Két év után hamarosan újra láthatja a közönség a restaurált Csikós-szobrot. Ifj. Vastagh György alkotását gondos kezek igyekeztek az eredeti állapotába visszaállítani, hogy ismét teljes pompájában díszíthesse a budavári Lovarda előtti teret. Az 1900-as párizsi világkiállításon díjat nyert szobrot letisztították, a vázát megerősítették, és kijavították a rajta keletkezett sérüléseket.
Már a Várban van a restaurált Csikós-szobor
2019. július 19. 9:00
Befejeződött ifj. Vastagh György Csikós című alkotásának restaurálása, a művet több darabban július 10-én szállították a solymári restaurátorműhelyből a budavári Lovardához. A helyére emelték, de cikkünk megjelenésének napján a ló fejét még nem helyezték fel, a helyszínen a szakemberek az utolsó simításokat végzik a körbeállványozott területen. Csányi Szabolcs restaurátor a csomagolás és szállítás előtt a restaurátorműhelyben mutatta be a pestbuda.hu-nak a szobrot.
Díjnyertes megoldás
Kíváncsian indulunk Solymárra, hogy a szobrot még megújulása folyamatában meglessük. Ha nem tudnánk, hogy jó címre érkeztünk, akár azt is hihetnénk, hogy a Laki Zrt. elhagyott csarnoka üresen áll. De ahogy az épület ajtaján belépünk, a hatalmas térben egyből magára vonzza a tekintetünket a gigantikus méretű ló. Ahogy még közelebb lépünk, megpillantjuk Csányi Szabolcs restaurátort, kollégáival, Pusztai Péterrel és Lehotzky Jánossal, amint a szobor körül tevékenykednek.
Csányi Szabolcs restaurátor (szemüvegben) és munkatársa, Pusztai Péter a szállítás előtti utolsó feladatokat egyeztetik (Fotó: Putz Orsolya/pestbuda.hu)
Kérdésünkre, hogy miért számít egyedinek a szobor, megtudjuk, hogy elsősorban a kivitelezés módja teszi különlegessé. A köztéri szobrok ugyanis anyagukat tekintve általában bronzöntvények, míg a Csikós domborított bronzlemezekből készült. Az utóbbi megoldás jóval több munkát és odafigyelést igényel: Vastagh először agyagból formálta meg a művét, amelyből elkészítette a pozitívet. Ez alapján 0,8 mm-es lemezből megdomborította, kikalapálta, majd a kisebb lemezdarabokat összeszegecselte.
Más lenne-e a befogadói élmény, ha a szobor hagyományos technikával készült volna, azaz bronzöntvény lenne? A válasz – meglepő módon – az, hogy nem. A laikus szem számára nincs jelentős különbség az öntvény- és a lemezszobor között. Ebből arra a következtetésre jutunk, hogy ez a technikai virtuozitás inkább a szakmának szólt, mint a nagyközönségnek. A szobrász erőfeszítése nem is volt hiábavaló, ugyanis a szobor modelljét az 1900-as párizsi világkiállításon aranyéremmel jutalmazták.
A ló hátán egy szerelőnyílás van, feltehetően a szobor készítésekor ezen keresztül végezték az összerakását (Fotó: Putz Orsolya/pestbuda.hu)
A Csikós értékét a bravúros technikai megoldás mellett tovább emeli a ló és a lovasa közötti látványos összhang. Vastagh híres volt arról, hogy alkotásának tárgyát természetes élőhelyén hosszan tanulmányozza. A bábolnai királyi ménesbirtokon végzett megfigyeléseinek köszönhetően elevenedik meg előttünk az élethű jelenet, amint a csikós megzabolázza lovát. A mű különlegessége tehát, hogy a csikós a ló mellett áll, és nem megüli azt. Az embernél magasabb – 380 centiméteres – állat így válik a lovasánál erősebbé, dominánsabbá, amelyet féken kell tartani.
A háború nyomai
Miközben érdeklődve hallgatjuk, hogy a Csikóst mi különbözteti meg a tipikus lovas szobroktól, egyre azon jár az eszünk, hogy vajon mi tette szükségessé a felújítását. A restaurátor – mintha kitalálná gondolatunkat – rátér a helyreállítási munkákra. „A szobor nem először esik át restauráláson, ugyanis az 1970-es évek végén egyszer már felújították” – kezdi, majd hozzáteszi: „Nagyon szerencsések vagyunk, hogy az akkori csapat tagjai közül fel tudtuk venni a kapcsolatot Kótai József restaurátorral, aki sok hasznos infromációval szolgált, amelyek különösen a tervezési fázist segítették elő”.
