A kard- és tollforgatás nagymestere – Négyszáz éve született Zrínyi Miklós „Tartozunk őrizni életünket, valameddig lehet tisztességgel, arra nézve, hogy hazánknak többet szolgálhassunk.” Ez a gondolat foglalja össze legtömörebben gróf Zrínyi Miklós ars poeticáját. Cikkünkben a négyszáz éve született politikus, hadvezér, költő, író portréjának egy-egy darabját villantjuk föl. A történelem- és irodalomkönyvek papírízű figurája helyett egy rendkívül sokoldalú, hús-vér embert mutatunk be.

Egy polgár vallomásai Budapestről – 120 éve született Márai Sándor Ki volt az a magyar író, aki Pesten félt, Budán otthonra lelt, és Kosztolányi Dezső szomszédja volt? 120 évvel ezelőtt született Márai Sándor, aki számos művében vall a Budapesthez fűződő ambivalens érzéseiről.

125 évvel ezelőtt készült el a Feszty-körkép – A magyarok bejövetelét a Városligetben mutatták be Lázba hozta a korabeli pesti sajtót a XIX. század végén Feszty Árpád terve, hogy a magyarok bejövetelét a Kárpát-medencébe, vagyis a honfoglalást hatalmas körképen fogja megfesteni. Az ötlet apósától, Jókai Mórtól származott, maga a körkép pedig a leghíresebb magyar festőművészek közreműködésével készült Budapesten, a Munkács környéki vázlatok elkészítése után. Végül 125 évvel ezelőtt mutatták be a nagy művet a millenniumra készülő ország lelkes közönségének a Városligetben.

Ady Budapestje egymillió szó tükrében Tudta, hogy Ady rendkívül termékeny újságíró volt? A Budapesti Naplóban, a Debreczeni Reggeli Újságban és a Nagyváradi Naplóban megjelent cikkei, tanulmányai 11 kötetet tesznek ki, amelyek jelentős része Budapest kulturális, politikai és közéletéről szól. Halálának századik évfordulója alkalmával fellapoztuk a vaskos köteteket, és meglepő dolgokat találtunk.

Már a Várban van a restaurált Csikós-szobor Befejeződött ifj. Vastagh György Csikós című alkotásának restaurálása, a művet több darabban július 10-én szállították a solymári restaurátorműhelyből a budavári Lovardához. A helyére emelték, de cikkünk megjelenésének napján a ló fejét még nem helyezték fel, a helyszínen a szakemberek az utolsó simításokat végzik a körbeállványozott területen. Csányi Szabolcs restaurátor a csomagolás és szállítás előtt a restaurátorműhelyben mutatta be a pestbuda.hu-nak a szobrot.

A Hajógyári-sziget titokzatos déli része Hogyan néz ki ma a volt Óbudai Hajógyár? Ki léphet a Hajógyári-sziget déli területére? Szabadon bemehetnek-e a régészek a római palotaegyüttes mai területére? Kitartó nyomozásunk megdöbbentő válaszokat eredményezett.

Száz év halt meg Csontváry Kosztka Tivadar, akit nem értettek meg kortársai A kortársai által többnyire meg nem értett, kinevetett, különcnek bélyegzett Csontváry Kosztka Tivadar festőművész száz évvel ezelőtt, 1919. június 20-án halt meg a budai János Kórházban.

Ligetek, kagylók, óriáscsúszdák – Barangolás a Hajógyári-szigeten Az utóbbi hetekben a sajtó attól volt hangos, hogy a kormány néhány héttel az UNESCO-s szavazás előtt levette a világörökségi státuszra javasolt listáról a római kincseket rejtő Hajógyári-szigetet. A hír kapcsán arra voltunk kíváncsiak, hogy milyen természeti és épített örökséget rejt Budapestnek ez az általunk kevéssé ismert része. Felkerekedtünk, és egy meleg nyári délelőttön bebarangoltuk a sziget északi részét.

Az édes Budapest szemlélője – 100 éve halt meg Csáth Géza A szabadkai születésű Csáth Géza író, Kosztolányi Dezső unokatestvére ezer szállal kötődött Budapesthez. Rövid, de rendkívül eseménydús és drámai életében pesti egyetemen tanult, lakott a Ferenc körúton, a József körúton, a Bástya utcában, írásai fővárosi lapokban jelentek meg. Halálának 100. évfordulóján budapesti emlékei között kutakodtunk.

