A költészet napját 65 éve ünnepeljük – Megmutatjuk, Budapest milyen szobrokkal tiszteleg a versírás előtt

2021. április 11. 12:00

A tavalyi évhez hasonlóan sajnos az idén is zárt ajtók mögött ünnepeljük a költészet napját, így az egy évvel ezelőtti szoborsétánk után, amikor neves költőink emlékműveit kerestük fel, most több olyan alkotást szeretnénk bemutatni, amelyek Budapest híres épületein magát a költészetet ábrázolják.

A költészet, mint művészet mindig is kiemelt helyet foglalt el a magyar társadalomban. A Hölgyfutár már 170 évvel ezelőtt így fogalmazott a költészet napjáról 1851 július 19-én:

„A művészetek koronája, ragyogó koronája a költészet.
A költészet napja, örökfényű napja a művészeteknek.
E nap sugarának kell a művészet egyes ágain mulhatlanul, illőleg átragyogni, áttündökleni.
E napnak a művészet világában soha sem szabad lealkonyodni, soha sem szabad kihunyni.”

Mindezek ellenére az első hivatalos magyar költészet napjára csak 65 évvel ezelőtt került sor, ám akkor még nem József Attila születésnapján, hanem a nyári könyvhéten, 1956 júniusában. Jó pár évvel később, csak 1964-ben lett április 11-e a hivatalos ünnep napja.

A költészet napját hivatalosan 1964 óta ünnepljük József Attila születésnapján. Marton László alkotása a költőóriásról az Országház déli oldalán, a Duna-parton látható (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

A költészet napján minden évben költőtalálkozókkal, versmondásokkal, könyvbemutatókkal, előadóestekkel szoktunk tisztelegni a magyar versművészet előtt. A vírus miatt azonban az ünnepi rendezvények már 2020-ban is az online térbe szorultak, csakúgy, mint idén, ezért szeretnénk számos olyan híres budapesti épületen lévő szobrot bemutatni, amelyek a költészet allegóriájaként jelennek meg.

Költészet a Budavári Palotán

A Budavári Palota egyik épületének homlokzati teraszkorlátján áll nyolc szobor, mind egy-egy művészeti ág allegorikus ábrázolása. Az épületen – amelyben jelenleg a Nemzeti Galéria működik – a szobrok között megtaláljuk a szobrászat, zene, színészet, festészet, építészet, tánc, irodalom és a költészet allegorikus szobrait is.

A Nemzeti Galéria homlokzatán lévő szobrok egy része. Balról jobbra látható a festészet, költészet és a szobrászat allegorikus szobra (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

A költészet szobra, egy maga elé tekintő, lanttal a kezében ábrázolt hosszú ruhás női alak (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

A költészet, vagy ahogy említik még, a Lyra szobra balról az ötödik, amit egy gyönyörű nőalakban ábrázoltak, hosszú ruhában, kezében lanttal. Mint látni fogjuk, a lant vagy lyra a költészet megformálásának az egyik legismertebb attribútuma, de papírtekerccsel és íróeszközzel is gyakran ábrázolják a költészetet. A nyolc szobor nem az eredeti szobrok mintájára készült, mivel azok annyira megrongálódtak a II. világháborúban, hogy nem tudták őket újraalkotni. A mai szobrok az 1960-as években készültek el Pátzay Pál irányításával, a költészet szobrát Ispánki József szobrász készítette.

A romos királyi palota és a sérült szobrok állapota 1945-ben (Fotó: Fortepan/Képszám:105721)

Allegorikus művészetek a Magyar Tudományos Akadémián

A Magyar Tudományos Akadémia székházát számos igényes szobor díszíti, ezek között a Duna-parti homlokzaton álló négy nőalak formázza meg allegorikusan a régészet, a költészet, a csillagászat és a politika szobrát. Az Akadémiát Friedrich August Stüler tervezte 1862–1865 között, a szobrok pedig eredetileg Emil Wolff német szobrász alkotásai alapján készültek el, és Berlinből kerültek az Akadémia homlokzatára.

