Láng Orsolya, a múzeum igazgatója hangsúlyozta: a részlegesen rekonstruált Symphorus Mithraeum az ókori római település vallási életének egy titokzatos kultuszát mutatja be élményszerűségre törekedve.

A szentélyt 1941-ben tárták fel, ám az itt talált kivételes leletegyüttes darabjai, köztük a bikaölő Mithras istenség kultuszszobra, csak most, 77 évvel később láthatóak először együtt, eredeti környezetükben – mondta Zsidi Paula régész, az Aquincumi Múzeum nyugalmazott igazgatója.

A régészeti park délkeleti részén megnyílt kiállítóhely külseje az egykori épület tömbjét idézi, ezzel jól illeszkedik a közeli Festőház, római lakóépületet bemutató korhű modelljéhez. Az épületbelső kialakítása tükrözi a szentély egykori belső terét, a nagyrészt eredeti, helyszínen előkerült emlékek elhelyezésével.

Zsidi Paula kiemelte: a keleti eredetű misztériumvallás Mithras, a nap fia győzelmét ünnepelte a sötétség, és azt szimbolizáló mitikus bika felett. A kultusz részleteiről keveset tudunk, mivel a beavatottakat titoktartás kötelezte. 

A szentély romjai sokáig egy nem látogatható, fákkal és gazzal benőtt területen feküdtek, amely csak az 1990-es években került vissza a múzeum gondozásába. A romok fölé emelt védőépület ötlete csaknem 20 éve született meg, a fő cél a maradványok megóvása, valamint egy méltó kiállítóhely kialakítása volt a Mithras-szobor számára – fűzte hozzá.

A fertőrákosi mithraeum után az aquincumi szentély Magyarország második látogatható Mithras kultuszhelye. Az új állandó kiállításon a látogatók megismerkedhetnek a Mithras vallás legfontosabb jellemzőivel, a kultusz aquincumi emlékeivel és a mithraeum történetével is. 

Az ismeretterjesztést a csaknem 150 eredeti tárgy és másolat mellett kisfilm és animáció is segíti. A szentély, amelynek belső jelképrendszere az embert körülvevő kozmosz megjelenítésére törekedett, a kultuszszobor feliratán megörökített adományozóról, Symphorusról kapta elnevezését.

Az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) 31 millió forinttal támogatta a mithraeum kialakítását a Kubinyi Ágoston-programon keresztül – mondta el Hatházi Gábor, a tárca főosztályvezetője.  Az Emmi mellett a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) és a Fővárosi Önkormányzat is támogatta a projektet. 

A műemléki tervezés H. Vladár Ágnes Ybl-díjas építész nevéhez fűződik, aki az 1941-ben tucatnyi darabra széttört állapotban feltárt, eredetileg minden bizonnyal festett Mithras-kultusszobor egyedülálló szépségét emelte ki az átadó ünnepségen. 

A Mithras-szentélyt először június 23-án, a múzeumok éjszakáján láthatja a közönség.

(MTI)