Írta: Flier Gergely

2020. szeptember 15. 09:00

A Duna-korzót egykor számos legendás, rég eltűnt épület szegélyezte. Ilyenek voltak többek közt a Redoute, az Angol Királynő Szálló, a Lloyd palota és a Ritz Szálló. A sok pompás, hatalmas palota mellett állt itt egy apró kis épület is, a Hangli kioszk. A vendéglátóhely nevét Hangl Márk osztrák származású, fiatalon Budapestre került vendéglősről kapta, akit maga Deák Ferenc segített hozzá közbenjárásával, hogy kioszkot létesíthessen a Duna-parton. A Hangli kioszk 1870-től állt a Pesti Vigadó előtt, míg a második világháború végnapjaiban el nem pusztult sok más értékünkkel együtt.

Nem kisebb személyiségtől, mint a magyar irodalom nagy alakjától, Mikszáth Kálmántól származó idézettel kezdhetjük cikkünket Pest egykori nevezetes kioszkjáról: „Aki Budapest társadalmi életének külső részét meg akarja ösmerni, annak okvetlenül be kell néznie a Redoute előtti kioszkba, vagy ahogy közönségesen mondják: »Hangli«-ba. Ez a kioszk nagy specialitás a fővárosban” – írja Hangli című karcolatában a „legnagyobb palóc”, aki 1887-től élete végéig országgyűlési képviselőként élt a fővárosban.

A Hanglit egykor mindenki ismerte Budapesten, közhelyszámba ment emlegetni, mint a gondtalan vidám időtöltés helyszínét, a vasárnapi Duna korzó gyöngyszemét. Mikszáth a Redoute-ot említi írásában, de valószínűleg már a Vigadót érti alatta, hiszen a kioszk alapításának ideje már a régi Redoute 1860-as lebontása után volt.

De vendéglátóhely korábban is volt itt, mikor még a régi Redoute és az illusztris lakójáról, Deák Ferencről elhíresül Angol királynő szálló uralta a Duna-partnak ezt a szakaszát. Az előzményekről Mikszáth után egy másik irodalmi nagyságtól, Krúdy Gyulától értesülünk: „A mai „Hangli” helyén egy lacikonyha és egy pálinkamérés állott. A lacikonyhával szemben kezdődött a nyaranta szokásos hajóhíd, és a pestiek nagyon szerettek ezen a helyen üldögélni” – írja Krúdy egy, a régi Pestet megidéző írásában.

Élet a  Duna korzón a XIX. században. A Vasárnapi Ujság 1888. augusztus 5-ei számának illusztrációja

A kioszkoknak, a pavilonszerű, igényes kerti vendéglátóhelyeknek a XIX. század végén nagy divatja volt Budapesten. A Hanglin kívül híres kioszk volt például az Erzsébet téri, melyet gyakran össze is hasonlítottak a Hanglival. 

Hangl Márk osztrák születésű vendéglős 1869-től működtette a Vigadó épületében lévő kávéházat, melynek bérleti jogát Deák Ferenc közbenjárására kapta meg. Ez állítólag az egyetlen eset volt, hogy Deák protekciót gyakorolt valakinek az érdekében, tehát igen nagyra tarthatta Hangl-t, aki szobapincére volt az Angol Királynő szállóban. Hangl hamarosan engedélyt kért egy „nyári vendéglő” megnyitására is a Vigadó előtti téren, ez lett aztán a híres Hangli, amelyet tizennyolc esztendeig vezetett, párhuzamosan a Vigadó kávéházzal.

A Vigadó és a Hangli kioszk Klösz György 1880 körül készült felvételén (Fotó: FSZEK Budapest Gyűjtemény)

Amikor 1888-ban újra kiírták a pályázatot a kioszk és a kávéház bérleti jogára, valósággal felbolydult a város. A Pesti Napló 1888. május 24-ei száma így számol be az ügy tárgyalásáról a Fővárosi Közgyűlésben: „A közgyűlés régóta volt oly látogatott, mint ma. A vigadói kávéház és kioszk bérbeadása került szőnyegre s ez volt az oka annak a nagy érdeklődésnek, aminőt a közgyűlés tagjai csak kivételes alkalmakkor szoktak tanúsítani. Bizonyítja ezt az a körülmény, hogy e bérleti ügy eldőlte után a bizottsági tagok legnagyobb része elhagyta a termet, úgy hogy a napirend többi tárgyai, amelyek közül pedig különösen a Szabó és Schönwáld féle papirgyár kisajátitásának kérdése a főváros pénzügyi érdekei szempontjából igen nagy borderével bírt, aránylag csekély számú tag jelenlétében lettek letárgyalva. A vigadói kávéház és kioszk bérbeadása kérdésében a vita szokatlanul heves volt.”

