Két év után hamarosan újra láthatja a közönség a restaurált Csikós-szobrot. Ifj. Vastagh György alkotását gondos kezek igyekeztek az eredeti állapotába visszaállítani, hogy ismét teljes pompájában díszíthesse a budavári Lovarda előtti teret. Az 1900-as párizsi világkiállításon díjat nyert szobrot letisztították, a vázát megerősítették, és kijavították a rajta keletkezett sérüléseket.
Már a Várban van a restaurált Csikós-szobor
2019. július 19. 9:00
Befejeződött ifj. Vastagh György Csikós című alkotásának restaurálása, a művet több darabban július 10-én szállították a solymári restaurátorműhelyből a budavári Lovardához. A helyére emelték, de cikkünk megjelenésének napján a ló fejét még nem helyezték fel, a helyszínen a szakemberek az utolsó simításokat végzik a körbeállványozott területen. Csányi Szabolcs restaurátor a csomagolás és szállítás előtt a restaurátorműhelyben mutatta be a pestbuda.hu-nak a szobrot.
Díjnyertes megoldás
Kíváncsian indulunk Solymárra, hogy a szobrot még megújulása folyamatában meglessük. Ha nem tudnánk, hogy jó címre érkeztünk, akár azt is hihetnénk, hogy a Laki Zrt. elhagyott csarnoka üresen áll. De ahogy az épület ajtaján belépünk, a hatalmas térben egyből magára vonzza a tekintetünket a gigantikus méretű ló. Ahogy még közelebb lépünk, megpillantjuk Csányi Szabolcs restaurátort, kollégáival, Pusztai Péterrel és Lehotzky Jánossal, amint a szobor körül tevékenykednek.
Csányi Szabolcs restaurátor (szemüvegben) és munkatársa, Pusztai Péter a szállítás előtti utolsó feladatokat egyeztetik (Fotó: Putz Orsolya/pestbuda.hu)
Kérdésünkre, hogy miért számít egyedinek a szobor, megtudjuk, hogy elsősorban a kivitelezés módja teszi különlegessé. A köztéri szobrok ugyanis anyagukat tekintve általában bronzöntvények, míg a Csikós domborított bronzlemezekből készült. Az utóbbi megoldás jóval több munkát és odafigyelést igényel: Vastagh először agyagból formálta meg a művét, amelyből elkészítette a pozitívet. Ez alapján 0,8 mm-es lemezből megdomborította, kikalapálta, majd a kisebb lemezdarabokat összeszegecselte.
Más lenne-e a befogadói élmény, ha a szobor hagyományos technikával készült volna, azaz bronzöntvény lenne? A válasz – meglepő módon – az, hogy nem. A laikus szem számára nincs jelentős különbség az öntvény- és a lemezszobor között. Ebből arra a következtetésre jutunk, hogy ez a technikai virtuozitás inkább a szakmának szólt, mint a nagyközönségnek. A szobrász erőfeszítése nem is volt hiábavaló, ugyanis a szobor modelljét az 1900-as párizsi világkiállításon aranyéremmel jutalmazták.
A ló hátán egy szerelőnyílás van, feltehetően a szobor készítésekor ezen keresztül végezték az összerakását (Fotó: Putz Orsolya/pestbuda.hu)
A Csikós értékét a bravúros technikai megoldás mellett tovább emeli a ló és a lovasa közötti látványos összhang. Vastagh híres volt arról, hogy alkotásának tárgyát természetes élőhelyén hosszan tanulmányozza. A bábolnai királyi ménesbirtokon végzett megfigyeléseinek köszönhetően elevenedik meg előttünk az élethű jelenet, amint a csikós megzabolázza lovát. A mű különlegessége tehát, hogy a csikós a ló mellett áll, és nem megüli azt. Az embernél magasabb – 380 centiméteres – állat így válik a lovasánál erősebbé, dominánsabbá, amelyet féken kell tartani.
A háború nyomai
Miközben érdeklődve hallgatjuk, hogy a Csikóst mi különbözteti meg a tipikus lovas szobroktól, egyre azon jár az eszünk, hogy vajon mi tette szükségessé a felújítását. A restaurátor – mintha kitalálná gondolatunkat – rátér a helyreállítási munkákra. „A szobor nem először esik át restauráláson, ugyanis az 1970-es évek végén egyszer már felújították” – kezdi, majd hozzáteszi: „Nagyon szerencsések vagyunk, hogy az akkori csapat tagjai közül fel tudtuk venni a kapcsolatot Kótai József restaurátorral, aki sok hasznos infromációval szolgált, amelyek különösen a tervezési fázist segítették elő”.