A háborús sérüléseket kijavították, a hiányzó sörénydarabokat visszahelyezték (Fotó: Putz Orsolya/pestbuda.hu)
Megtudjuk, hogy a szobor konstrukciója egyáltalán nem kedvez az időtállóságnak. A szobor rögzítését szolgáló furatok mellett ugyanis befolyik a csapadék, és megreked a talapzat alatt. Az őszi, tavaszi esőzéseknek következtében nem ritka tehát, hogy a szobor talapzatában hónapokig áll a víz. A vizes közegben a külső rézhéj pusztítja az belső acélszerkezetet.
A szobor áthelyezése előtt derült ki, hogy az alkotás épphogy áll a lábán, ugyanis az alsó vázat elpusztította a korrózió. A károsodás olyan nagy mértékű volt, hogy az instabillá vált szoborcsoport 15-20 cm-rel megdőlt a csikós irányába. A dőlés következtében szakadások keletkeztek az anyagban, amelyeket a szakembereknek helyre kellett állítaniuk, illetve ki kellett cserélniük az alsó vázat. De ezúttal rozsdamentes acélt használtak, hogy a szobrot megóvják a hasonló amortizációtól.
A szobrász a bábolnai királyi ménesbirtokon végzett megfigyeléseket, ennek köszönhetően elevenedik meg előttünk az élethű jelenet, amint a csikós megzabolázza lovát (Fotó: Putz Orsolya/pestbuda.hu)
„A váratlan és hosszú időt igénybe vevő vázcsere mellett, kisebb munkákat kellett végeznünk a szobron” – folytatja a restaurátor. A tisztításon túl ki kellett egyengetniük az apróbb sérüléseket, illetve pótolniuk kellett az alkotásból hiányzó egyes darabokat. Többnyire a ló szőréből tűntek el részek, pontosabban tincsek a farkából és a sörényéből. Arra a felvetésünkre, hogy vajon hogyan tudnak a turisták egy több mint 2 méteres talapzaton álló, csaknem 4 méteres lóból darabokat elvinni, a szakember nem tud egyértelmű választ adni.
Bár nem tartja lehetetlennek, hogy műgyűjtő kedvű látogatók otthonában pihennek ezek a részek, nem zárja ki az időjárás és a korábbi kevésbé jól sikerült forrasztások szerepét sem. Hozzáteszi, hogy vannak olyan részei a szobornak, amelyeket megtaláltak, így azokat csak a megfelelő helyre kellett illeszteniük. Sőt, a szakember azt is megjegyzi, hogy a jelenlegi szobor még így is jobb állapotban van, mint a 70-es években volt. Akkor ugyanis a lónak nem pusztán szőrszálai hiányoztak, hanem a teljes herezacskója.
Az utolsó simításokat végzik a szállítás előtt (Fotó: Putz Orsolya/pestbuda.hu)
Érdeklődve hallgatjuk továbbá, hogy a javítások kiterjedtek a háborús sérülések végleges eltüntetésére is. Bár a szobrot negyven évvel ezelőtt is restaurálták ezzel a céllal, szerencsére ma már lényegesen jobb eszközök állnak a szakemberek rendelkezésére, amelyek segítségével teljesen eltüntethetik a háborús nyomokat.
Sajnos a beavatkozások hatására a szobron a természetes patina megsérült, ezért azt pótolni kell. Annak érdekében, hogy a javítás után kialakult felület ne hasson túl újszerűnek és gyárinak, a szakembereknek el kell érniük, hogy a szobornak természetes színe legyen. A probléma azonban az, hogy akár 20-30 évig is eltarthat, amíg a réz egységesen bezöldül. Mivel ezt az időt hosszú lenne kivárni, így a természetesnek ható zöld színt mesterségesen fogják kiváltani.
A fej nélküli ló
Ez idáig annyira elmerültünk a restaurálás kulisszatitkaiban, hogy észre sem vettük, hogy az előttünk álló lónak hiányzik a feje. Nem kell sokáig keresnünk, ugyanis a csarnok egy másik szegletében pihen. Kiderül, hogy a szobor elsősorban nem a felújítási munkák megkönnyítése miatt van darabokban, hanem a szállíthatóság miatt.