A Magyar Tudományos Akadémia Dunára néző homlokzata az allegorikus szobrokkal. Balról jobbra látható a régészet, a költészet, a csillagászat és a politika szobra (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

A II. világháborúban megsérült a négy szobor közül a régészet és a csillagászat, amelyeket így újra kellett alkotni, de a költészeté és a politikáé szerencsére megőrizte eredeti szépségét. A költészet, azaz Poesis allegorikus szobra egy babérkoszorús nő alakjában jelenik meg, a papírtekercsen és a tollon kívül kevésbé észrevehető, de mégis látszik a költészet egyik ismert jellemzője, a lant is.

A költészet szobra az Akadémia oldalsó homlokzatán, kezében tollal és egy tekercs papírral (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Az Operaház szerelmi költészete

A Magyar Állami Operaház épülete 1884-ben készült el Ybl Miklós tervei alapján. Az Andrássy úton lévő fényűző palota nyitó előadására maga a király, Ferenc József is elment. Nem véletlen, hogy az épület reprezentatív megjelenése megkívánta, hogy számtalan szebbnél szebb szobor álljon az épületen. Egyes források szerint olyan sok szobor díszíti az Operaház épületét, hogy talán csak a Parlament épületén található több műalkotás egész Magyarországon.

Az Ybl Miklós által tervezett Magyar Állami Operaház épülete 1900-ban (Fotó: Fortepan/Képszám:13252)

A szobrok közül több is kapcsolódik a költészet témaköréhez, de talán a legismertebb az Opera főhomlokzatán lévő Erato, a szerelmi költészet múzsájának szobra, amit Feszler Leó alkotott. A szobor központi helyen a főhomlokzat bal oldali fülkéjében áll, kezében lanttal, közvetlenül Erkel Ferenc szobra felett. Mivel még tart az Operaház felújítása, friss fotót nem tudunk készíteni a gyönyörű szoborról, csak egy két archív képpel tudunk szolgálni. A szobor kezében ugyancsak megfigyelhető a lant, továbbá a mellette áll puttó formájában Erósz, a szerelem istene.

A szerelmi költészet, Erato szobra az Operaház főhomlokzatán az 1980-as években (Fotó: Ybl Miklós Virtuális Archívum/ BFL_xv_17_e_306_2242_029)

A főváros épületein, terein, mind a mai napig számos Feszler-alkotás található, köztük a Várkert Bazár, az Operaház, az Erzsébet tér vagy a Szent István-bazilika néhány szobra és dísze. A Magyarság című újság 1927. július 17-i számában ezt olvashatjuk Feszler szobrairól. „Fessler Leó műalkotásai egytől-egyig olyan szobormüvek, amelyek szinte egyedül képviselik a XIX. században kialakult neoklasszikus művészeti stílust Budapesten, tehát egyúttal művészettörténeti dokumentumai is a magyarországi Neoklasszikus szobrászművészeinek.”

A szerelmi költészet, Erato szobra közelről az Operaház főhomlokzatán az 1980-as években (Fotó: Ybl Miklós Virtuális Archívum/ BFL_xv_17_e_306_2242_030)

A Pesti Vigadó allegorikus szobrai

A Feszl Frigyes tervei alapján 1860–1865 között épült Pesti Vigadó homlokzatán is számos gyönyörű allegorikus nőalakot láthatunk. A központi részen hat múzsaszerű női szobor található, amelyek mind a zenét és az ahhoz kapcsolódó tevékenységeket jelképezik.

A Vigadó központi ablakán látható szobrok (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

A hat szobor közül az egyik a Lyra nevet kapta, amely más néven lantot is jelent, így sok szállal kötődik a költészethez is. A Nemzeti Galéria homlokzatán lévő, már bemutatott szobrot is Lyrának nevezik, mely ugyancsak a költészetet ábrázolja. Brestyánszky Béla szobrász készítette 1884-ben a lantot tartó női szobrot, amely azonban a háborúban súlyosan megsérült, így a ma látható szobrok nagy része újrafaragott.

Lyra szobra a Vigadó épületén (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

A Magyar Királyi Kúria szobrai

Az Országház szomszédságában a Magyar Királyi Kúria 1893–1896 között épült Hauszmann Alajos tervei szerint. Az épület, amelyben évtizedeken át a Néprajzi Múzeum működött, hamarosan újra a régi funkcióját tölheti majd be. A hatalmas épület tetején lévő alkotásokat a téren sétálók kevésbé látják, pedig a nagy magasságban lévő allegorikus szobrok méltók a figyelmünkre. A szobrok tizenkét különböző tevékenység allegóriáját formálják meg, köztük van az építészet, festőművészet, színművészet, szobrászat és természetesen az irodalom szobra is.