A háborús sérüléseket kijavították, a hiányzó sörénydarabokat visszahelyezték (Fotó: Putz Orsolya/pestbuda.hu)
Megtudjuk, hogy a szobor konstrukciója egyáltalán nem kedvez az időtállóságnak. A szobor rögzítését szolgáló furatok mellett ugyanis befolyik a csapadék, és megreked a talapzat alatt. Az őszi, tavaszi esőzéseknek következtében nem ritka tehát, hogy a szobor talapzatában hónapokig áll a víz. A vizes közegben a külső rézhéj pusztítja az belső acélszerkezetet.
A szobor áthelyezése előtt derült ki, hogy az alkotás épphogy áll a lábán, ugyanis az alsó vázat elpusztította a korrózió. A károsodás olyan nagy mértékű volt, hogy az instabillá vált szoborcsoport 15-20 cm-rel megdőlt a csikós irányába. A dőlés következtében szakadások keletkeztek az anyagban, amelyeket a szakembereknek helyre kellett állítaniuk, illetve ki kellett cserélniük az alsó vázat. De ezúttal rozsdamentes acélt használtak, hogy a szobrot megóvják a hasonló amortizációtól.
A szobrász a bábolnai királyi ménesbirtokon végzett megfigyeléseket, ennek köszönhetően elevenedik meg előttünk az élethű jelenet, amint a csikós megzabolázza lovát (Fotó: Putz Orsolya/pestbuda.hu)
„A váratlan és hosszú időt igénybe vevő vázcsere mellett, kisebb munkákat kellett végeznünk a szobron” – folytatja a restaurátor. A tisztításon túl ki kellett egyengetniük az apróbb sérüléseket, illetve pótolniuk kellett az alkotásból hiányzó egyes darabokat. Többnyire a ló szőréből tűntek el részek, pontosabban tincsek a farkából és a sörényéből. Arra a felvetésünkre, hogy vajon hogyan tudnak a turisták egy több mint 2 méteres talapzaton álló, csaknem 4 méteres lóból darabokat elvinni, a szakember nem tud egyértelmű választ adni.
Bár nem tartja lehetetlennek, hogy műgyűjtő kedvű látogatók otthonában pihennek ezek a részek, nem zárja ki az időjárás és a korábbi kevésbé jól sikerült forrasztások szerepét sem. Hozzáteszi, hogy vannak olyan részei a szobornak, amelyeket megtaláltak, így azokat csak a megfelelő helyre kellett illeszteniük. Sőt, a szakember azt is megjegyzi, hogy a jelenlegi szobor még így is jobb állapotban van, mint a 70-es években volt. Akkor ugyanis a lónak nem pusztán szőrszálai hiányoztak, hanem a teljes herezacskója.
Az utolsó simításokat végzik a szállítás előtt (Fotó: Putz Orsolya/pestbuda.hu)
Érdeklődve hallgatjuk továbbá, hogy a javítások kiterjedtek a háborús sérülések végleges eltüntetésére is. Bár a szobrot negyven évvel ezelőtt is restaurálták ezzel a céllal, szerencsére ma már lényegesen jobb eszközök állnak a szakemberek rendelkezésére, amelyek segítségével teljesen eltüntethetik a háborús nyomokat.
Sajnos a beavatkozások hatására a szobron a természetes patina megsérült, ezért azt pótolni kell. Annak érdekében, hogy a javítás után kialakult felület ne hasson túl újszerűnek és gyárinak, a szakembereknek el kell érniük, hogy a szobornak természetes színe legyen. A probléma azonban az, hogy akár 20-30 évig is eltarthat, amíg a réz egységesen bezöldül. Mivel ezt az időt hosszú lenne kivárni, így a természetesnek ható zöld színt mesterségesen fogják kiváltani.
