2017. április 3. 15:02

1947 áprilisában avatták fel a gellérthegyi, Citadella előtt álló Szabadság-szobrot. A szovjet „felszabadítás” emlékműve ma már a magyar függetlenség hőseire emlékezik. A látványos szobor a budapesti látkép része, sőt, a főváros egyik jelképe lett.

Hetven éve, 1947. április 4-én avatták fel a Gellérthegyi Emlékművet, közismert nevén a Szabadság-szobrot, Kisfaludi Strobl Zsigmond alkotását. Az emlékmű felállításáról „a Budapest székesfőváros felszabadításánál elesett szovjet katonák emlékének megörökítéséről” szóló 1945. évi IX. törvény rendelkezett. A főváros vezetése először a budai Horváth-kertet ajánlotta fel erre a célra, de szovjet nyomásra a helyszínt a Gellért-hegyre változtatták, hogy a szobor a város minden pontjáról látható legyen, s ehhez az emlékmű méretét is meg kellett növelni.

Elkészítésére Kliment Vorosilov szovjet marsall, a Szövetséges Ellenőrző Bizottság elnöke személyesen választotta ki Kisfaludit. A szovjetek kívánsága, pontosabban utasítása az volt, hogy a szobor – amelynek modellje Thuránszky Gaál Erzsébet volt, és a „felszabadító” Szovjetunió felé, keletre néz –, készüljön el a felszabadulás második évfordulójára. A költségeket természetesen Magyarország állta. A rohammunkával készült szobor mellékalakjait nem is tudták befejezni, az ünnepségre gipszből formázták meg őket, és bepácolva úgy hatottak, mintha bronzból lettek volna. Az igazi mellékalakok csak néhány hónap múltán kerültek a helyükre.

Tizennégy méteres nőalak

A 235 méter magas Gellérthegy tetején elhelyezett műalkotás főalakja a 14 méter magas, pálmát tartó nőalak, amely 29 méter magas alapzaton áll. Az akkor Felszabadulási Emlékműnek nevezett szoborcsoportban 1947. évi felállításakor a női főalak előtt egy hat méter magas, bronzból készült, géppisztolyos, zászlót tartó szovjet katona, bal oldalán fáklyát vivő, jobb oldalán sárkányölő bronz férfialak állt. A szoborcsoport mögött egy 3 méter magas kőkatona állt, amelyet az 1956-os forradalomban ledöntöttek ugyan, de nem sokkal később újrafaragták. Az emlékművet eredeti felirata szerint „A felszabadító szovjet hősök emlékére a hálás magyar nép” emelte, s rajta feltüntették az elesett szovjet katonák nevét.

A szobrot 1992-ben, a szovjet csapatok kivonulásának ünnepén a Szabadság Lelkének Szobra Projekt keretében néhány napra fehér lepelbe bujtatták, hogy a kommunizmus eltűnő kísértetét jelképezze. A szovjet katonákat 1992 januárjában elszállították, és a budatétényi Szoborparkban állították fel, a Zsarnokölő és a Fáklyavivő viszont ma is a helyén található. A további „egyszerűsítés” jegyében 1993 őszén az eredeti domborműveket is levésték a főalak talapzatépítményéről, ahová a „Mindazok emlékére, akik életüket áldozták Magyarország függetlenségéért, szabadságáért és boldogulásáért” felirat került.

Városi legenda a Horthy-kapcsolat

A szoborral kapcsolatban makacsul tartja magát a legenda, hogy Kisfaludi Strobl Zsigmond eredetileg a szovjet fronton 1942-ben repülőgép-balesetben meghalt Horthy István kormányzó-helyettes emlékművének szánta, majd a második világháború befejezése után a megváltozott körülményekhez alkalmazkodva szovjet hősi emlékműnek formázta át. Ez azonban tévhit, amelyet számos alkalommal tisztáztak, ennek ellenére újra és újra felbukkan.

A szobrász által tervezett Horthy-emlékmű egészen más konstrukció lett volna, és a Petőfi (akkor Horthy) híd budai hídfőjénél állt volna, majd a Tabánba szánták, de a második világháború alakulása miatt soha nem készült el. Annyi azonban igaz, hogy a politikai változások között ügyesen manőverező művész a Szabadság szoborhoz átemelt egy régebbi alkotásából: a győzelmet szimbolizáló bal oldali mellékalak azonos azzal, amelyet egy 1928-as nyíregyházi huszáremlékmű számára faragott, csak ott az atléta a bolsevizmus sárkányán győzedelmeskedett.

A Szabadság-szobor – bár 1956-ban és 1992-ben is felmerült lebontása – máig Budapest egyik szimbóluma. A kommunista rendszer időszakában a tízforintos pénzérmén a Szabadság-szobor volt látható, több bélyegen szerepelt, kicsinyített mását magával vitte a kozmoszba az első magyar űrhajós, Farkas Bertalan.

(Forrás: Az MTVA Sajtó- és Fotóarchívum anyaga; fotó forrása: Business Insider)


Hozzászóláshoz lépjen be, vagy regisztráljon!

Felhasználónév:
Jelszó:

Regisztráció | Elfelejtett jelszó