Az egykori Magyar Királyi Kúria főpárkánya feletti attika posztamensein látható 12 szobor egy része (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

A szobrászművész, Damkó József az irodalom allegóriáját az egyik kezében tollat, a másikban könyvet tartó nőalak formájában ábrázolta. A háború miatt azonban ezek a szobrok sem maradtak meg eredeti állapotukban, így jelen formájukban későbbi újrafaragásokról van szó.

Damkó József szobrász irodalmat megformázó szobra a mai Néprajzi Múzeum tetején (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

A fővárosban még számos gyönyörű allegorikus szobor látható, amelyek a költészetet mint művészetet mutatják be, ezeket nem csak a költészet napján érdemes megcsodálni. Remélhetőleg maga a költészet napja nem lesz sokáig a négy fal közé zárva, és jövőre újra szabadon ünnepelhetjük a magyar versművészet ünnepét.

Nyitókép: Damkó József szobrász irodalmat megformázó szobra a mai Néprajzi Múzeum tetején (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Budapest, Budavári Palota, Damkó József, Feszl Frigyes, Feszler Leó, Földváry Gergely, Hauszmann Alajos, költészet, költészet napja, Magyar Királyi Kúria, művészet, Operaház, PestBuda, Vigadó, Ybl Miklós

¹³ ³ ⁰

Kapcsolódó írások

Élet a szép homlokzatok mögött – 150 évesek az Andrássy út első bérházai

2024. április 6. 11:00

Az Andrássy út bérházai ma különleges státuszt élveznek, hiszen világörökségi helyszínen állnak. Ahhoz, hogy ezt a rangot elnyerjék, szükség volt a százötven évvel ezelőtti speciális építési szabályokra is, melyek ráadásul nem is voltak előzmény nélküliek. Az alábbiakban bemutatjuk eme előírások történetét, melyek tükröződnek a patinás útvonal házaiban, kívül és belül egyaránt.

A Gellért-hegy egykori keresztútjai

2024. március 29. 11:00

Budapest egyik kiemelkedő helyszíne a Gellért-hegy. Kevesen tudják, hogy több mint két évszázadon át az itt kialakított keresztutat bejárva idézhették fel a hívő emberek Jézus nagypénteki szenvedéseinek és kereszthalálának történetét. Az utolsó Gellért-hegyi kálváriát, amelyhez a keresztút vezetett, 1950-ben számolták fel.

Aki magyaros motívumokkal díszítette a királyi palotát – 90 éve hunyt el Györgyi Géza építész

2024. március 23. 10:00

A generációkon átívelő művészi tehetség megnyilvánulására a Györgyi család az egyik legszemléletesebb példa, mely festőket, iparművészeket és építőművészeket is adott az országnak. Egyik leghíresebb tagjuk, Györgyi Géza leginkább építészként tevékenykedett, de nagy gondot fordított művei aprólékos díszítésére is. Halálának kilencvenedik évfordulóján bemutatjuk főbb budapesti alkotásait.

Ezek a cikkek is érdekelhetik

A 100 éves Magyar Nemzeti Bankról kiállítás nyílt a Pénzmúzeumban

2024. április 30. 18:30

Kiállítással tiszteleg a Pénzmúzeum a Magyar Nemzeti Bank centenáriuma előtt. Tárgyi emlékek, archív felvételek, numizmatikai kincsek, az utcán sepregetett hiperinflációs bankjegyek másolata, soha ki nem adott emlékéremtervek láthatók a tárlaton. Ízelítőt kapunk az Aranyvonat krimibe illő vagyonmenekítéséből, megelevenednek hősök, tanúi lehetünk történelmi pillanatoknak.

Aki elsők között javasolt metróhálózatot: 100 éve hunyt el Zielinski Szilárd

2024. április 30. 16:30

Száz éve hunyt el az a mérnök, aki az első műszaki doktor volt Magyarországon, aki az elsők között javasolt metróhálózatot, és aki egyike volt a hazai betonépítés meghonosításának. Zielinski Szilárdról különleges terveivel emlékezünk meg.

