2017. február 28. 14:09

A nagy emberek kultusza rendszerint akkor alakul ki, amikor már nincsenek közöttünk, lezárult az életművük. Ez alól csak néhány szent a kivétel, Arany János azonban költő volt. Születésének 200. évfordulója alkalmából kerestük fel Arany fővárosi emlékhelyeit, köztük olyanokat is, amiket csak kevesen ismernek.

Írta: Ludmann Mihály

 

 

1. Síremléke a Fiumei úti temetőben

Arany János 1885-ben felavatott síremlékét Kallina Mór építész és Stróbl Alajos szobrász alkotta (Fotó: Ludmann Mihály)

 

Arany János első emlékműve a síremléke. A VIII. kerületi Fiumei úti sírkertben állították fel 1885-ben, és köré a Margitszigetről származó tölgyeket ültettek, teljesítve a költő versben megfogalmazott akaratát: „A tölgyek alatt vágynám lenyugodni.” Az emlékművet a kor ismert mesterei, Kallina Mór építész és Stróbl Alajos szobrász teremtették meg. Az egyszerű kő talapzaton oroszlánlábfejjel alátámasztott bronz koporsó áll, amelyen a költő neve olvasható. A koporsó tetején igényesen, szobrászi erővel mintázott babérkoszorú és pálmaág látható, a nagyság elismerésének szimbólumaként. Ide temették a költő feleségét, Ercsey Juliannát is, aki a síremlék felavatásának évében halt meg. Emlékét a talapzatba illesztett kőtábla örökíti meg.  A koporsó alatt pergamentekercset utánzó bronz lap, amelyen Arany feleségének és fiának, Lászlónak, valamint unokájának, Piroskának a nevét olvashatjuk; ők szintén ebben a sírban nyugszanak. Ezt a bronz emléket utólag, Arany László 1898-ban bekövetkezett halála után helyezték ide. A síremlék egyszerűsége, ugyanakkor igényes építészeti és szobrászati alakítása is mutatja, hogy a hazai síremlékműfajban határvidéken áll. Már túl vagyunk az egyszerű kőtábla és obeliszk formán, de a figurális síremlékek kora még csak most kezdődik, ezért nem láthatunk ezen sem Arany János-szobrot.

 

2. Szobra a Nemzeti Múzeum előtt

A Nemzeti Múzeum előtt álló Arany-emlékmű mellékalakjai Toldi Miklós és szerelme, Rozgonyi Piroska, a szobrász Stróbl Alajos (Fotó: Kozics Júlia) 

 

Stróbl Alajos, a kitűnő portrészobrász azonban kárpótol minket ezért a hiányért, mert a VIII. kerületben, a Nemzeti Múzeum előtt felállított Arany János-emlékműve a kor egyik legragyogóbb alkotása. Az 1890-ben kiírt pályázat első fordulójának győztese a századvég két legnagyobb szobrásza, Zala György és Stróbl Alajos volt, és a második fordulóban Stróbl lett a nyertes.  A talapzatot Schickedanz Albert tervezte, akinek a Hősök tere építészeti kialakítását és a Szépművészeti Múzeumot köszönhetjük. A háromalakos kompozíció központi, legmagasabban ülő figurája Arany János, aki kissé előrehajolva jobb kezét a combján pihenteti, balját könyvre támasztja. Egyszerű magyaros ruhában ül, tökéletesen átgondolt és megoldott ritmusú mozdulattal egy szépen kidolgozott kőpadon. A posztamens két oldalán Arany költészetének két szereplője kapott helyet.  Arany jobbján, Toldi szerelmének, Rozgonyi Piroskának az alakja elevenedik meg. Elcsavart testhelyzetben ül, kezében babérkoszorúval. Modellje Széchenyi Béla gróf leánya, Alice volt. A másik oldalon Toldi Miklós látható, szintén ülő pózban. Pajzsa, buzogánya az attribútuma. Alakja komor és súlyos, hiszen elveszítette szerelmét, akitől egy világ választja már el. A posztamenstől elfordulva távolba néz, így tekintete véletlenül sem találkozhat szerelme tekintetével.  A teremtő költő fenn ül, örök méltóságban, teremtményei a földi világban küzdöttek a boldogságukért, de elbuktak. Ezt a drámát meséli el a szobrász a maga eszközeivel.

 

3. Portrészobor a Margitszigeten

A Margitszigeten 1912-ben felavatott portrészobrot is Stróbl Alajos készítette (Fotó: Ludmann Mihály)

 

Stróbl Alajos portrét is mintázott a költőről, a mellszobrot 1912-ben állították fel a Margitszigeten, ahol Arany annyi szép órát töltött.  A magas talapzaton életnagyságúnál nagyobb művön derűs arcú költőt láthatunk. Eredetileg a szobor két oldalán a nagyszentmiklósi kincs egy-egy bikafejes ivócsanakjának alapján készült mellékforma is látható volt. Ez akkor nagyon kedvelt motívum volt, többek között Lechner Ödön is szívesen alkalmazta. Ez azonban már nem látható, sőt a szobor sem az eredeti. Újrafaragott változatát 1953-ban állították fel, és ez az alkotás jelentette a később kialakított Művészsétány első művét. 

 

4. Portrészobor az Arany János Gimnáziumban

A XII. kerületben, az Arany János Általános Iskola és Gimnázium kertjében is található egy portrészobor (Fotó: Ludmann Mihály)

 

Az eredeti margitszigeti szobornak van egy régebbi másolata is, amelyet 1930-ban állítottak fel a XII. kerületi Arany János Általános Iskola és Gimnázium kertjében.

