Nagypéntek Jézus Krisztus kereszthalálának emléknapja, a keresztények legszigorúbb böjtje és a gyász ideje. Ez az év egyetlen napja, amikor a katolikus templomokban nincs szentmise, csak egy szertartás, amit a népnyelv csonka misének nevez. Évszázadok óta a katolikusok ezen a napon keresztútjáráson vesznek részt.

A szokás Jeruzsálemből ered, ahol a hívek végigjárták Pilátus házától a Golgotáig tartó utat, amelyet egykor Jézus tett meg a kereszttel, és amelyet ezért via crucisnak (keresztút) vagy via dolorosának (fájdalmas út) neveznek. A leghíresebb keresztút a római Colosseumé, amelyet nagypénteken a pápa végez.

A járvány miatt azonban 1965 után ez volt az első alkalom, hogy az esti keresztút állomásait a Colosseum helyett a Szent Péter-bazilikában és az előtte lévő Szent Péter téren járta végig a pápa.

Jeruzsálemben az eredeti keresztút (Via Dolorosa – Via Crucis) egyik része (A képeslap forrása: Hungaricana/Zempléni Múzeum, Szerencs)

A római Szent Péter tér, ahol idén Ferenc pápa a nagypénteki keresztutat végigjárta (Fotó: magyarkurir.hu)

Idén nagypénteken a budai hegyvidék egyik legszebb helyén, a Svábhegy tetején lévő Szent László-templom előtt áldotta meg Kocsis István plébános a szabadtéri keresztutat, mely az egyházközség saját erejéből épült. A keresztút B. Kopp Judit szobrászművész bronzalkotásaiból áll, amelyek régóta várták méltó helyüket, mivel a Molnár C. Pál-díjas művésznő 25 évvel ezelőtt 52 éves korában, 1995. április 7-én halt meg, így ez a kivételes keresztút többek között az ő munkássága előtt is egy szép tisztelgés.

B. Kopp Judit a VIII. kerületi Bródy Sándor utca 2. szám alatt született, ahol jelenleg egy emléktábla található róla, amin az olvasható, hogy ő volt: „a monumentális faszobrászat máig is egyetlen női művelője. A.D. 2003” A szobrászművész szebbnél szebb alkotásaival – melyek között vannak oltárok, ambók, keresztutak és különböző szakrális helyek – számos helyen találkozhatunk az országban.

Kocsis István az Istenhegyi Szent László-templom plébánosa megáldja az új keresztutat nagypénteken, 2020. április 10-én (Fotó: MTI/Balogh Zoltán)

A Svábhegyen lévő Szent László-templom és az előtte lévő tér a XX. század elején (Fotó: Hegyvidéki Helytörténeti Gyűjtemény)

A keresztút a templom felé vezető út mentén lett kialakítva, amely szépen harmonizál a templom kecses formájával és stílusával (Fotó: MTI/Balogh Zoltán)

A keresztút felszentelését páran a távolból követték (Fotó: MTI/Balogh Zoltán)

A keresztút 15 stációból áll, ami a középkorban kialakult 14 stációtól annyiban tér el, hogy manapság szokássá vált, hogy az utolsó „hivatalos” stáció után még egy stációt, a feltámadás stációját is hozzáveszik, ezzel is rámutatva arra, hogy a keresztút végül a feltámadásban nyer értelmet.

A XV. stáció a feltámadást ábrázolja, ami rámutat a keresztút igazi lényegére (Fotó: Viktória Morvayné Vigh/youtube videó)

A IV. állomás: Jézus találkozik Szent Anyjával, Máriával (Fotó: Viktória Morvayné Vigh/youtube videó)

A keresztút az 1860-ban felszentelt Szent László-templom közvetlen közelében található (Fotó: MTI/Balogh Zoltán)

A 15 stáció a 25 éve elhunyt szobrászművész, B. Kopp Judit munkája (Fotó: Viktória Morvayné Vigh/youtube videó)

A keresztút megáldásánál a járvány miatt csak néhány ember volt jelen, de ha majd újra „tiszta” lesz az idő, akkor feltétlenül nézzék meg a főváros tetején lévő keresztutat, amely méltán nevezhető Budapest egyik új ékességének.

Nyitókép: Az Istenhegyi Szent László-templom előtt, nagypénteken új szabadtéri keresztutat adtak át (Fotó: MTI/Balogh Zoltán)