A fej nélküli ló
Ez idáig annyira elmerültünk a restaurálás kulisszatitkaiban, hogy észre sem vettük, hogy az előttünk álló lónak hiányzik a feje. Nem kell sokáig keresnünk, ugyanis a csarnok egy másik szegletében pihen. Kiderül, hogy a szobor elsősorban nem a felújítási munkák megkönnyítése miatt van darabokban, hanem a szállíthatóság miatt.
Sok fejtörést okozott a szakembereknek, hogyan szállítsák vissza a szobrot, ugyanis hatalmas méreteiből adódóan eredeti állapotában a közúti szállítás nem megoldható. Végül úgy döntöttek, hogy a ló fejénél megbontják az illesztést, és leveszik azt a darabot. A műhelyben végzett javítások befejezése után tehát darabokban viszik a szobrot a Lovarda előtti térre, a talapzatára helyezik, összerakják, majd az utómunkálatokat elvégzik.
Rendkívül gondos munkát igényel a fej visszahelyezése – állítja Csányi Szabolcs restaurátor (Fotó: Putz Orsolya/pestbuda.hu)
Bár laikusként azt gondolnánk, hogy mivel a szobor eredetileg is lemezdarabokból van összeszegecselve, így nem jelent nagy kihívást a fej visszaillesztése. A szakember azonban elárulja, hogy rendkívül gondos munkát igényel a fej visszaforrasztása. Ezt a feladatot a szobor legelső összerakásánál igen kreatív módón oldotta meg Vastagh.
A szobor hátán kialakított egy akkorka szerelőnyílást, amelyen épp, hogy befér egy kisgyerek. Feltételezhető, hogy ezen keresztül valaki bemászott a ló testébe, hogy onnan dolgozzon, míg a társa kintről végezte az összeszerelést. Ezt a trükkös megoldást azonban sem a korábbi restaurálásnál, sem most sem lehet alkalmazni, hiszen a csapat tagjai közül senki sem fér be a pici nyíláson. A szakember hozzáteszi, hogy reményeik szerint a terepen egy hét alatt elvégzik a maradék munkát.
A szobor a Lovarda épülete előtt 1915-ben (Fotó: Fortepan)
Beszélgetésünk vége felé közeledve arról érdeklődünk, hogy mikor pillanthatja meg a közönség a teljesen megújult Lovarda környezetét. A válaszból kiderül, hogy a Csikós visszaállításával a rekonstrukció egy jelentős szakasza zárul le: ló és lovas hosszú évtizedek után végre visszakerül eredeti helyére, de azt még nem tudni, pontosan mikor láthatja a közönség.
A 2019 februárjában készült képünkön már látható volt a Lovarda előtt a szobor talapzata (a kép bal oldalán) (Fotó: Kozics Júlia/pestbuda.hu)
A kifejezetten a Lovarda elé tervezett, majd oda 1902-ben felállított szobrot igen megviselte a világháború. Bár az 1970-es években sikerült megmenteni, a felújított szobrot 1982-ben nem az eredeti helyén, hanem a Hunyadi-udvarban állították fel. Onnan 2017 nyarán bontották el, hogy most, megújulva visszatérhessen korábbi, őt illető helyére.
A szobrot már elhelyezték a Lovarda előtt, de nem láthatjuk, mert körbeállványozták, és még dolgoznak rajta. A kép 2019. július 18-án készült (Fotó: Halász Csilla/pestbuda.hu).
A Csikós megérkezésével a Nemzeti Hauszmann Program célkitűzéseivel összhangban az összes épített objektum a helyére került a Lovarda környezetében, így már csak a projekt záróütemében megvalósuló tereprendezést kell kivárnunk, hogy a Lovarda megújult környezetében gyönyörködhessünk.
A Laki feliratú lepel takarja a Lovarda előtt felállított szobrot, a kép 2019. július 18-án készült (Fotó: Halász Csilla/pestbuda.hu)
Balra a nemrég újjáépült Lovarda, középen a szintén most épült Főőrség, jobbra a királyi palota krisztinavárosi szárnya. A Lovarda és a Főőrség között messziről is jól látható az a négyzet alakú, körbeállbeállványozott terület, ahol a szobor áll. A kép 2019. július 18-án készült az Attila út felől (Fotó: Halász Csilla/pestbuda.hu).