Sok fejtörést okozott a szakembereknek, hogyan szállítsák vissza a szobrot, ugyanis hatalmas méreteiből adódóan eredeti állapotában a közúti szállítás nem megoldható. Végül úgy döntöttek, hogy a ló fejénél megbontják az illesztést, és leveszik azt a darabot. A műhelyben végzett javítások befejezése után tehát darabokban viszik a szobrot a Lovarda előtti térre, a talapzatára helyezik, összerakják, majd az utómunkálatokat elvégzik.
Rendkívül gondos munkát igényel a fej visszahelyezése – állítja Csányi Szabolcs restaurátor (Fotó: Putz Orsolya/pestbuda.hu)
Bár laikusként azt gondolnánk, hogy mivel a szobor eredetileg is lemezdarabokból van összeszegecselve, így nem jelent nagy kihívást a fej visszaillesztése. A szakember azonban elárulja, hogy rendkívül gondos munkát igényel a fej visszaforrasztása. Ezt a feladatot a szobor legelső összerakásánál igen kreatív módón oldotta meg Vastagh.
A szobor hátán kialakított egy akkorka szerelőnyílást, amelyen épp, hogy befér egy kisgyerek. Feltételezhető, hogy ezen keresztül valaki bemászott a ló testébe, hogy onnan dolgozzon, míg a társa kintről végezte az összeszerelést. Ezt a trükkös megoldást azonban sem a korábbi restaurálásnál, sem most sem lehet alkalmazni, hiszen a csapat tagjai közül senki sem fér be a pici nyíláson. A szakember hozzáteszi, hogy reményeik szerint a terepen egy hét alatt elvégzik a maradék munkát.
A szobor a Lovarda épülete előtt 1915-ben (Fotó: Fortepan)
Beszélgetésünk vége felé közeledve arról érdeklődünk, hogy mikor pillanthatja meg a közönség a teljesen megújult Lovarda környezetét. A válaszból kiderül, hogy a Csikós visszaállításával a rekonstrukció egy jelentős szakasza zárul le: ló és lovas hosszú évtizedek után végre visszakerül eredeti helyére, de azt még nem tudni, pontosan mikor láthatja a közönség.
A 2019 februárjában készült képünkön már látható volt a Lovarda előtt a szobor talapzata (a kép bal oldalán) (Fotó: Kozics Júlia/pestbuda.hu)
A kifejezetten a Lovarda elé tervezett, majd oda 1902-ben felállított szobrot igen megviselte a világháború. Bár az 1970-es években sikerült megmenteni, a felújított szobrot 1982-ben nem az eredeti helyén, hanem a Hunyadi-udvarban állították fel. Onnan 2017 nyarán bontották el, hogy most, megújulva visszatérhessen korábbi, őt illető helyére.
A szobrot már elhelyezték a Lovarda előtt, de nem láthatjuk, mert körbeállványozták, és még dolgoznak rajta. A kép 2019. július 18-án készült (Fotó: Halász Csilla/pestbuda.hu).
A Csikós megérkezésével a Nemzeti Hauszmann Program célkitűzéseivel összhangban az összes épített objektum a helyére került a Lovarda környezetében, így már csak a projekt záróütemében megvalósuló tereprendezést kell kivárnunk, hogy a Lovarda megújult környezetében gyönyörködhessünk.
A Laki feliratú lepel takarja a Lovarda előtt felállított szobrot, a kép 2019. július 18-án készült (Fotó: Halász Csilla/pestbuda.hu)
Balra a nemrég újjáépült Lovarda, középen a szintén most épült Főőrség, jobbra a királyi palota krisztinavárosi szárnya. A Lovarda és a Főőrség között messziről is jól látható az a négyzet alakú, körbeállbeállványozott terület, ahol a szobor áll. A kép 2019. július 18-án készült az Attila út felől (Fotó: Halász Csilla/pestbuda.hu).
Nyitókép: A Csikós-szobor a solymári restaurátorműhelyben (Fotó: Putz Orsolya/pestbuda.hu)
Kapcsolódó írások
Egy csodára emlékező kis épület – A kútvölgyi Boldogasszony-kápolna
2024. december 16. 15:00
Kútvölgy egyik legrégibb építménye a Boldogasszony-kápolna, ez azonban elsőre egyáltalán nem látszik rajta. A barokk korból származó falakat ugyanis a XX. század második felében kétszer is kibővítették, ma a rendszerváltáskor keletkezett homlokzat határozza meg a képét. A kápolna sorsát az a Regőczi István atya viselte a szívén, akiről öt évvel ezelőtt a környező teret is elnevezték.