Ahol jó lenni: átalakították a Szabadság téri játszóteret

2024. április 29. 19:00

A belvárosi Szabadság téren, a volt Tőzsdepalota déli szárnya előtt található az a most átépített játszótér, amelyen a sokak által kedvelt kisvonat mellett immár csúszdával egybeépített kockavár is várja a gyerekeket. A felújítás során a klímatudatosság és az akadálymentesítés is a főbb szempontok között szerepelt.

Hozzászólások

Hozzászóláshoz lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés Regisztráció

További cikkeink

Aki elsők között javasolt metróhálózatot: 100 éve hunyt el Zielinski Szilárd Száz éve hunyt el az a mérnök, aki az első műszaki doktor volt Magyarországon, aki az elsők között javasolt metróhálózatot, és aki egyike volt a hazai betonépítés meghonosításának. Zielinski Szilárdról különleges terveivel emlékezünk meg.

⁵¹ ⁰ ⁰

Már 1848-ban is követelték, de csak 100 éve született meg az önálló Magyar Nemzeti Bank A XIX. század folyamán többször megfogalmazódott az az elképzelés, hogy Magyarország gazdasági önállóságának megteremtése érdekében egy önálló magyar bankot kellene létrehozni és működtetni. Hazánk történelmi eseményei során ennek a megvalósítása nem sikerült sem 1848-ban, sem a kiegyezést követő időszakban. Az önálló Magyar Nemzeti Bank 100 éve, április 26-án született meg.

⁹⁶ ⁰ ¹

A leghíresebb magyar gőzmozdony: 100 éve készült el a legendás 424-es Talán a leghíresebb magyar gőzmozdony, amiből több mint 500 készült 30 év alatt, 100 éve mutatkozott be. A 424-es mozdony a mai napig megdobogtatja a vasútbarátok szívét.

¹⁷⁴ ⁴ ⁰

A sárkányölő temploma – Szent György kultusza a Szerb utcában Szent György egy ókeresztény korban élő katona volt, akinek vértanúságára hazánkban április 24-én emlékezünk. Budapest legrégibb, neki szentelt templomát viszont nem magyarok, hanem nálunk letelepült szerbek építették, és a róluk elnevezett Szerb utcában áll, az V. kerületben. Ünnepnapja alkalmából bemutatjuk ezt a barokk ékszerdobozt, mely bájos kertjével üde színfolt a sűrűn beépített Belvárosban.

⁵⁸ ⁰ ⁰

Miért kellett negyedszázadot várni a Margit-szigetre vezető híd megépítésére? Miért nem épült meg negyedszázadon keresztül a Margit-szigeti szárnyhíd, holott már eleve úgy tervezték a hidat, hogy arról egy szárny vezessen a szigetre? Mi kellett ahhoz, hogy 125 évvel ezelőtt döntés szülessen a megépítéséről?

¹²⁹ ⁰ ⁰

Gregersen építőmester – Egy norvég vállalkozó, aki a skandináv megbízhatóság élő példája lett hazánkban Kétszáz éve született a XIX. századi norvég–magyar kapcsolatok egyik legfontosabb alakja, a norvég születésű, de Magyarországon hírnevet szerző, ácsmesterből nagyvállalkozóvá vált Gregersen Gudbrand. Bécsben egy magyar építész azt ajánlotta neki, próbáljon Pesten szerencsét. Felsorolni is nehéz, hány épület, híd őrzi a mai napig is az életművének egy-egy darabját.

¹⁰³ ⁰ ⁰

Kolduló barátok a Duna mentén – Ferences rendi emlékek Pesten és Budán A ferences barátok számára április 16. minden évben nagy jelentőséggel bír, a hagyomány szerint ugyanis 1209-ben III. Ince pápa e napon hagyta jóvá – egyelőre még csak szóban – a rendük alapítását. Ilyenkor megújítják az egyszerűségre és tisztaságra vonatkozó fogadalmukat, mi pedig ez alkalomból bemutatjuk, hogy az elmúlt évszázadok során milyen kulturális örökséget teremtettek a fővárosban.

