A Szapáry fürdő épülete Herkulesfürdőn

Már az ókori rómaiak is ismerték a Cserna folyó vadregényes völgyében, a Kazán-szorosoktól 25 kilométerre elhelyezkedő Herkulesfürdő vizeinek gyógyhatását. Innen ered az európai hírű fürdő neve is: „Ad Aquas Herculi sacras”, vagyis Herkules szent vizeihez. A fürdőhely a népvándorlás korában elpusztult, így a középkorban feledésbe merült. A XVIII. században fedezték fel ismét a római fürdő maradványait, ezt követően néhány fürdőházat, fogadót, templomot építettek.

Rajz a kútról (Fotó: Millisits Máté)

(Fotó: Millisits Máté)

A mélyből feltörő termálvíz gyógyhatását 1773-ban egy bécsi orvos mutatta ki. A fürdő újkori kifejlődéséhez az adott alapot, hogy a Cserna folyó vizét a mai medrébe terelték, és építettek egy utat, amely a főutat a fürdővel kötötte össze. A fürdőhely a szabadságharc után indult igazi fejlődésnek. A Domogled tövében az 1850–1860-as években épült a gyógycsarnok, amelyhez két oldalról a Rezső- és a Ferenc József-udvar csatlakozik. Ugyanebben az időszakban épültek a díszes villák és nyaralók a fürdőhelyen. A kaszinó a fedett oszlopcsarnokkal a fürdőtelep központjában épült fel.

A Cserna folyó túlpartján a Szapáry fürdő neoreneszánsz stílusú épülete nyitotta meg kapuit, amely Alpár Ignác (1855–1928) építész első alkotása, ennek révén vált ismert építésszé. A Szapáry fürdő tervezésére 1883-ban hirdettek pályázatot. A fürdőház építése 1885–1887 között zajlott. A Cserna patak és a hegyek közötti keskeny földsávon elhelyezkedő épület közepén, kupolás sarkain gúla lefedésű épületrészt találunk. A fürdőház kupolás lefedésű középső épületében kapott helyet a Zsolnay-épületkerámiából készített szökőkút.

A herkulesfürdői kút (Fotó: Millisits Máté)

Régi képeslap Herkulesfürdőről (Fotó: Millisits Máté)

A különleges Zsolnay-kút

Alpár Ignác építészi pályafutása során viszonylag kevés alkalommal használta a pécsi kerámiagyár termékeit, ám életművében ezek a munkái fontos alkotásoknak számítanak.

A herkulesfürdői kút olyan népszerű lett, hogy másolatait több helyen is felállították, így Pécsett a Zsolnay-gyár kertjében, a pécsi Vasváry-villa parkjában, Budapesten, a XII. kerületben, a Művész u. 2. szám alatti ház kertjében, végül napjainkban Kaposvárott is. Ennél a neoreneszánsz stílusú kútnál a Zsolnay-kerámia használata Alpár Ignácnak a tudatos választása volt, erről a Művészi Ipar című szaklapban maga is beszámolt.

A kút pécsi másolata a Zsolnay-gyárban (Fotó: Millisits Máté)

Részlet a pécsi kútról (Fotó: Millisits Máté)

A kút könnyed, játékos megformálását a vízköpők delfin formája biztosítja, valamint két kútkáva szolgálja a víz lefolyását. A kúttörzs alsó részén, a két medence közötti részen és a vastagabb legalsó részen is növényi ornamentika és vízimadarak díszítik a majolikából készült kutat. A pécsi Zsolnay-gyár területén felállított kútnak a terveit a pécsi Janus Pannonius Múzeum Zsolnay Múzeuma őrzi.