Történelem
2018. november 29. 11:35

1963-ban, 55 éve nyílt meg az első budapesti aluljáró, az Astoriánál. Az aluljáróval elsősorban a gyalogos közlekedést akarták biztonságosabbá tenni, de már gondoltak a metróra is.

Az 1950-es évek végén, 1960-as évek elején kimondott cél volt a Rákóczi út országos fő közlekedési úttá való fejlesztése. Ezért törekedtek a gyalogos keresztezések eltüntetésére, sőt tervben volt a különböző irányú közúti közlekedés szintbeli szétválasztása is. Ráadásul az Astoria kereszteződésében már évtizedek óta nagy volt a forgalom, sőt az 1950-es években ez volt Budapest legnagyobb forgalmú kereszteződése. Ezt tetézte, hogy közeledett az Erzsébet híd átadása, amely a járműforgalom további jelentős növekedését vetítette előre. Az Astoriánál nem terveztek autós felül- vagy aluljárót, itt megelégedtek csak a gyalogos aluljáróval.

Az aluljáró részben a metró miatt épült, azonban eredetileg ide nem szántak metrómegállót. A kelet-nyugati metró '60-as években kezdődő újratervezésénél merült fel, hogy itt is meg kellene állnia a szerelvényeknek. Az is ekkor merült fel, hogy a metróból a mozgólépcsőkkel ne a felszínre, hanem aluljáróba érkezzenek az utasok. Első körben csak egy kicsi, 9 méter széles folyosót terveztek, de szerencsére ezt elvetették, és a mostani, tágas aluljárót építették meg. 

Az Astoria szálló portálja közvetlenül az aluljáró megépülte előtt. (Fotó: Fortepan) 

A munka 1963 januárjában kezdődött, de a kivitelezést számos probléma nehezítette. Elsősorban az, hogy valamikor itt állt Pest középkori városfala és a Hatvani bástya, amelynek 2 méter vastag alapja a földben még megvolt. Mindezek mellett a munkakörülmények sem voltak ideálisak, ugyanis azon a télen mínusz 15-20 fokos hidegek is voltak, a hó márciusig megmaradt.

A munkát nehezítette, hogy az építkezés során a Kiskörút forgalmát is fenn kellett tartani. Ennek biztosítására egy furcsa megoldással éltek. A munkagödör fölé hidat építettek, illetve tettek, mert nem új híd épült, hanem egy 35 méteres Zagyva-hidat hoztak fel Szolnokról Budapestre, amelyet a Kiskörút vonalában helyeztek el. A hídon jártak az autók, míg a villamosok megkerülték a munkagödröt egy ideiglenes repülővágányon.

Budapest első aluljáróját 1963. november 30-án adták át, mégpedig jóval a határidő elött, ugyanis a tervezett 20 hónapos építési időt sikerült lefaragni 11 hónapra. Ám az átadáskor az aluljáró még kissé másképp nézett ki, mint ma. Egyrészt még 7 évig nem lehetett itt lemenni a metróhoz, hiszen az csak 1970-ben indult el. Viszont voltak képcsői a Rákóczi úton közlekedő villamosokhoz, mely lépcsőket a villamos leállítása után megszüntették. 

Az építkezés a Zagyva híddal (Fotó: Fortepan)

A Népszava egy nappal az átadás után, 1963. december elsején írta: „Az volt a célunk, hogy a forgalom lebonyolítása közben építsük fel az aluljárót. Sokat segített a Zagyva-híd, amely feleslegessé tette terelőutak építését, s biztosította a munkánk zavartalanságát. Az építkezésnél több mint 18 000 köbméter földet mozgattak meg. A 600 négyzetméter alapterületű csarnok belső magassága mindössze 240 centiméter. A csaknem 1000 tonna súlyú vasbeton-gombát, a födémet, csuklókon álló nyolc fekete műmárvány oszlop tartja”.

A világítás is máshogy volt megoldva, az álmennyezetbe süllyesztett lámpák szolgáltatta a fényt. Azonban itt történt egy kis hiba: a villamosok rezgései miatt a lámpákat tartó kampók eltörtek, és az álmennyezet részben leszakadt. A javítás után nem kockáztattak, a lámpákat a mai helyükre, az oszlopok és a tető közé ferdén szerelték át.

Az átadáskor a gyalogosok a kereszteződésben csak az aluljárón keresztül kelhettek át, a korábbinál ugyan lassabban, de biztonságban. Persze abban az esetben, ha semmi nem gátolta a mozgásukat. A segítséggel élőkre vagy a babakocsival közlekedőkre ekkor még nem igazán gondoltak, nekik maradtak a hatalmas kerülők a legközelebbi zebráig. Ezt a problémát egyébként már az építés előtt felvetette a sajtó, az építkezés kezdetén, 1963. január 13-án a Népszabadságban méltatlankodtak is ezen: „A tervekből kiderül, hogy a 40 millió forintos költséggel létrehozott aluljárót fix lépcsőkkel építik meg. A mozgólépcső gondolatát már a legelső vitáknál elvetették. A tervezők véleménye szerint egy három-négy méter szintkülönbségű aluljáróhoz nem szükséges mozgólépcső, a főváros vezetői pedig pénzügyi okokra hivatkoznak. A mozgólépcső megépítése, a becslések szerint két-három millió forintot tenne ki”.

Mozgólépcső azóta sincs az Astorián, de legalább egy-egy sarkon át lehet kelni a felszínen is az út túloldalára.


Hozzászóláshoz lépjen be, vagy regisztráljon!

Felhasználónév:
Jelszó:

Regisztráció | Elfelejtett jelszó