Múltidéző

Negyvenmilliárd jut a nemzeti kastély- és várprogramokra Határozatban vizsgálta felül a kormány a Nemzeti Kastélyprogramot és a Nemzeti Várprogramot. A Magyar Közlöny legfrissebb számában megjelent döntés szerint a következő években negyven helyszínt fejlesztenek, a célra 40,4 milliárd forint európai uniós forrást biztosítanak.

IV. Károlyra emlékeznek a Mátyás-templomban Az utolsó magyar király száz évvel ezelőtti koronázására emlékezik egy kiállítás a Mátyás-templomban.

Bányászok Budán (és Pesten is) Hagyományosan Szent Borbála napja, december 4-e ünnepnap volt: évszázadokig ez volt a bányásznap. Ha sok bányaemlék nincs is Budapesten, egyet (és még néhányat) azért találtunk e jeles nap tiszteletére.

Világháborús vezetőket mutatnak be a Várkert Bazárban Az I. világháborúban részt vevő országok vezetőit, uralkodóit mutatja be A háború urai című kiállítás november 29-től a Várkert Bazárban.

Százhúsz éves a Műcsarnok A Monarchia festészetének kiállításával emlékezik meg a Műcsarnok az intézmény 120 éves évfordulójáról.

Kilencven éves a Műjégpálya Kilencven éve, 1926. november 20-án nyílt meg a Városligetben az ország első műjégpályája.

Erdőben állították fel a főváros első Kossuth-szobrát A Mátyás király út végén, az erdőben áll Budapest első Kossuth Lajos-szobra. Hogyan és miért került pont oda? Utánajártunk a történetnek.

Százhúsz éves a Szabadság híd Zöld színű és Ferenc József nevét viselte. Legtöbben csak ennyit tudnak róla. Pedig az idén százhúsz éves Szabadság hidat szintén a millennium évében adták át, abban a korban, amelynek építészeti öröksége máig meghatározza városunk arculatát. Tudták, hogy Budapest legrövidebb átkelőjének megépítése a Margit hídnak és a hídvámokból befolyt összegnek köszönhető, és hogy elsőként volt rajta elektromos világítás? Egy átkelő 120 évének története.

Hol Nemzet(i) süllyed(t) el – ötvenéves az új Blaha A Blaha-aluljáró, semmi kétség, fogalom. Budapest reális arca a városi embertömeg minden árnyalatával. Egy valóságos kis univerzum, amely éppen ötvenéves születésnapját ünnepli a napokban.

Nyomortelep helyén lakótelep – a József Attila-lakótelep múltja Hatvan évvel ezelőtt kezdték meg az Üllői út mentén húzódó néhai Mária Valéria-telep felszámolását, és létrejött a három metrómegállót is érintő József Attila-lakótelep. Nemrég a Fortepan oldalára került fel sok olyan kép, amelyek szó szerint feketén-fehéren mutatják be az akkori nyomortelep utolsó éveit.

Városligeti idill – és ami mögötte van Kétszáz éve annak, hogy Heinrich Christian Nebbien 1816. októberében letette Pest első, mindenki számára nyitott népkertjének művészi gonddal kidolgozott tervét. A Fortepan archívum képén meg nagyjából száz éve, 1916-ban evezhetett ez az úr az időközben megvalósult parkban, a Városligeti-tavon.

Láng, galamb és rádió – így emlékeztünk 2016-ban a forradalomra Egy bő hónapja tart sorozatunk a pestbuda.hu oldalain Budapest ’56-os emlékjeleiről. Zárásként a november 4-i szomorú napra is emlékezve most bemutatjuk, milyen szobrok, emlékművek kerültek idén, a hatvanadik évfordulón a főváros köztereire.

Hősökre emlékezve – a Kerepesi temetőben Miközben a rákoskeresztúri Új köztemető az 1956-os megemlékezések központi helyszínévé nőtte ki magát, kevesebb szó esik a Kerepesi temető 21-es parcellájáról. Pedig a forradalom napjaiban megnyitott területen ma is polgári áldozatok százai nyugszanak.

A budai srác – Mansfeld Péter emlékezete A rendszerváltáskor még csak egy volt a „pesti srácok” közül, alakja csak a 2000-es években vált központivá '56 emlékezetében. Most pedig, a hatvanadik évfordulón már egy szépen kiépített parkban gyertyák és koszorúk sokasága veszi körül Mansfeld Péter egész alakos szobrát.

