A Regnum Marianum-templom (jelentése: Mária országa, Szent István király országfelajánlására utal) a Városliget szélén, a Damjanich utcával szemben állt. Közadakozásból épült, 1931-ben szentelték fel, fiatalok nevelésével foglalkozó lelki közösség működött falai között. 1951-ben a Rákosi-rendszer idején a Felvonulási tér kialakításakor lerombolták az épületet.

A Magyar Patrióták Közössége kezdeményezésére felszín alatti emlékhely épül az eredeti templomterületen, amely a Liget Projekt részeként várhatóan 2021-ben készül el. Az egyesület azt szeretné, hogy a hely történelmi és szellemi örökségéhez méltó szakrális emlékhely jöjjön létre a templom földbe ásott alapjainak feltárásával.

Regnum Marianum-templom 1947-ben (Forrás: Fortepan)

A földfelszín alatti 160 négyzetméter területű kiállítótér egy mesterséges domb alatt helyezkedik majd el, ami arra utal, hogy a templom eredetileg is egy magasított dombon állt. A domb tetejére pedig egy 7 méter magas emlékjelet építenek, a műalkotást egy ismert művész tervezi. A látvány megidézi a templom emlékét, a keresztény szimbolikát, az Árpád-kori román templomok stilizált hangulatát.

Az akadálymentesített kiállítótérben a korszerű múzeumtechnológia eszközeivel fogják bemutatni a templom történetét, az ott zajló életet, ami egy igazi lelki otthon volt. Ezenkívül a hazai egyházüldözés korszakára is emlékeznek, különösen a Kádár-rendszer koncepciós pereire, és az 1970-ig tartó regnumi perekre. A megemlékezés mellett az ismeretterjesztésre helyezik a hangsúlyt, rendkívüli történelemórákat is lehet majd tartani az ide látogató diákoknak, érdeklődőknek.

A Magyar Patrióták Közössége gyűjti a templomról fennmaradt emlékeket, fényképeket – pl. esküvőről, keresztelőről készült fotókat –, tárgyakat, illetve keresi a még élő szemtanúkat a kiállítás tartalmi anyagának összeállításához. A helyszín jelenleg építési terület, az építkezés várhatóan 2019 után indul. A tervek szerint 2021-ben készül el az emlékhely, ami kettős évforduló lesz: az 1931-es alapításé és az 1951-es lerombolásé.

Templomépítők

A Regnum Marianum közösség egy ma is létező, ifjúságneveléssel foglalkozó katolikus szervezet, amely a hazai cserkészmozgalom megalapításában is fontos szerepet játszott. A mozgalom az 1920-as években a hitélet akkori válságjelenségeire adott választ.

Az erzsébetvárosi plébániáról leválasztott egyházközség 1919-ben alakult, kápolnájuk a VII. Damjanich u. 50. ház alagsorában működött, de a gyarapodó közösség számára kevés volt a hely. 1924-ben építészeti tervpályázatot hirdettek a Városliget szélén felépítendő Magyarok Nagyasszonya plébániatemplom (hivatalos nevén Magna Domina Hungarorum) tervezésére, a templomépítő bizottság dr. Kotsis Iván tervét választotta. Az alapkövet 1925-ben tették le, a felirat szerint a Tanácsköztársaság alóli megszabadulás iránti hálából. Elkezdték az adománygyűjtést, a példaértékű adakozásnak köszönhetően 1931. június 14-én átadták a templomot a híveknek, Serédi Jusztinián hercegprímás szentelte fel.

Tervrajz 1925-ből, tervező: dr. Kotsis Iván (Fotó: Magyar Patrióták Közössége)

A Városliget talaja abban az időben időszakosan vízzel borított, tőzeges lápföld volt, ezért a falakat a talajba süllyesztett betoncövekekre építették, hogy elkerüljék a későbbi megsüllyedést. A tervező Szent István korát kívánta felidézni – amikor a Regnum Marianum gondolata megszületett –, így az épület az Árpád-kori román stílus hangulatát adta vissza. A XI. századi olasz és délfrancia hatású, centrális elrendezésű templomteret 20 méter magas kupola fedte, a tetejét a Szent Korona másolata díszítette. A boltíves előcsarnokhoz hosszú lépcső vezetett, innen lehetett belépni a tágas, négyzet alapú térbe. Az alagsorban kulturális és jóléti helyiségek kaptak helyet, például az előadóterem és a sekrestyés lakása.

Belső képek a templomról (Forrás: Magyar Patrióták Közössége)

Regnum Marianum-templom, előtte az 1938-ban felállított Csengery Antal-szobor (Forrás: Fortepan)

A Hősök tere és a Városliget környékének akkori építészeti hagyományához, a historizmushoz is jól illett az épület. A 35 méter magasra tervezett harangtorony pénzhiány miatt nem készült el. A II. világháború alatt viszonylag épségben maradt a templom, csak kisebb károsodások történtek.

Rombolása és utóélete

A Rákosi-rendszerben az egykori Aréna út (mai Dózsa György út) kiszélesítésével a Műcsarnok és az Ajtósi Dürer sor között felvonulási teret terveztek, ami a szocialista állami ünnepségek helyszínéül fog szolgálni, illetve itt kívánták felállítani Sztálin nyolcméteres szobrát is. Ezért városrendezési okokra hivatkozva az útban álló épületek lebontásáról döntöttek.

Az emberek élőlánccal próbálták megakadályozni a rombolást, de feloszlatták a tömeget. 1951. szeptember 23-án megkezdték a bontást, de a vasbeton szerkezetű templom teljes bontása több mint fél évig tartott, az életveszélyessé vált épületet végül robbantani kellett. A romok az alagsorba kerültek, majd lekövezték a teret. A templom nyomait és emlékét is el akarták tüntetni, a korabeli fényképeket is megsemmisítették.

Tanácsköztársasági emlékmű a Regnum Marianum-templom helyén 1970-ben (Forrás: Fortepan)

Megépült a Felvonulási tér, majd 1969-ben a Tanácsköztársaság – az első magyarországi proletárdiktatúra – emlékműve, egy rohanó munkásfigura, Kiss István alkotása, amely a Fegyverbe! Fegyverbe! című plakát alapján készült. 1992-ben ezt az önkényuralmi jelképet elszállították a nagytétényi szoborparkba. 2000-ben keresztet állítottak a talpazatra. 

1989-ben a katolikus egyház kezdeményezte a Regnum Marianum-templom újbóli felépítését, de lelkipásztori szempontok miatt új helyszínen. A plébániatemplom jogutódjaként Zugló családias övezetében, a Zoborhegy téren épült templom és közösségi ház. A templom helyén sokáig autóparkoló volt, és a 70-es trolibusz útvonala vezetett át rajta, ma építési terület, ahol a Városliget megújítása zajlik. Hamarosan méltó emlékhely lesz a lelki-szellemi központ, a fogadalmi templom helyén.

Nyitókép: a Regnum Marianum-templom 1931-ben (Forrás: Fortepan)