 

5. Dombormű az Erkel utcában

A IX. kerületben, az Erkel utca 20. alatt volt Arany János első pesti otthona (Fotó: Kozics Júlia) 

 

Az emléktábla egyszerűbb, olcsóbb és kisebb helyet foglal, mint a körplasztika. Remekül el lehet helyezni a házak falán és így alig feltűnve is betölti szerepét.

Arany János első pesti otthona a mai IX. kerületben, az Erkel 20. számú ház volt. Falára ezért került egy emléktábla, amelyet Martinelli Jenő budapesti szobrász mintázott. A bronz domborművet boltíves kőkeret veszi körbe, a párkánya alatt vörös gránitkőtáblába vésve szerepel, hogy itt élt a költő 1860-1864 között. Ez a képmás hullámos hajával és a szájat eltakaró bajuszával az egyik legkevésbé sikerült portréja Aranynak.

 

6. Domborműve az Arany János utcában

Kassai születésű szobrász alkotta domborművét az Arany János utcában (Fotó: Kozics Júlia) 

 

A költő és haja sok gondot okozott a szobrászoknak. Ezt láthatjuk Krivátsy Szűcs Miklós 1940-ben faragott, V. kerületi Arany János utca 1. számú házon levő márvány domborművén. A mélyített felület, az összefogott nagy formák a modern törekvések ismeretéről tanúskodik és eredetiséget is hordoz. Ennek viszont fontos következménye a bajusz meglehetősen esetlen formája. Alkotója kassai születésű szobrász, akinek a két háború között számos sikeres kiállítása volt, azonban később mellőzték és szobrai nagy része elkallódott vagy elpusztult. Ez a műve azonban szerencsésen túlélte az azóta eltelt évtizedeket.

 

7. Dombormű a Hollósy Simon utcában

A XII. kerületben, egy társasház zárt kertjében található ez a dombormű; az utcáról nem látható (Fotó: Ludmann Mihály)

 

A XII. kerületben, a Hollósy Simon utcában a 18-as számú ház falán látható egy Arany Jánost ábrázoló dombormű és a közelben a Böszörményi út 19/a és a 19/c házak homlokzatán a Toldiból vett jelenetek bontakoznak ki. Az épültek az 1930-as években készültek és ekkor megszokott volt, hogy a házakat domborművekkel díszítik. Több szobrászunk, például Csorba Géza, Vilt Tibor is részt vett hasonló szobrászi feladatokban.  A Hollósy Simon utcában levőt Csicsátka Ottó érsekújvári születésű szobrász faragta. Csicsátka a prágai Képzőművészeti Akadémián szobrászhallgató volt, de tanulmányait a budapesti Képzőművészeti Főiskolán fejezte be 1939-1942 között. Ekkor vagy kicsit később készíthette az itt lévő domborműveket. Az Aranyt ábrázoló mű frontalitása a középkori lapos sírfedő domborműves kőlapokra hasonlít, némi konstruktív modernséggel. A legjobban plasztikusra formált a költő arca. Üres szemei szintén archaizáló jellegűek.

 

8. Dombormű a Nyár utcában

A VII. kerületben a Nyár utcai iskola Arany nevét vette fel, ezért készült ide ez a dombormű (Fotó: Kozics Júlia) 

 

A második világháború után kevesebb Arany-emlékművet állítottak, hiszen az előbb említettek túlélték a háborút és Arany szobrai az új hatalomnak sem álltak az útjában. A VII. kerületben levő Nyár utcai iskola Arany Jánost névadójának választotta, ezért az épület falára felkerült a költőt ábrázoló domborműves tábla. Ebben a műfajban ez az egyik leghitelesebb, mértéktartó és anyagszerű. Az alkotója Homokay József, aki az Iparművészeti Iskolában Orbán Antal tanítványa volt.  Orbán annak a Zala Györgynek volt a munkatársa, aki Stróbl Alajos vetélytársa volt az Arany-emlékmű pályázatán.

 

9. Dombormű a Nagyszállóban

A margitszigeti Nagyszálló belső terében található ez a kissé meghökkentő Arany-portré (Fotó: Kozics Júlia) 

 

Ezután már csak egy emléktáblát avattak fel. Ezt Arany János utolsó éveinek kedvelt színhelyén, a Margitszigeten 1987-ben, az akkor felújított Nagyszállóban. A mű, amelyet a falba épített reneszánsz ablakkeret zár közre, Péter Ágnes munkája. A lapos dombormű fél alakban divatosan felöltözött szakállas költőt mutat be. Jobb kezében sétapálca, baljában füzet. A szobrász kiinduló képe egy késői, 1882-ben készült fénykép lehetett, amelyik hasonlóképpen mutatja be Aranyt, csak a domborművön kissé teltebb és fiatalabb az arca. Ilyen szakállt is csak halála előtt kezdett el viselni, és ezért ez az ábrázolás kicsit meghökkentő, mert a többi Arany-portréról a jól ismert és fiatalabb költő néz ránk.  A könyöklőpárkány alatti sávban Arany aláírása látható.

Arany János fővárosi emléktáblái a költő iránti megbecsülésről tanúskodnak. Számuk nem sok, de kevés költőnek adatott meg, hogy egy városban ennyi emléket kapjon.

Nyitókép forrása itt


Hozzászóláshoz lépjen be, vagy regisztráljon!

Felhasználónév:
Jelszó:

Regisztráció | Elfelejtett jelszó