¹⁴⁸ ⁰ ⁰

Ilyen volt a város, amelyben 1784-ben kocsigyár nyílt Pesten, a Hatvani kapu mellett 1784 tavaszán nyitotta meg bognár- és kocsiműhelyét Kölber Kázmér. A később jelentőssé vált Kölber-gyár alapításakor a város még egy viszonylag kis létszámú település volt, de már nagy lehetőségeket rejtett.

¹⁶² ¹ ⁰

Építész és üzletember – Egy városrész őrzi a 150 éve született Lipták Pál emlékét Lipták Pál nem tartozik a híres építészeink közé, amit a viszonylag kevés saját tervezésű munkája magyaráz. Van azonban két épülete, amelyet csaknem mindenki ismer: a Budaörsi úti Petőfi laktanya és a zuglói Lipták-villa, amelyet saját magának tervezett, ma pedig művelődési ház. A meglehetősen fiatalon alapított gyárának köszönheti, hogy ma Pestszentlőrincen egy városrész viseli a nevét.

⁹⁶ ⁰ ⁰

Hatvan éve ünnepeljük a magyar költészet napját – József Attila-emlékszoba nyílt 1964-ben a ferencvárosi Gát utcában József Attila 1905. április 11-én született, a Ferencváros egyik legszegényebb részében, a szorosan egymás mellett álló bérkaszárnyák egyikében, a Gát utca 3. számú kétszintes házban. Szülőházában 1964. április 11-én nyílt meg az első állandó kiállítás. Ugyanezen a napon lett hivatalosan a jeles születésnap egyben a hazai költészet ünnepnapja.

¹⁰⁸ ⁰ ¹

A híres Fiume Kávéház kevéssé ismert történetei A hazai kulturális élet egyik legjelentősebb ünnepe a magyar költészet napja, melyet 1964-ben tettek József Attila születésnapjára, április 11-re. A költőóriás is gyakran dolgozott egy-egy „kávéházi szegleten”, mint ahogy a XX. század elejének más jelentős alkotói is. Cikkünkben a Múzeum körút 13. szám alatt egykor működő Fiume Kávéházat mutatjuk be, amelyet az írókon túl az építészek is előszeretettel látogattak.

¹³¹ ⁰ ⁰

Ezért halasztották el a Margit híd felújítását A Margit híd felújításának az 1970-es években kétszer kezdtek neki. Először 50 évvel ezelőtt, amikor az volt a cél, hogy a munkálatok a híd felépítésének 100. évfordulójára befejeződjenek. De akkor csak az előkészítésig jutottak el, mert különböző okokból csúszott a beruházás.

⁹² ² ¹

Élet a szép homlokzatok mögött – 150 évesek az Andrássy út első bérházai Az Andrássy út bérházai ma különleges státuszt élveznek, hiszen világörökségi helyszínen állnak. Ahhoz, hogy ezt a rangot elnyerjék, szükség volt a százötven évvel ezelőtti speciális építési szabályokra is, melyek ráadásul nem is voltak előzmény nélküliek. Az alábbiakban bemutatjuk eme előírások történetét, melyek tükröződnek a patinás útvonal házaiban, kívül és belül egyaránt.

¹¹² ¹ ¹

Mikor Budára figyelt Európa – Zsigmond király uralkodásának 600 éves emlékei A középkori Buda aranykora Luxemburgi Zsigmond uralkodása idején kezdődött, aki idegen származása ellenére beleszeretett Magyarországba, és akkor sem hagyta el, amikor már fél Európa vezetője volt. Éppen ellenkezőleg: a nyugatot hozta ide, aminek egyik szemléletes példája a budavári Szent Zsigmond-templom hatszáz évvel ezelőtti felszentelése a mai Szent György téren. Az évtizedekkel ezelőtt itt végzett ásatásokat követően kövekkel rajzolták ki az épület alapfalait a Sándor-palota és a Karmelita kolostor előtti területen, hogy a Várba látogató sok-sok turista számára is egyértelmű legyen, hol állt egykor a Szent Zsigmond-templom.