A szavazást 126 szavazattal 71 szavazat ellenében ifj. Rémi Róbert nyerte, így ő vezethette tovább a kávéházat és a kioszkot. Hangl Márk, aki ezen a pályázaton már nem indult, visszavonult az üzlettől, s 1909-ben bekövetkezett haláláig, ahogy egy nekrológírója fogalmaz, „a főváros társadalmi közéletének lett érdemes, tevékeny tagja”.

1888-ban ifj. Rémi Róbert kapta meg a kioszk bérleti jogát. Klösz György 1900-ban készült felvételnek részletén az ő neve szerepel az épületen (Fotó: Fortepan/Budapest Főváros Levéltára / Klösz György fényképei. Levéltári jelzet: HU.BFL.XV.19.d.1.08.036)

Az új bérlő, ifj. Rémi Róbert, festőművész volt, Munkácsy Mihály tanítványa. Jó dekorációs érzékével még szebbé varázsolta a helyet. Hamarosan különleges műalkotás is került a kioszk elé, Senyei Károly műve, a Vízcsorgató gyermekek kútja, melyet ma is ott láthatunk a téren, bár hosszú évtizedekig máshol állt az 1945 után időkben.

Senyei Károly műve, a Vízcsorgató gyermekek kútja a Hangli kerthelyiségének asztalai között (Fotó: FSZEK Budapest Gyűjtemény)

Rémi után a bérleti jogot Pohl Károly kapta meg. Ekkortól sört is mértek, ami korábban elképzelhetetlen volt. Több gazdája is volt ezután a helynek, mely az első világháború utáni más körülmények között is aránylag sikeresen elevickélt az 1930-as évekig, ám ekkor fellángolt a vita körülötte. A Közmunkatanács a Duna korzó rendezésére 1930-ban tervet készített, s a kioszkot lebontásra ítélték.

A Hangli kioszk belső tere az 1940-es évek elején (Fotó: Nemzeti Digitális Archívum)

A tervezők egyfajta magyar Szent Márk teret álmodtak a korzóra és a Vigadó térre, emiatt a vendéglő mellett még a fákat is el akarták tüntetni. A terv végül meghiúsult, így tovább működhetett a legendás kioszk. Hamarosan az akkor a Belvárosi kávéházat is üzemeltető Rónai testvérek vették át, akik újra sikeres, divatos hellyé tették. A kioszk épületét ekkor átépítették, modernizálták. Új színfoltként erdélyi ételkülönlegességek kerültek az étlapra, a Vigadó kávéházat pedig hamarosan erdélyi stílusban rendezték be.

A negyvenes évek elején a Hangli kioszkban gyakran zenés műsort is adtak, többek közt Rácz Valinak, a kor népszerű énekesnőjének felléptével. Ezek azonban már a Hangli végnapjai voltak. A Duna korzó fényeire a második világháború előrehaladtával mindinkább árnyék vetült, a kötelező elsötétítések idején a szó legszorosabb értelmében.

Budapest ostromának napjaiban a kioszk leégett, 1945-ben a romos épületet lebontották, helyére pedig a Szovjet repülősök emlékművének obeliszkje került, mely idegen elemként a rendszerváltásig állt a Pesti Vigadó előtt.

Nyitókép: A Hangli kioszk kör-alaprajzú épülete Klösz György 1900-ban a Vigadóról készült felvételének részletén (Kép forrása: Fortepan/Budapest Főváros Levéltára / Klösz György fényképei. Levéltári jelzet: HU.BFL.XV.19.d.1.05.087)


Hozzászóláshoz lépjen be, vagy regisztráljon!

Felhasználónév:
Jelszó:

Regisztráció | Elfelejtett jelszó