Negyven éve védték le a Rubik-kockát Negyven éve, 1976. október 28-án kapott szabadalmi engedélyt Rubik Ernő találmánya, a bűvös kocka, amely világméretű játékőrületet indított el.

Ilyen volt a régi, kopár Rózsadomb Különleges képre bukkantunk a Rózsadombról. Sok minden megfejthető a látványból, de van, ami rejtve marad.

Végig az Orsó utcán – Nagy Imre emlékezete Az '56-os forradalom emlékezetében kiemelt szerepe van Nagy Imrének, aki meggyőződéses kommunistaként lett a nemzet miniszterelnöke, majd mártírja. És aki ugyanekkor, természetesen, apa, nagyapa, budai polgár is volt.

Az eltűnt budai szőlő és bor nyomában Október 15-én, Teréz napján hivatalosan is megindulhatott a szüret a budai hegyekben. Minden polgár és napszámos a szőlőben volt – így nézett ki az október valamikor, nem is annyira régen a Duna jobb partján. Mára ebből, a budai szőlőskertekből nem maradt szinte semmi.

Így döntötték le a Sztálin-szobrot Hatvan éve döntötték le a Sztálin-szobrot a Felvonulási téren az '56-os forradalom egyik szimbolikus cselekedeteként.

Nézze meg, milyen fotók jelentek meg a korabeli sajtóban 1956. október 23-ról! Tudják, hány fénykép jelent meg a budapesti napilapokban az 1956. október 23-i eseményekről? Mindössze kettő. Az egyik a Szabad Népben, a Magyar Dolgozók Pártjának központi lapjában; a fotó a Margit hídon felvonuló tömeget mutatja. A másik a Népszavában, ezen a Bem téri gyűlésen részt vevő hatalmas tömeget látjuk. Mindkettő az események másnapján, október 24-én jelent meg.

Pest legrégibb felvételének nyomában A minap mi is bemutattuk az eddig ismert legrégebbi, feltehetőleg 1844-ben készített dagerrotípiát Pestről, a Budapest folyóirat közlését közvetítő Mai Manó Ház nyomán. Most segítünk egy kicsit értelmezni, mi is látható a képen. Pillanatfelvételünk a reformkori Pest mindennapjairól.

Repedések az arcokon – A Svábhegy '56-os emlékműve Szerényen húzódik meg a fogaskerekű svábhegyi megállója mellett az Eötvös József parkban egy '56-os emlékmű. Három, fából készült emberalak emlékeztet az egykori nemzetőrök helytállására és egyúttal a forradalom „hátországára”.

Íme, a legrégibb felvétel Pestről 1844-es dagerrotípia örökíti meg a reformkori Pestet, a Kálvin teret és környékét.

Első világháborús emlékeket ápolnak Az első világháború hadisírjai és emlékművei felújításához biztosít forrásokat a kormányzat.

Megújul a budajenői magtár A budajenői önkormányzat és a kormány közel 40 millió forintos támogatásából német nemzetiségi emlékhely lesz a budajenői magtárból.

Százötven éves lesz a Századok A Századok a magyar történettudomány központi műhelye, a világ egyik legrégebbi történelmi folyóirata, 1867-es alapítása óta folyamatosan működik.

Paloták, polgárházak, templomok a középkorból Kamarakiállítás mutatja be a középkori Pest és Buda emlékeit a BTM-ben.

Az emlékezés rétegei – a Széna tér '56-os emlékművei Az '56-os emlékművek nemcsak a hatvan évvel ezelőtti eseményekre emlékeztetnek, hanem mindig szólnak arról a korszakról is, amelyben felállították őket. A Széna téren található emlékhely fokozatosan jött létre, így együtt mutatja az aktuális jelen felől íródó múlt egy-egy tipikus jelét is.

Legfőbb ideje a Lánchíd felújításának Budapest legelső állandó Duna-hídja régóta borzalmas állapotban van. A Lánchíd bajai szemmel láthatóak, a hídszerkezet is kritikus műszaki állapotban van. Bár a rekonstrukcióról már évek óta szó van, 2017 vége előtt biztosan nem kezdődhet el a felújítás.