főplébánia-templom régészeti feltárása és felújítása.

Elkészült a budapesti Belvárosi Nagyboldogasszony Főplébánia-templom régészeti feltárása és teljes körű felújítása. A templomot Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek áldotta meg vasárnap este.

A Március 15. téren álló, a főváros tulajdonában lévő templom rekonstruálását 2014-ben kezdték el, a munkálatok során feltárták a templom alatt lévő, az 1200-as években épült román kori, háromhajós bazilika maradványait, valamint kialakítottak egy altemplomot is. A félmilliárd forintos beruházást a főváros, az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) és az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye közösen finanszírozta.

Erdő Péter az ünnepi szentmisén hangsúlyozta, hogy a megújult templom a világi felelősségvállalás és az egyházi elszántság közös eredménye. A nemzeti történelem iránti hűség találkozott azzal az elhatározással, hogy lelkiséggel és imádsággal töltsék meg a templomot – mondta. A bíboros hozzátette: egy templom történetét csak akkor lehet igazán megérteni, ha "ismerjük és magunkévá tesszük azt a lelkiséget", amelynek szolgálatára építették. Erdő Péter homíliájában kiemelte: különös öröm, hogy a hosszú ideig tartó régészeti munkák után a templom ismét visszatér a liturgikus használatba, az altemplomban pedig feltárul az a gazdag, ősi történelem, amelyből „Pest város lelke, azonossága és mai küldetése táplálkozik” – fogalmazott a bíboros.

A szentmise elején felolvasták Orán Viktor miniszterelnök és Balog Zoltán, az emberi erőforrások miniszterének köszöntő levelét. Orbán Viktor úgy fogalmazott: a magyar történelmi tapasztalat szerint Magyarország csak akkor volt erős, amikor az állam nem ellenségének, hanem szövetségesének tekintette az egyházat. Magyarország alaptörvénye kimondja a kereszténység nemzetmegtartó szerepét és az egyház és az állam szétválasztását. „Ugyanakkor valljuk, hogy  a keresztényég  értékei adják hazánkban az emberi együttélés alapját. Ez az a zsinórmérték, amelyhez időről időre mérhetjük magunkat, és ez az a közös érték, amely ma is lehetővé teszi az együttműködést Magyarország kormánya és a történelmi egyházak között” – írta. 

Balog Zoltán azt írta: Magyarország kormánya az elmúlt hat évben szerte a Kárpát-medencében 1018 templomépítéshez járult hozzá, ebből 60 templom épült újonnan. Hatalmas értékeket sikerült megmenteni az enyészettől. A kulturális értékek megőrzése mellett azonban ugyanilyen fontos a jelen és a jövő, az, hogy ezek a frissen meszelt falak élettel teljenek meg, ahol „Isten közelségében olyan közösségek, családok, hivatások születhetnek, amelyek képesek újraszőni a nemzet szövetét” – fogalmazott.

Osztie Zoltán plébános a szentmise után az MTI-nek elmondta: a régészeti feltárás nyomán tizennégy építéstörténeti réteget azonosítottak, ezek mindegyikét be is mutatják a templomban. Hozzátette: a vizsgálatok bizonyították, hogy a templom alapja a római helyőrségi tábor egykori parancsnoki épülete, de találtak egy kelta kori edényfület is. Kitért arra is, hogy 1930-ban Lux Kálmán régész vezetésével már végeztek ásatásokat a templomban, ekkor fedezték fel a templom alatt román kori templomot, amelynek feltárására most sor került. Hozzétette: 2002-ben új szentélyt építették, és ekkor került a templomba az eredetileg itt eltemetett Szent Gellért ereklyéje is. A következő állomás 2010 volt, amikor megtalálták és restaurálták a főhajó apszisában lévő, az 1300-as évekből származó Trónoló Madonna-freskót.

A szertartáson részt vett mások mellett Tarlós István főpolgármester, Rétvári Bence, az Emmi parlamenti államtitkára és Szentgyörgyvölgyi Péter (Fidesz-KDNP), az V. kerület polgármestere.

(MTI)


Hozzászóláshoz lépjen be, vagy regisztráljon!

Felhasználónév:
Jelszó:

Regisztráció | Elfelejtett jelszó