Két épület egyben Ybl Miklóstól: 150 éve épült a Degenfeld-palotabérház
2024. december 14. 15:00
A Degenfeld-Schomburg-palota a pesti mágnásnegyed egyik különleges épülete, mert palotát és bérházat egyesít magában egy épületen belül. Nem is sikerült elsőre elfogadtatni a városi hatósággal az épület terveit, pedig Ybl Miklós készítette azokat. A ház idén 150 éve, 1874-ben lett kész teljesen, s egyik lakója révén hamar sajtónyilvánosságot kapott.
A Műegyetem épületegyüttese 115 éve készült el
2024. december 4. 13:00
Ma Budapest XI. kerülete egy pezsgő kerület, amely alig 120-130 éve még nem is létezett. Az egyik első jelentős középülete a Műegyetem volt, amely közvetlenül az akkori Ferenc József híd budai hídfőjéhez épült.
Ezek a cikkek is érdekelhetik
Kísérleti jegyértékesítés a 15-ös buszon
2024. december 20. 14:00
Kísérletképpen 60 éve, 1964. december 14-én új jegyértékesítést vezettek be a 15-ös autóbuszon, a vonaljegyet, amit nem a kalauztól kellett megvenni, hanem az árát, 1 forintot egy perselybe kellett berakni. A kísérlettel egyrészt a kalauzhiányt próbálták enyhíteni, másrészt a kaotikus budapesti jegyrendszer átalakítását készítették elő.
Építési engedélyt kapott a Hőgyes–Schöpf-Merei Gyógyszerkutató Központ kialakítása
2024. december 19. 15:00
A IX. kerületi Hőgyes Endre 5. szám alatti Gyógyszerészeti Intézet és a Bakáts téren lévő egykori Schöpf-Merei Kórház épületének felújításával és bővítésével létrejön egy intézmény, mely az oktatást, a kutatást, valamint a gyógyszergyártást szolgálja majd. A munkálatok során helyreállítják a történelmi épületek homlokzatait is.
Idén is karácsonyi díszkivilágítást kap a Megyeri híd
2024. december 18. 19:00
December 20–26. között esténként a Megyeri híd 100 méter magas karácsonyfává változik. Mindkét pilonra, annak budai és pesti oldalára is csillagcsúcsdísz kerül, továbbá a pilonok középső, üveges részén speciális díszfényeket is kihelyeznek.
További cikkeink
Kísérleti jegyértékesítés a 15-ös buszon
Kísérletképpen 60 éve, 1964. december 14-én új jegyértékesítést vezettek be a 15-ös autóbuszon, a vonaljegyet, amit nem a kalauztól kellett megvenni, hanem az árát, 1 forintot egy perselybe kellett berakni. A kísérlettel egyrészt a kalauzhiányt próbálták enyhíteni, másrészt a kaotikus budapesti jegyrendszer átalakítását készítették elő.
Egy csodára emlékező kis épület – A kútvölgyi Boldogasszony-kápolna
Kútvölgy egyik legrégibb építménye a Boldogasszony-kápolna, ez azonban elsőre egyáltalán nem látszik rajta. A barokk korból származó falakat ugyanis a XX. század második felében kétszer is kibővítették, ma a rendszerváltáskor keletkezett homlokzat határozza meg a képét. A kápolna sorsát az a Regőczi István atya viselte a szívén, akiről öt évvel ezelőtt a környező teret is elnevezték.
Labirintus a föld alatt: 50 éve nyílt meg a Deák téri aluljáró
A Deák Ferenc tér egy hatalmas közlekedési csomópont, egyben a város központja, nemcsak a felszínen, hanem a föld alatt is, hiszen Budapest legnagyobb föld alatti közlekedési átszálló- és aluljárórendszere található itt. Az egész felszín alatti kis világ kialakítása még az 1896-ban megnyílt millenniumi földalatti vasút építésekor kezdődött, az egyik legjelentősebb eleme, a gyalogos aluljáró pedig 50 éve nyílt meg a budapestiek előtt.
Két épület egyben Ybl Miklóstól: 150 éve épült a Degenfeld-palotabérház
A Degenfeld-Schomburg-palota a pesti mágnásnegyed egyik különleges épülete, mert palotát és bérházat egyesít magában egy épületen belül. Nem is sikerült elsőre elfogadtatni a városi hatósággal az épület terveit, pedig Ybl Miklós készítette azokat. A ház idén 150 éve, 1874-ben lett kész teljesen, s egyik lakója révén hamar sajtónyilvánosságot kapott.