¹⁷⁸ ⁴ ⁹

Már 50 évvel ezelőtt is vita volt a Városligetről Már 50 éve is vita volt arról, milyen legyen a Városliget, s ennek az adott alapot, hogy 1974 tavaszára vonult ki a helyszínről a Budapesti Nemzetközi Vásár, azaz a BNV. Korábban ugyanis a Liget adott helyet a rendezvénynek, állandó épületei álltak itt, a parkból hatalmas részt vettek el a pavilonok és a lebetonozott területek, amelyeket részben ezután elbontottak.

⁷² ¹²⁴ ⁰

A Gellért-hegy egykori keresztútjai Budapest egyik kiemelkedő helyszíne a Gellért-hegy. Kevesen tudják, hogy több mint két évszázadon át az itt kialakított keresztutat bejárva idézhették fel a hívő emberek Jézus nagypénteki szenvedéseinek és kereszthalálának történetét. Az utolsó Gellért-hegyi kálváriát, amelyhez a keresztút vezetett, 1950-ben számolták fel.

¹²⁴ ⁰ ⁰

Az utolsó magyar gyártású gőzmozdony A magyar vasúti járműgyártásban 65 évvel ezelőtt, 1959 tavaszán lezárult egy korszak, elkészült az utolsó gőzmozdony. A mozdonyt 1959. március 20-án adták át a MÁV-nak, és a mozdony másnap, 1959. március 21-én indult el a Nyugati pályaudvarról a próbaútjára.

⁷⁷ ¹⁰⁰ ⁰

A VIII. kerület jelképe – Száz évig épült-szépült a józsefvárosi plébániatemplom A józsefvárosi plébániatemplom Pest egyik leghatalmasabb épülete, hetven méter magas tornyait már messziről megcsodálhatjuk. Azonban nem mindig törtek olyannyira az ég felé, ugyanis felszentelése után még kifejezetten sokat változott az épület, közel száz évvel később nyerte csak el a ma ismert képét. A Nagyhét kezdete alkalmából bemutatjuk ezt a méltóságteljes műemléket, Józsefváros jelképét.

¹⁴⁸ ¹ ²

A belföldi repülőjáratok vége Több mint 20 évig mindennap indultak és érkeztek Budapestre több vidéki nagyvárosból repülőjáratok. A szolgáltatás 1946-ban indult, az utolsó, menetrend szerinti belföldi MALÉV-gép 55 évvel ezelőtt, 1969. március 15-én közlekedett.

¹² ⁸⁶ ¹

Aki magyaros motívumokkal díszítette a királyi palotát – 90 éve hunyt el Györgyi Géza építész A generációkon átívelő művészi tehetség megnyilvánulására a Györgyi család az egyik legszemléletesebb példa, mely festőket, iparművészeket és építőművészeket is adott az országnak. Egyik leghíresebb tagjuk, Györgyi Géza leginkább építészként tevékenykedett, de nagy gondot fordított művei aprólékos díszítésére is. Halálának kilencvenedik évfordulóján bemutatjuk főbb budapesti alkotásait.

¹⁴⁹ ⁰ ⁰

Budapesten diadalmaskodott a legtöbbször a 150 éve született Kincsem A lóversenyzés a fénykorát élte a XIX. században. Pest első lóversenytere Széchenyi Istvánnak köszönhetően valósult meg Ferencvárosban, ahol a rangos futamok fontos társadalmi eseményként is szolgáltak. Ezen a helyen is nyert számos alkalommal Kincsem, akit mintegy 4 éves pályafutása alatt senki nem tudott legyőzni. Gazdája még saját istállót is építtetett neki a belváros szívében. A csodaló születésének 150. évfordulója alkalmából megemlékezünk 15 fővárosi győzelméről, az első pesti lóversenytérről és a Kincsem-palota néven illetett épületről.

¹⁰⁴ ⁰ ⁰

Egy nagy léptékekben gondolkodó építész – 175 éve született Palóczi Antal Budapest városképét nemcsak a szebbnél szebb homlokzatok, izgalmas tornyok és kupolák teszik olyan varázslatossá, hanem az utcák rendezett hálózata és a kisebb-nagyobb terek jó arányai is. A városrendezés fontosságát már a dualizmus korszakának elején felismerték, de később sem feledkeztek meg róla, amit Palóczi Antal kiterjedt munkássága is bizonyít.

