Múltidéző

155684_horvathmihaly1.jpg A „pesti srác” hétköznapjai – Emlékpark a Horváth Mihály téren A történelemhez való viszony nagyon sokat változott az elmúlt évtizedekben. A nagy emberek nagy történetei helyett ma sokkal érdekesebb az „alulnézet”, a hétköznapiság, az átlagember perspektívája. Nincs ez máshogy '56 esetében sem.
Turul a Tabánban – '56-os emlékhelyeink A Tabánról nem '56 szokott eszünkbe jutni – ami nem is csoda, mert a forradalom napjaiban különösebben emlékezetese esemény itt nem történt. Már akkor is egy park volt a régi városrész hűlt helyén, csodálatos panorámával a városra. Pedig itt áll az egyik legnagyobb budapesti forradalmi emlékmű.
'56-os fotográfiák a Latarka Galériában A Lengyel Intézet szervezésében több mint húsz fekete-fehér archív és konceptuális fotó kerül egymással párbeszédbe az október 27-ig látható kiállításon.
Tér és történelem – Pedrazzini emlékezete A fővárosi '56-os emlékművekről szóló sorozatunk harmadik részében az egykori Köztársaság térre látogatunk, amely ma már II. János Pál pápa nevét viseli. A forradalom egyik legismertebb helyszínén a lebontott és meg nem valósult mementók hűlt helye mellett (és helyett) egy francia újságíró mellszobrát találjuk.
Üdvözöljük a PestBuda.hu-n! Nézzen körbe, vegye észre velünk Budapest örökségének és jelenének páratlan gazdagságát!
Két kő köze Az '56-os emlékművekről szóló sorozatunkat egy régóta álló, mégis állandó változásban lévő alkotással kezdjük, amelyről – felirat híján – csak kevesen tudják, miért is került 1991 nyarán, pár nappal az utolsó orosz katona távozása előtt a helyére.
Tóth Ilonkára emlékezik a Nemzeti Színház A Tóth Ilonka című darabbal ünnepli az 1956-os forradalom 60. évfordulóját a Nemzeti Színház.
225 éve született Széchenyi István 1791. szeptember 21-én született meg Bécsben Széchenyi István, akit Kossuth Lajos a „legnagyobb magyar” kitüntető címmel illetett, és ő volt az első magyar személyiség, aki Pest és Buda egyesítését szorgalmazta.
Mesélnek a régi reklámok Ha a mai újsághirdetésekre, reklámokra gondolunk, gyakran az jut eszünkbe: túlságosan feltűnőek, félrevezetőek, harsányak. „Bezzeg régen minden hirdetés egy műalkotás volt!” – hihetnénk. De valóban így van? Nos, a Vasárnapi Ujság száz évvel ezelőtti példányait böngészve egészen meglepő következtetésekre lehet jutni.
Mai magyarra ültették át Széchenyit Széchenyi István Hitel című művét újra kiadják, a mai magyar nyelvre átültetve.
Kiállítás nyílik a lóvasútról A Közlekedési Múzeum és Újpest önkormányzata kiállítást szervez a budapesti lóvasút történetéről.
Gyarapodik a Nemzeti Múzeum '56-os kiállítása A június 23-án nyílt Nemzeti Múzeum-beli évfordulós, eddig mintegy 300 alkotásból álló kiállítás folyamatosan, újabb és újabb darabokkal bővül.
Felújítják Gül Baba türbéjét Gül Baba türbéjét és annak teljes környezetét is felújítják a közeljövőben.
Feltárnák a budavári nagyzsinagógát Civil kezdeményezés szorgalmazza a budavári középkori nagyzsinagóga feltárását és bemutatását.
Újra látható a legrégebbi nyomtatott magyar könyv A Budai Krónika néven is ismert ősnyomtatványt a Magyar Nyelv és Könyv Ünnepén lehet megtekinteni.
Ilyen volt a török Buda Hogyan alakította át a közel másfél évszázados török fennhatóság Buda középkori városképét? Feljegyzések alapján megmutatjuk, milyen volt a 475 évvel ezelőtt törökök által csellel elfoglalt Buda összképe.
Száznegyven éves az Andrássy út „Mi szép és kényelmes leend, ez árnyas fasorok közt a Lánchídtól kezdve egész a Városerdőig mintegy parkban sétálni s kocsizni, kikerülve a szűk, ronda Király utcát.” Így álmodozott Kossuth Lajos 1841-ben egy leendő nagyszabású sugárútról. Az álom 140 éve, 1876-ban vált valójára a Sugárút, a mai Andrássy út átadásával, ami máig Budapest legelegánsabb útvonala maradt.