Az első magyar repülőgép bemutatkozása
Hivatalosan az első magyar repülőgép felszállásának dátuma 1910. január 10-e. Azonban az ekkor repülő gép, a Libelle már egy hónappal korábban kész volt, és 1909. december 9-én, 115 éve be is mutatták a készítők, sőt repülni is próbáltak vele. Azonban, hogy pontosan mi történt, az egyes szakirodalmak eltérően mondják el.
Akinek az első magyar fotóalbumot köszönhetjük – 150 éve hunyt el Rosti Pál
Rosti Pál geográfus, néprajztudós, utazó, író, az első magyar fotóalbum megalkotója, a Budai-Pesti Hajós Egylet egyik alapítója 150 éve hunyt el. Közép- és dél-amerikai útját megörökítő albumának fotói az első fényképek voltak a Magyar Nemzeti Múzeum gyűjteményében. Noha alakja korántsem mondható széles körben ismernek, a fiatalon elhunyt Rosti életútja egy kivételesen nagy talentumú, művelt tudós és művész képét vetíti elénk.
A Műegyetem épületegyüttese 115 éve készült el
Ma Budapest XI. kerülete egy pezsgő kerület, amely alig 120-130 éve még nem is létezett. Az egyik első jelentős középülete a Műegyetem volt, amely közvetlenül az akkori Ferenc József híd budai hídfőjéhez épült.
Karácsonyra várva
Karácsonyi vásárok száz évvel ezelőtt is voltak. A budapesti boltok kedvezményekkel és új termékekkel készültek az ünnepre, a karácsonyi hirdetések már november végén elárasztották a lapokat.
A legrégibb fővárosi középiskola – Az Egyetemi Katolikus Gimnázium fordulatos története
Budapesten kevés iskola büszkélkedhet több száz éves múlttal, az Egyetemi Katolikus Gimnázium viszont közéjük tartozik. E hosszú idő ugyanakkor nem jelent állandóságot is, sőt az intézménynek nagyon is fordulatos a története. Az alábbiakban ezt elevenítjük fel, amely egyfajta tükörképe is hazánk és fővárosunk sorsának.
Hasonlóságok és különbségek a Lánchíd két átadása között
A Lánchíd 175 éves. A sokszor átépített, felújított híd jelkép, Budapest egyik legfontosabb építménye, valójában az egységes várost megteremtő műtárgy. Történetének két kiemelkedő jelentőségű eseménye esett november 20-ra, az első és második átadása.
155 éve Budán kezdődött a tanítóképzés – Önzetlen emberszeretetre is nevelt
155 éve nyitotta meg kapuit az első magyar tanítóképző intézet, a Budai Állami Tanítóképezde az I. kerületi Attila út 97–99. szám alatt. A későbbi Tanítóképző Főiskola több helyen működött hosszabb-rövidebb ideig, majd 1911-ben költözött a mai Kiss János altábornagy utcai (akkor Mozdony utcai) épületbe. Cikkünk a magyar közoktatás napja alkalmából a tanítóképzés több mint másfél évszázados múltját eleveníti fel.
Érdekességek az idén 60 éves Erzsébet hídról
Az Erzsébet híd idén 60 éves, hiszen 1964. november 21-én adták át a forgalomnak. Mindig is viták övezték, ma is vannak, akik sajnálják, hogy nem a régi Erzsébet lánchíd épült vissza. Azonban a mostani híd is tartogat számos érdekességet, ezek közül válogattunk össze párat a 60 éves évfordulóra.
A Lipták-villa története – Családi házból a kultúra szolgálója
Száz éve kezdte el építeni Lipták Pál a saját villáját a zuglói Hermina út 3. szám alatti telken. A mérnök tulajdonos nem sokáig élvezhette új otthonát, egy évvel a ház elkészülte után meghalt. A villát az özvegye nem tudta fenntartani, előbb bérbe adta, majd értékesítette. Az épület falai között működött Krausz Hilda leánynevelő intézete, később diákkollégiumnak, az ötvenes évek végétől a rendszerváltásig pedig úttörőháznak adott helyet. Napjainkban a kultúra szolgálatában áll.