Nyitókép: A Csikós-szobor a solymári restaurátorműhelyben (Fotó: Putz Orsolya/pestbuda.hu)
Kapcsolódó írások
Így építtetett székházat a Dísz téren a Vöröskereszt Egylet
2024. október 13. 9:00
Aki a Hunyadi János úton érkezik fel a budai Várba, már láthatja, hogy a Dísz tér két újjáépülő palotája közül az 1–2. számú saroktelken álló Vöröskereszt Egylet egykori székháza szinte teljesen elkészült. Az épület kívülről az 1945 után lebontott eredetinek hiteles helyreállítása, amely hét évtized után teszi ismét teljessé a Dísz tér egykori foghíjas keleti oldalát.
Műemlék templom középkori alapokon – 325 éve vannak jelen Cinkotán az evangélikusok
2024. október 11. 12:30
A mai Budapest területén, Cinkotán alakult meg 325 évvel ezelőtt a főváros legrégebbi evangélikus gyülekezete, így templomuk is a legrégebbi evangélikus templomnak tekinthető. A XII. században építeni kezdett, majd több ütemben bővített templom ma már műemlék, végleges formáját mintegy 250 éve nyerte el. Az évforduló alkalmából ennek az ősi épületnek a történetét mutatjuk be.
Aki az első magyar magánmúzeumot alapította – Ernst Lajos tündöklése és bukása
2024. szeptember 29. 13:00
A XIX. század végi gazdasági fejlődés eredményeképpen hatalmas vagyonok összpontosultak egy-egy kézben, melyeket a tulajdonosaik különbözőképpen fektettek be. Többen vásároltak például műkincseket, de közülük is élen járt Ernst Lajos, aki gazdag gyűjteményéből 1912-ben megalapította az ország első magánmúzeumát. A műalkotásokban nemcsak az üzletet látta, szenvedélyesen vásárolta azokat, és sajnos ez okozta vesztét is.
Ezek a cikkek is érdekelhetik
A Budapest hajó első útja
2024. október 15. 11:00
A folyam-tengerhajózás Magyarország számára kitörési pont volt, esély arra, hogy a magyar áruk versenyképesebben jelenjenek meg a mediterrán piacon. Ez nem magyar találmány volt, de a korszerű magyar Duna-tengerjáró hajók Budapestet tengeri kikötővé tették.
Felújították a Klauzál teret
2024. október 10. 15:00
Megújult Belső-Erzsébetváros legnagyobb tere. A Klauzál téren új fákat és cserjéket ültettek, felújították a játszóteret, többfunkciós sportpályát, kutyafuttatót és fitneszparkot is kialakítottak.
A 150 éve született Bethlen István miniszterelnökre emlékeztek a Fiumei úti sírkertben
2024. október 8. 18:30
Megemlékezést tartottak a 150 éve, 1874. október 8-án született gróf Bethlen István miniszterelnök jelképes sírjánál a Fiumei Úti Nemzeti Sírkertben.
További cikkeink
A Budapest hajó első útja
A folyam-tengerhajózás Magyarország számára kitörési pont volt, esély arra, hogy a magyar áruk versenyképesebben jelenjenek meg a mediterrán piacon. Ez nem magyar találmány volt, de a korszerű magyar Duna-tengerjáró hajók Budapestet tengeri kikötővé tették.
Így építtetett székházat a Dísz téren a Vöröskereszt Egylet
Aki a Hunyadi János úton érkezik fel a budai Várba, már láthatja, hogy a Dísz tér két újjáépülő palotája közül az 1–2. számú saroktelken álló Vöröskereszt Egylet egykori székháza szinte teljesen elkészült. Az épület kívülről az 1945 után lebontott eredetinek hiteles helyreállítása, amely hét évtized után teszi ismét teljessé a Dísz tér egykori foghíjas keleti oldalát.
Műemlék templom középkori alapokon – 325 éve vannak jelen Cinkotán az evangélikusok
A mai Budapest területén, Cinkotán alakult meg 325 évvel ezelőtt a főváros legrégebbi evangélikus gyülekezete, így templomuk is a legrégebbi evangélikus templomnak tekinthető. A XII. században építeni kezdett, majd több ütemben bővített templom ma már műemlék, végleges formáját mintegy 250 éve nyerte el. Az évforduló alkalmából ennek az ősi épületnek a történetét mutatjuk be.
