2020. május 8. 12:00

A fővárosiak is elmondhatják véleményüket a Petőfi hídról a tervezett felújítása előtt, a Budapesti Közlekedési Központ felhívására, bár a munkálatok nem mostanában kezdődnek, hanem majd csak a Lánchíd rekonstrukciója után. Mi most összegyűjtöttünk 10 érdekességet a Petőfi híd múltjából, például, hogy a színe a háború előtt kék volt, hogy 1937-es átadásakor kerékpársáv is volt rajta, és hogy csak 1952-ben vette fel Petőfi nevét az egykori Horthy Miklós híd.

A Petőfi híd nem tartozik a legnépszerűbb budapesti hidak közé, általános vélemény róla, hogy jellegtelen. Budapest egyik legforgalmasabb hídjaként azonban megérdemli, hogy 10  érdekes tényt megemlítsünk róla.

1. A Petőfi híd szerkezetileg felsőpályás rácsos gerendahíd. Bár alakja alapján a Margit híddal rokon, szerkezetileg valójában inkább a Szabadság híddal kapcsolható össze, bár a két híd szerkezete között is lényegi különbségek vannak.

A Petőfi híd átadadása után, 1937-ben (Fotó: FSZEK) 

 

2. Építésére tervpályázatot írtak ki. A beérkezett tervek között voltak ívhidak és függőhidak, valójában mindegyik alsópályás hidat tartalmazott. Ezeket végül elvetették, és Álgyay-Hubert Pál felsőpályás gerendahíd terve épült meg. A döntésben az is szerepet játszott, hogy a hídról így végig akadálytalan a kilátás Budapestre.

Alsópályás hídnak azt nevezzük, amikor a híd tartószerkezete az útpálya felett van. Felsőpályás pedig az a híd, ahol a tartószerkezet az útpálya alatt van, mint például a Margit hídnál vagy az Árpád hídnál. A Petőfi híd is ilyen. 

3. A híd évtizedek óta szürke, de a II. világháború előtt kék volt. Több javaslat is született arra, hogy egy felújítás után újra kék színű legyen, akkor talán nem tűnne ennyire jellegtelennek. 

A budai hídfő környéke az átadáskor még gyakorlatilag beépítetlen (Fotó: FSZEK)

4. Többször „vesztett” más híprogramokkal szemben. Már az 1890-es években felmerült annak a lehetősége, hogy ez a híd épül meg a Ferenc József híd helyett, de akkor még korainak tartották ide az építését. A XX. század elején, még az első világháború előtt fontosabbnak ítélték az Árpád hidat, így 1908-ban annak a felépítéséről hoztak döntést. A két világháború között azonban a Boráros téri híd „előzött”, és 1937-re el is készült. 
A II. világháború utáni újjáépítésnél azonban az akkori vezetés ismét fontosabbnak tartotta, hogy az Árpád híd készüljön el előbb, ezért azt 1950-re be is fejezték (azt a hidat nem robbantották fel, félkészen érte meg a háború végét), míg a Boráros téri híd csak 1952-re épült fel ismét. 

5. Ezt a hidat is felrobbantották a német csapatok 1945 januárjában. 1945-ben a szovjet csapatok a hídroncsra fából egy ideiglenes hídszerkezetet építettek. Újjáépítésekor gyakorlatilag az eredeti terveket használták, egy apró módosítással, kissé kiszélesítették a hidat.

6. Már az építése előtt, 1930-ban eldőlt, hogy Horthy Miklósról, Magyarország akkori kormányzójáról nevezik el. A II. világháború után mind az újságcikkekben, mind a hivatalos anyagokban kerülték a régebbi megnevezést, inkább Boráros téri hídként hivatkoztak rá. Az 1952-es átadásakor a Fővárosi VB javaslatára nevezték el Petőfi hídnak, valószínűleg azért, mert a közelében volt a Petőfi pontonhíd, amely viszont a nevét onnan kapta, hogy eredetileg nem itt, hanem a Petőfi térnél volt felállítva.  

7. Eredetileg a hídon már az 1937-es megnyitásakor volt kerékpársáv, sőt 1952-ben is kialakítottak kerékpársávot a hídon, de 1979-1980-ban, az akkori átépítésnél felszámolták, sőt a járdákat is leszűkítették azért, hogy az autóknak több helyük legyen. 

Újjáépítése után szinte ugyanolyan lett, mint felrobbantása előtt (Fotó: Fortepan, UVATERV, 1953)

8. A Deák Ferenc híd (az M0-ás déli Duna-hídja) átadásáig, 1990-ig a legközelebbi átkelő a Dunán dél felé Dunaföldvárnál volt, és az autópályák is Budapestre futottak be, ezért a kelet-nyugati közúti teherforgalom jelentős része a Petőfi hídon bonyolódott le. 

Átadásakor, 1937-ben a budai oldal gyakorlatilag teljesen üres volt, nem volt itt egyetlen épület sem. A terület az új híd átadása után kezdett beépülni, nem kis részben az új dunai átkelőnek köszönhetően. 

9. Az 1990-es évek közepére a budai mozgó saruk beálltak, nem voltak képesek mozogni, ezért ki kellett cserélni azokat. Ezt úgy oldották meg, hogy a hídon a forgalmat nem kellett korlátozni, hanem 1996-ban hatalmas sajtókkal a hidat megemelték és a sarut modern szerkezetre cserélték.

10. A budai hídfőnél egykor egy világítótorony állt. A torony a fiumei világítótorony kicsinyített másolata volt, és annak az emlékműnek a része, amely az I. világháborúban elesett magyar tengerészeknek állított emléket. A világítótorony talapzata Horthy Miklós egykori hajójának, a Novara cirkálónak az orrát formázta. Az emlékművet a II. világháború után elbontották. 

Az Osztrák-Magyar Haditengerészeti emlékmű (Fotó:MMKM, leltári szám: KPLGY.2017.47.1.1)

A hídról szerencsére a teherautók, kamionok lekerültek, „csak” a város forgalmát hordozza a hátán, ma is Budapest egyik legforgalmasabb hídja, amely remélhetőleg a felújítás után még hosszú évtizedekig szolgálja a közlekedést. 

Nyitókép: Villamos halad át a hídon 1940-ben (Fotó:Fortepan/Képszám 174348)

vissza a teljes nézetre