¹⁶⁸ ¹ ⁰

Autóközlekedés Budapesten a XX. század elején Budapesten 1909-ben szabályozták az automobilok közlekedését. A rendelkezéshez hosszú út vezetett, és az is kérdéses volt, hogy ki hozhatja meg az ezekkel az új járművekkel kapcsolatos szabályozást, azaz országos vagy helyi döntés szükséges-e?

¹³⁸ ⁹ ⁰

A Dunagőzhajózási Társaság megalakulása Hosszas próbálkozások után, 1829 márciusában alakult meg az a hajózási társaság, amely a következő évtizedekre meghatározta a dunai gőzhajózást. A 195 éve létrejött Dunagőzhajózási Társaság, illetve német nevének rövidítése után a DDSG erős magyarországi és pest-budai kötődéssel rendelkezett, s ez Széchenyi Istvánnak volt köszönhető.

¹⁰⁷ ⁴ ⁰

A márciusi ifjak emlékei a főváros belső kerületeiben Pesten 1848. március 15-én értelmiségi fiatalok egy csoportja a Landerer–Heckenast-nyomdánál egy nyomdagépet lefoglalva – a szabad sajtó első termékeiként – kinyomtatta a nemzet követeléseit tartalmazó Tizenkét pontot és Petőfi Nemzeti dalát. Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc elindítóiról, a márciusi ifjakról számos budapesti közterületet neveztek el. A március 15-i események évfordulója alkalmából bemutatjuk a névadókat és az érintett utcákat, tereket a főváros belső kerületeiből.

¹⁸³ ⁰ ⁰

Tisza Kálmán 140 évvel ezelőtt nyújtotta be az állandó országház építéséről szóló törvénytervezetet Az 1867-es kiegyezés megkötése után még inkább felgyorsult Budapest amúgy is dinamikus fejlődése, az ország anyagi és kulturális gyarapodása, a kapitalista gazdaság térnyerésével. Csakhogy a magyar fővárosban nem álltak rendelkezésre olyan középületek, amelyek befogadhatták volna a parlamentáris jogállammal együtt járó intézményeket, mint például az egyes minisztériumokat vagy a kétkamarás országgyűlést.

¹⁷⁸ ⁰ ⁰

Száműzték a nagyon szennyező ipari üzemeket Budapestről Budapest levegője az 1970-es években katasztrofális volt. Ugyan sokkal kevesebb autó járta a fővárosi utakat, mint most, de más szennyezők szép számmal voltak. A Margit-szigeten az autók kipufogófüstjétől pusztultak a növények, az épületeket pedig vastag koromréteg csúfította el a kémények füstje miatt.

¹⁰⁵ ⁹ ²

„Fény a homályban” – 165 éves a Lónyay Utcai Református Gimnázium A Lónyay Utcai Református Gimnázium Budapest egyik legpatinásabb oktatási intézménye, melynek 1940-es évek elején épült, modern stílusú épülete a közelmúltban újult meg. Ez azonban nem az első otthona, az iskola története ugyanis sokkal régebbre nyúlik vissza: az alapítás irányába 1859. március 6-án, tehát 165 évvel ezelőtt tették az első lépést.

¹¹⁵ ⁰ ⁰

Mesterektől élményekig – Új szabadtéri kiállítás a Várkert Bazárban A Várkert Bazár idén ünnepli újjászületésének tizedik évfordulóját, a jubileum apropóján pedig egy új kiállítást rendeztek, mely a gyönyörű épületegyüttes változatos történetét mutatja be. Nevével ellentétben ugyanis nem mindig volt benne kert, és a bazárnak szánt helyiségeket sem csak boltok használták. A Glorietthez vezető északi rámpán felsétálva feltárul tehát a hely múltja, amelyből mi is adunk egy kis ízelítőt.

¹³⁴ ⁰ ⁰

Az első villamos vasút Nagy jelentőségű megállapodást kötött a budapesti Ganz-gyár és az olasz Societá per le Strade Ferrate Meridionali-Rete Adriatica vasút 125 éve. A megállapodás eredménye a valóban használható nagyvasúti villamos vontatás kialakítása volt, amelyet a magyar vállalat végzett el az olasz cég megrendelésére. A feladat megoldására valójában ekkor egyetlen cég volt képes a világban, a budapesti Ganz-gyár.

¹²⁴ ⁸¹ ⁰