Alacsonyabb padlós csuklós buszok Budapestnek
Budapesten 30 éve mutatkoztak be az első alacsonyabb padlószintű csuklós autóbuszok. Az új járművekből 171-et vett a város, és 2022-ig közlekedtek. Nem lettek annyira elterjedtek, mint az elődje, de mégis fontos lépést jelentettek Budapest közlekedésében.
Megemlékezéseket tartottak a nemzeti gyásznapon a Batthyány-mauzóleumnál és országszerte
Az 1848–49-es szabadságharc mártírjaira emlékeztek a fővárosban, valamint országszerte és az egész Kárpát-medencében október 6-án, a nemzeti gyásznapon. Budapesten 175 évvel ezelőtt ezen a napon végezték ki Batthyány Lajost, az első független, felelős magyar miniszterelnököt, Aradon pedig a tizenhárom honvéd főtisztet, akiket aradi vértanúkként ismer az egész nemzet. A Fiumei úti sírkertben, a Batthyány-mauzóleumnál koszorúzást tartottak.
Buszok Budára
Száz éve jelentek meg az autóbuszok Budán. A budai oldalra vezető út nem volt egyszerű, mert az akkori buszoknak a Lánchíd enyhe emelkedésének a legyőzése sokkal nagyobb kihívás volt, mint egy mai autóbusznak felkapaszkodni a budai hegyekbe.
Százhuszonöt éve született Budapesten a golyóstoll megalkotója
Bíró László József 125 éve, 1899. szeptember 29-én született Budapesten. Élete során foglalkozott sok mindennel, volt autóversenyző, vámügyintéző, festő, újságíró, de a nevét a golyóstoll őrzi, amelyet sok országban Biro-pennek hívnak.
Aki az első magyar magánmúzeumot alapította – Ernst Lajos tündöklése és bukása
A XIX. század végi gazdasági fejlődés eredményeképpen hatalmas vagyonok összpontosultak egy-egy kézben, melyeket a tulajdonosaik különbözőképpen fektettek be. Többen vásároltak például műkincseket, de közülük is élen járt Ernst Lajos, aki gazdag gyűjteményéből 1912-ben megalapította az ország első magánmúzeumát. A műalkotásokban nemcsak az üzletet látta, szenvedélyesen vásárolta azokat, és sajnos ez okozta vesztét is.
A Lánchíd alapozása – 185 éve verték le az első próbacölöpöket
A Lánchíd 175 éve áll az alapjain, amelyet hatalmas munkával, több ezer, 20 méteres cölöp leverésével tudtak csak megépíteni. Az első próbacölöpöket 185 évvel ezelőtt, 1839. szeptember 21-én kezdték leverni.
Hermész ott is látható Pesten, ahol nem is gondolnánk
Az európai vándormotívumnak tekinthető Hermész-ábrázolások városi középületeken vagy köztereken talán nem is olyan meglepőek, hiszen jórészt minden városban folyt kereskedés és pénzgazdálkodás, amely tevékenység végzőinek az ókori isten a patrónusa volt. Viszont vannak Pesten olyan XIX. században épült magánházak is, amelyeken a szárnyas isten domborműve szintén látható.
A budapesti közlekedésben 95 éve fordulópont volt
Budapest közlekedési forgalmát valójában az 1920-as években kezdték szabályozni, és az első, kezdeti szakasz után mind a forgalomszámlálásban, mind a közlekedésbiztonságban az 1929-es év tekinthető fordulópontnak.
A budapesti árvizek krónikája – A védekezés soha nem érhet véget
Hatalmas árhullám vonul le a Dunán, amely több országban településeket öntött el. A védekezés jelentős erőfeszítéseket követel Magyarországon is, de a szakemberek szerint Budapesten nincs ok az aggodalomra. Nem így volt ez az elmúlt évszázadokban: óriási pusztításokat okoztak a fővárosban az áradások, amelyekben százak vesztették életüket. Cikkünkben azt mutatjuk be, mikor és hogyan veszélyeztette a kiöntött folyó Budapestet.
A fotográfia szentélye – 130 éves a Mai Manó Ház
A XX. század leghíresebb fotóművészei között számos magyar származásút találunk, többségük külföldön futott be szenzációs karriert. Sikerüket mintegy előrevetítette Mai Manó munkássága, aki azonban Budapesten dolgozott a századforduló körüli évtizedekben. A Nagymező utcában építtette fel a műtermét is magában foglaló bérházát, melybe 1894-ben, tehát 130 évvel ezelőtt költözött be.