Titkok a föld alatt – A Várhegy gyomrában jártunk Az elsők között látogattunk el a május elején megnyílt Vár-barlangba, hogy a kétórás túra során bejárjuk a világon egyedülálló természeti értéknek számító barlangrendszer jelentős részét. A Várnegyed utcái alatt sétálva lépésről lépésre bontakozott ki előttünk egy különleges föld alatti világ, feltárva több százezer éves titkait.

125 évvel ezelőtt ünnepelték Jókai Mór 50 éves írói jubileumát Királyi jókívánságok, telt házas táncmulatságok, perlekedő asszonyok – a korabeli sajtó beszámolója alapján igen mozgalmasra sikerült Jókai 50 éves írói jubileuma.

A kalandok, a csalódások és a gyönyörűség városa – Budapest a magyar irodalomban Budapest az irodalmi művek hőseinek éppúgy otthont ad, mint a hús-vér embereknek. A kitalált szereplőknek éppúgy meghatározza életét a város, mint a miénket. Írásunkban a Budapesten játszódó XIX–XX. századi magyar novellákból, balladákból és elbeszélő költeményekből mazsolázunk.

Molnár-C. Pál budapesti kötődései – Egy Ménesi úti villában élt a 125 éve született festőművész Molnár-C. Pál festő–grafikus 1894. április 28-án született. Rendkívül sokszínű életpályája során olajfestményeket, grafikákat, fametszeteket, freskókat készített, irodalmi műveket illusztrált, és plakátot tervezett. Európai hírű művész, akinek munkásságát többek között az 1937-es párizsi világkiállításon Festészeti Aranyéremmel, az 1938-as varsói nemzetközi fametszet-kiállításon Aranyéremmel ismerték el, illetve XII. Pius pápa aranykereszttel tüntette ki.

Ezerarcú Budapest – A főváros a költők tollából „Rideg”, „zsibongó”, „otthonos”, „bús” – csak néhány azok közül a jelzők közül, amelyekkel költőink Budapestet jellemzik. Ahány vers, annyi nézőpontból látják és láttatják a szerzők a magyar fővárost. Egy város, amelyhez kapcsolódóan megannyi különböző élmény, benyomás, érzelem és hangulat lenyomata őrződik a sorokban.

100 éve halt meg báró Eötvös Loránd – A fizikus, politikus, akadémikus, költő és hegymászó nyomában Budapesten „A fizika egyik fejedelme halt meg” – vélte Albert Einstein, akinek gondolata ma, száz évvel báró Eötvös Loránd halála után is helytálló. Az 1919. április 8-án elhunyt világhírű magyar tudós sokszínű életpályájának azokat a mozzanatait elevenítjük fel, amelyek Budapesthez kötődnek.

Minek nevezzelek? – Budapest közterületei és épületei a XX–XXI. századi pesti szlengben Szokott sétálni a Csirke-korzón? Szeret megpihenni az árnyas fák között a Drótszigeten? Át szokott haladni a K hídon? Valószínűleg könnyebben tud válaszolni a kérdésekre, ha eláruljuk, hogy a kiemelt szlengkifejezések Budapest jól ismert helyszíneire utalnak: a József körútnak a Baross utca sarkától az Üllői úti kereszteződésig tartó belső körére; a Városligetben arra a szigetre, amelyen a Vajdahunyad vára áll; illetve az Óbudai-szigetre vezető hídra.

Jelek útvesztőjében Budapest utcáin Bizonyára mindenki eljátszott már egyszer a gondolattal, mi történne, ha visszamenne az időben, és megnézné Budapestet 50, 60, 100 évvel ezelőtt. Az első, ami ilyenkor eszünkbe jut, hogy régen más képet mutattak az épületek, és kevésbé voltak zsúfoltak a közterületek. De ha tovább időzünk képzeletbeli múltbeli sétánkon, azt is felfedezhetjük, mennyivel kevesebb információ zúdul ránk a környezetükből, ugyanis nem voltak az utcákon közlekedési táblák és a figyelemfelkeltő szimbólumok. Most térjünk vissza a jelenbe, és tegyünk egy sétát Budapest utcáin úgy, hogy figyelmünket kizárólag a jelekre irányítjuk, és arra, milyen információt közvetítenek nekünk.