Elkészült az '56-os emlékév hivatalos dala Megszületett az 1956-os emlékév hivatalos dala és imázsfilmje. Popsztárok és kórustagok énekelnek a forradalomra emlékező dalban.
Itt ragadt a szocializmus a Duna hídjain Tudta, hogy a Lánchíd két oroszlánjának felirata egyebek mellett a felszabadító Vörös Hadsereg győzelmét hirdeti? Ráadásul ez nem egyedi eset: Budapest Duna-hídjainak többségén márványtáblák sokasága dicsőíti a helyreállítók nagyszerűségét, s terjeszti az uralmon lévők politikai propagandáját.
Hun kori arany leletegyüttest tárt fel a Nemzeti Múzeum Több mint 100 tételből áll az a hun kori leletegyüttes, amivel a Nemzeti Múzeum gazdagodott.
Kibővül a Nemzeti Múzeum '56-os kiállítása Fiedler Ferenc képeivel egészül ki a Magyar Nemzeti Múzeum Rejt/Jel/Képek '56 – A forradalom titkos művészete című kiállítása.
Budapestet a Dunáról lehet igazán szeretni: hajózzunk Pest és Buda között! Gondolta volna, hogy a BKK járművei között van olyan, amelyiken nemcsak működő mosdó, ingyen wifi és hűtött üdítőket kínáló büfé van, de mindemellé még varázslatos budapesti panorámát is kapunk? Kipróbáltuk az immáron negyedik éve a fővárosi tömegközlekedés részét képező vízibuszokat. Megállapítottuk: Budapestet a Dunáról lehet igazán szeretni.
Gellért-hegy: meg nem valósult álmok Budapest egyik legfrekventáltabb helye a legelhanyagoltabb is egyben: több évtizedes, szocreál utcabútorok, széttöredezett, balesetveszélyes aszfaltburkolat mindenfelé. A nemrég kiírt ötletpályázat feladata ezért önmagán is túlmutat: a Gellért-hegy egészét kell beilleszteni a budapesti vérkeringésbe, koncepciót adva ezzel a főváros legjobb adottságú kilátó- és pihenőhelyének.
Több száz világháborús emlékmű újult meg A Nagy Háború centenáriumi emlékév keretében több száz I. világháborús emlékművet újítottak fel és kulturális események sora is megemlékezett a száz évvel ezelőtt történtekről.
Nyolcvanöt éves a magyar óceánrepülés Most 85 éve ünnepelték a Hősök terén a magyar óceánrepülés első hőseit, Endresz Györgyöt és Magyar Sándort, akik 26 óra alatt átrepültek az Atlanti-óceánon és fél Európán 1931 júliusában a „Justice for Hungary” (Igazságot Magyarországnak!) nevű gépükkel.
Hetvenöt éve tartunk jobbra az utakon Idén hetvenöt éve vezették be Magyarországon is a jobbra tarts! közlekedési szabályát, áttérve a bal oldali haladási irányról a jobb oldalira. Budapesten több hónapra volt szükség az átálláshoz. Az 1941. májusi minisztertanácsi döntés indoka az volt, hogy a jobb oldali közlekedés bevezetésével Magyarország szüntesse meg az európai országokkal szemben meglévő idegenforgalmi és forgalombiztonsági hátrányát.
A nagykörúti villamosok históriája Tíz éve közlekednek a Combinók Budapest útjain. De milyen volt villamoson utazni a Nagykörúton az 54 méter hosszú, egyterű, 353 férőhelyes járművek megjelenése előtt? Mi köze volt a lovaknak az első villamoshoz? A következőkben dióhéjban összefoglaljuk a nagykörúti villamosközlekedés történetét, amelyből arra is fény derül, mióta viselnek számot a budapesti villamosok.
Időutazás húsz percben – archív sztereofotók a Műcsarnokban Rövid kalandra hívja a Műcsarnok a városi hőségben kitikkadt turistáit: alagsorának két termében a sztereofotográfiába és egyben az 1900 körüli évek világába vezeti be a látogatókat. A Boldog békeidők elnevezésű tárlathoz kétféle szemüveget is kapunk, hogy a 3D élmény teljes legyen.
Megnyílt a Terror Háza '56-os kiállítása A Terror Háza Múzeum Egy akaraton 1956-2016 című új tárlatának látogatói testközelből élhetik át a forradalom legfontosabb pillanatait.
Szabadtéri kiállítás nyílt '56-ról A belvárosi Városháza parkban szabadtéri kiállítás nyílt az 1956-os lengyelországi és magyarországi eseményekről.

További cikkeink