Százhuszonöt éve nyílt meg a budafoki HÉV-vonal
Egykor HÉV, azaz helyi érdekű vasút közlekedett a Szent Gellért tértől Budafokig. A vonalat 125 éve nyitották meg, ez volt Budapest és egyben az ország első villamosított helyi érdekű vasútvonala is. Ma az egykori HÉV helyén villamosok járnak.
Egy ókori isten Pesten
Az épületek homlokzatain elhelyezett díszítések, legyenek azok szobrok vagy domborművek, sokszor nemcsak egyszerű, esetleg formakönyvből származó dekorációk, hanem beszédes alkotások is. Több olyan középület található Pesten a főútvonalak mentén, amelyeken a görög isten, Hermész alakja látható.
Akinek nincs szobra a Hősök terén – III. Béla király emlékezete a fővárosban
Mintegy fél évszázaddal Buda alapítása előtt, 1189-ben kétszer is diplomáciai találkozó helyszíne volt Óbuda: III. Béla király nyáron itt látta vendégül a keresztes hadjáratra induló német-római császárt, majd fél évvel később ugyanitt fogadta a császár követét. Az utókor által Magnus Bela Rex néven emlegetett királyt Székesfehérváron temették el, de a XIX. században a budavári Mátyás-templomban helyezték el földi maradványait. Cikkünkben felidézzük, milyen lehetett Óbuda a király 835 évvel ezelőtti itt-tartózkodása idején.
A 12-es buszjárat vége
Budapest egyik legfontosabb buszjárata volt a 12-es autóbusz, amely 1932-től közlekedett a Nagykörúton. Ezen a vonalon mutatkoztak be 1959-ben az új, óriás Ikarusok is. A nagykörúti autóbusz-történet 1989 szeptemberében ért véget.
A 7 jegyű telefonszámok bevezetése
A budapesti telefonálás 35 évvel ezelőtt alapjaiban változott meg. Az addig több mint 50 éve használt 6 jegyű telefonszámok 1989. szeptember 2-án éjféltől 7 jegyűre változtak. Az előkészítő munka évtizedekre szólt, de mire a magyar vezetékes telefonhálózat elérte volna a kívánt szintet, jórészt idejétmúlttá vált.
Színház és söröző is volt a Kilián laktanyában – 180 éve tervezték az Üllői úti kaszárnyát
Az egykori Mária Terézia, majd Kilián laktanya nevét minden hadtörténet vagy várostörténet iránt érdeklődő ismeri, de az épület születésének körülményeiről vagy sorsának gyakori változásairól valószínűleg kevesebben tudnak. Az eltelt majdnem két évszázad alatt a volt kaszárnya nagyon sok változást ért meg, már régóta nem katonák lakják, de hogy a városlakók számára is használható, elérhető épület lesz-e (és ha igen, mikor), arról még nem született végleges elképzelés.
Ahol világhírű tudósok tanultak – 120 éves a Fasori Evangélikus Gimnázium
Hazánk számos világhírű tudóst adott a világnak, akik felfedezéseikkel és találmányaikkal egészen átformálták a XX. századot. Bár többségük nem Magyarországon futott be ragyogó karriert, az ahhoz szükséges alapismereteket hazai iskolákban sajátították el. Közülük kiemelkedik a Fasori Evangélikus Gimnázium, mely éppen 120 évvel ezelőtt nyitotta meg kapuit a tanulók előtt. A tanév kezdetén cikkünkben az intézmény történetétől olvashatnak.
A Földalatti eredeti kocsijai
Nemrég írtunk a földalatti vasút építésének megkezdéséről, amelynek most volt a 130. évfordulója. A mostani cikk azokat a kocsikat mutatja be, amelyekkel a megnyitótól egészen az 1973-as átépítésig közlekedett ez a páratlan városi vasútvonal.
