2018. április 16. 11:56

Az év végén kezdődik a Blaha Lujza tér rekonstrukciója, amely várhatóan 2019 végére fejeződik be. A projekt egyik fő célja, hogy a Blaha közösségi térré alakuljon. De hogyan alakult a tér története az elmúlt évszázadban?

Írta: Filepkó Dominik

 

 

Március végén jelentette be Tarlós István főpolgármester egy sajtótájékoztatón, hogy megújul Budapest egyik legfontosabb közlekedési- és kereskedelmi központja, a Blaha Lujza tér. Többek között megszüntetik a szervizutat, a parkolót, felújítják az aluljárót és növelik a zöldterületet. Kocsis Máté, Józsefváros polgármestere bejelentette, hogy a tér rekonstrukciójával egyszerre fog lezajlani a Corvin Áruház pléhborításának lebontása és az eredeti homlokzat felújítása. 

Ez lesz a jövő. Nap, mint nap láthatjuk a jelent. De milyen volt a tér a múltban? Erről szól írásunk.

Népszínház – az ,,ideiglenes” Nemzeti Színház

A tér legelső és az 1960-as évekig a legmeghatározóbb épülete a Népszínház (későbbiekben Nemzeti Színház) épülete volt. A színházat az Osztrák-Magyar Monarchia legjelentősebb színháztervező-párosa, Ferdinand Fellner és Herman Helmer tervei alapján építették fel az akkor még külvárosnak számító területen (jól mutatja ezt, hogy a színház 1875-ös befejezésekor készült fotókon rengeteg földszintes ház veszi körül). Az épületet 1908-ig használta a Népszínház társulata. 1908-ban tűz-és életveszélyesnek nyilvánították a Nemzeti Színház Astoriánál lévő épületét, így a Népszínházba költöztették ,,ideiglenesen” a Nemzeti társulatát (az Astoriánál lévő Nemzetit 1914-ben bontották le). 

A Népszínház épülete az 1875-ös elkészültekor (forrás: Fortepan)

Ki is írták a tervpályázatot a Nemzeti új épületére, ki is választották a nyertes pályaművet. Csakhogy kitört az első világháború és pénzhiány miatt nem tudták elkezdeni az építkezést. Így a Nemzeti maradt a Népszínház épületében. Az épület meglepően kevés kárral vészelte át a második világháborút. Annál több kárt okozott benne az ’56-os forradalom és szabadságharc. ’56 után kijavították az épületben keletkezett károkat, később az egész színházat felújították. 

A Nemzeti Színház az ’50-es évek végén, ’60-as évek elején (forrás: Fortepan)

Az 1960-as évek elején a városvezetés majd' egy évtized után megint elővette a metróépítés ügyét. A metrót át akarták vezetni a Blaha Lujza tér alatt is. A szakemberek megállapították, hogy a színház nem bírná ki a metró keltette rázkódásokat (azóta is folynak a viták arról, hogy mennyire volt valós ez a megállapítás és mennyire volt benne a párt keze). Egy szó, mint száz a színház fölött kimondták a halálos ítéletet és 1965-ben lebontották.


  
A metróért feláldozott színház – a Nemzeti bontása és a metró építése (forrás: Fortepan)

A Corvin Áruház

1906-ban épült fel a Blaha Lujza tér déli oldalán a főváros első kőmozija, az Apolló. Az Apolló 1915-ben költözött el innen a Royal Szálló épületébe. A területet 1923-ban vette meg egy nemzetközi nagykereskedő, aki lebontatta a mozit, hogy áruházat építhessen fel a helyére. 1926. március 1-jén adták át a Corvin Áruházat, ami a kor Budapestjének legmodernebbjének számított (itt működött az egész ország első mozgólépcsője). A második világháborút a szomszédos Nemzetihez hasonlóan kevés sérüléssel vészelte át. A világháborút követően államosították és előbb Budapesti Nagyáruházként, majd újra Corvin Áruházként nevezték el. Az évek folyamán az épület homlokzatának állapota igencsak leromlott. A hatvanas években elkezdték tervezni a homlokzat felújítását. De arra a következtetésre jutva, hogy a felújítás igen sok pénzbe kerülne, úgy döntöttek, hogy az áruház inkább egy ,,ideiglenes” pléhborítást kap. Amint tudjuk, ez az „ideiglenes” borítás mind a mai napig fent van az épületen. De szerencsére lebontják jövőre. 


A Corvin Áruház fénykorában és a ’60-as évek végén (források: FSZEK Budapest Gyűjtemény, ill. Fortepan)

A Tinódi-szobor

Miután 1908-ban a Nemzeti társulata a Népszínház épületébe költözött, a tér egy szoborral gazdagodott. A színház előtt állították fel Tinódi Lantos Sebestyén szobrát, amelyet egy kisebb liget övezett. A szobrot még a színház 1965-ös lebontása előtt elbontották és parkolót alakítottak ki a téren. 

Tinódi Lantos Sebestyén szobra a Nemzeti előtt az 1930-as években (forrás: Fortepan)

Reméljük, hogy a térrekonstrukciót követően tényleg élettel fog megtelni a tér, és a Corvin Áruház homlokzatának felújítása hozzájárul a Blaha régi fényének újraéledéséhez.

Összesen 2 komment
A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.
időrendben | fordított időrendben | értékelés szerint


Tinódi Lantos Sebestyén szobrát Bezerédi Gyula mintázta meg. A Tinódi-szobor egyike az ún. Tíz szobornak. A művét a Blaha Lujza térről eléggé méltatlan helyre a Népliget szélére vitték. Ott áll ma is.


A Corvin Áruház homlokzatát már kezdik helyrehozni. De könyörgöm nézzék meg belül! Egykor csodás, díszes termek helyett aluminiumlemez borítás, fénycsővilágítás, nyomasztó szoc.reál lett az egész áruház. Vagy mindenestől helyrehozzák, vagy lesz egy nagyon disszonáns épület a városban.



Hozzászóláshoz lépjen be, vagy regisztráljon!

Felhasználónév:
Jelszó:

Regisztráció | Elfelejtett jelszó