A Keleti pályaudvar tervezője – Az ismeretlen Rochlitz Gyula
Rochlitz Gyula neve kevéssé ismert, pedig meghatározó épületeket tervezett Budapesten. A legtöbben talán a Keleti pályaudvart ismerik, de más munkáit is megtaláljuk a fővárosban. Rochlitz egész pályafutása alatt a MÁV épületeit tervezte, de olyan alkotásokhoz is köze volt, mint az Operaház.
Budapest tengeri kikötő lett egy 90 éve vízre bocsátott hajó miatt
A hajót, amely újra elérhetővé tette a tengereket Magyarország számára, és amely tengeri kikötővé varázsolta Budapestet, 90 éve bocsátották vízre Újpesten. Ez volt a Budapest Duna-tengerjáró hajó.
Ahol József Attila múzsája is lakott – Tisztviselőknek épült a Ganz-gyár százéves bérháza az Ugocsa utcában
Száz évvel ezelőtt a lakásínség enyhítésére az állam nagyszabású lakásépítési akciót szervezett, melybe a vállalatokat is be akarta vonni. Ennek érdekében adókedvezményeket és kölcsönt ígért azoknak, akik bérlakások építésébe fogtak. Az akcióba bekapcsolódott a Ganz-gyár is, mely a kor egyik ismert építészével, Wälder Gyulával terveztette meg budai lakóházát a tisztviselői számára.
Alagút az Andrássy út alatt – 130 éve kezdődött a Kisföldalatti építése
Kevesebb, mint két év volt a megépítésére, késésről szó sem lehetett, ráadásul addig szinte példátlan dolgot kellett felépíteni, egy föld alatt vezetett, elektromos meghajtású városi vasutat. Lehet, hogy ma inkább elhalasztanák a kezdést, 1894-ben azonban bátran belevágtak a földalatti építésébe.
A villamosok nélküli Erzsébet híd
A budapestieket nagyon zavarta, hogy az Erzsébet híd 1903-as megnyitása után több mint egy évtizedig nem járt villamos a hídon, holott a vágányok elkészültek, és villamos is közlekedett a hídfőkig. Érthetetlen volt, hogy miért nem lehet megoldani az összeköttetést a két városrész között.
Alpár Ignác árnyékában – 165 éve született Alpár Ede műlakatosmester
Közhelyszerű megállapítás, hogy egy lakóház vagy középület megszületésének legfontosabb szereplője az építész. Az építkezés során az ő elképzelései válnak valóra, a munkálatokban résztvevő többi szereplőre kisebb felelősség hárul, de nevüket is kevesebben ismerik meg. Ettől természetesen egy épületszobrász, ólomüvegablak-készítő vagy éppen műlakatos is elérheti a szakma és a lakók, felhasználók megbecsülését. Alpár Ede is ilyen mester volt, az pedig, hogy testvére, Alpár Ignác a hazai építészet kimagasló alakja lett, bizonyára előnyt, de kihívást is jelenthetett a számára.
Öt érdekesség a 140 éves Keleti pályaudvarról
Nemcsak a közlekedési gondokat oldotta meg, de a magyar ipar büszkeségének is számított az 1884. augusztus 15-én átadott Keleti pályaudvar, ahonnan másnap gördültek ki az első szerelvények. Az épület több szempontból úttörőnek és hipermodernnek számított, noha az építkezés nem indult könnyen. Az évfordulóra öt érdekes tény felidézésével emlékezünk.
Nagy hatású kis templom – 285 éves a kőbányai Conti-kápolna
Kőbánya egyik közlekedési verőere a Kápolna út, mely ugyan négysávos és rendkívül nagy forgalmat bonyolít, nevét mégis egy aprócska épületről, a Conti-kápolnáról kapta. A kerület legrégibb épülete ez, melyet éppen 285 évvel ezelőtt kezdett építeni az olasz származású Conti Lipót Antal kőfaragómester. Az évforduló alkalmából körbejárjuk Kőbánya e nagy hatású kis épületét.
Az omnibuszok megrendszabályozása
A budapesti omnibusz-közlekedést jó ideig sok üzemeltető és átláthatatlan rendszer jellemezte. Ám egy 1884. augusztus 7-én elfogadott rendelettel jóval szigorúbb szabályozást vezettek be. A törekvés, hogy az egész hálózatot egy cég üzemeltesse, azonban megbukott.
Hozzászólások
Hozzászóláshoz lépjen be, vagy regisztráljon!
Bejelentkezés Regisztráció