Már 95 éve is voltak védett övezetek a Belvárosban
A belváros forgalma már 1929-ben is jelentős volt, annyira, hogy a rendőrség korlátozásokat vezetett be. Egyirányú utcák, teherautóktól védett övezetek, súlyos bírságok. A rendőrség célja 95 évvel ezelőtt a közlekedés biztonságosabb mederbe terelése volt.
Szent Márton napján költözött Pestre Deák Ferenc 1854-ben
Az 1848–1849-es forradalom és szabadságharc leverése után Deák Ferenc a vidéki birtokán, Kehidán élt és gazdálkodott, ami azonban egyre inkább nehezére esett. Szívesen költözött volna a fővárosba, Pestre, ha vevőre talál a birtoka. Az eladásra 1854 nyarán került sor, s ezt követően, ma 170 éve, Szent Márton napján, november 11-én érkezett meg a városba. Először az Európa Szállóban bérelt szállást, néhány nap múlva viszont átköltözött az Angol Királynő Szállóba, mely állandó pesti tartózkodásának végleges helyszíne lett.
A Flórián téri felüljáró története
A Flórián tér ma egy háromszintes közlekedési csomópont, amelynek Budapest életében meghatározó szerepe van. Az 1980-as évek elején kiépült tér legalsó, aluljárószintje páratlan római romokat rejt. A felüljáró lassan felújításra szorul, nézzük meg, hogyan is került a térre ez a dupla hídrendszer!
Az alsóvezetékes villamos vége
A villamos az áramot egy magasban kifeszített vezetékről kapja. Ott vannak mindenütt a vezetékek, ahol villamos jár. Azonban Budapesten sokáig ódzkodtak a felsővezetéktől, az első években csak alsóvezetékes villamosok közlekedtek. A felsővezeték csak később terjedt el, de száz éve már egyeduralkodó.
Az elmúlás helyei – Hajdan volt temetők Budapesten
A temetőhöz általában fájdalom és szomorúság kapcsolódik, de egy idő után ezek az érzelmek átadják helyüket az emlékezésnek, az a tudat pedig megnyugvással tölt el, hogy szeretteink sírjait bármikor felkereshetjük. Olykor sajnos mégis adódhatnak olyan körülmények, amelyek miatt egy temetőt fel kell számolni. Budapesten számos példa van erre az elmúlt évszázadokból, melyek közül néhányat bemutatunk az alábbi összeállításunkban.
Az utolsó simítások – Kívülről már elkészült a Pénzügyminisztérium régi-új székháza
A Szentháromság tér régóta munkagépek zajától volt hangos, hiszen a Pénzügyminisztérium székházának helyreállításán már öt éve dolgoztak. Mostanra a külső munkálatok nagyrészt befejeződtek, mi pedig kíváncsiak voltunk az eredményre. Nem túlzás azt állítani, hogy a tér egészen megváltozott, az újjávarázsolt neogótikus épület szó szerint is új színt hozott az összképbe.
Pótkocsis buszok Budapesten
Kényszermegoldásként vezették be, és elsőként a belvárosi vonalakon próbálták ki a pótkocsis autóbuszt Budapesten. A szakemberek tudták ugyan, hogy ez nem jelent megoldást, az 1950-es évek második felében sok viszonylaton, ha szükségmegoldásként is, de használták.
A modern Itália nyomában – 90 éves a Pasaréti téri ferences templom
Buda egyik legkülönlegesebb tere a Pasaréti, amit elsősorban az ott magasodó ferences templomnak köszönhet. Az éppen 90 évvel ezelőtt felszentelt épület az ország második modern stílusú emléke, és egyben a két világháború között virágzó olasz–magyar kulturális kapcsolatok tanújele. A jubileum remek alkalmat kínál arra, hogy bemutassuk építésének körülményeit és azokat a hatásokat, amelyek megihlették tervezőjét, Rimanóczy Gyulát.
Villanymozdonnyal Hegyeshalomig
Budapest és Bécs között 90 évvel ezelőtt a világ élvonalába tartozó vonatok jártak – legalábbis a magyar vasútvonalon –, hiszen 1934 októberétől az országhatárig villanymozdonyok húzták a vonatokat, és csak az osztrák szakaszon használtak gőzmozdonyokat.
A Corvin köz 1956-ban
Az Üllői út és Nagykörút találkozásánál fekvő Corvin köz 1956 októberében vált a forradalom és szabadságharc emblematikus, hősies helyszínévé. Egyben történelmi emlékhely, ahol a felkelők és az intervenciós szovjet erők a forradalom napjaiban heves harcokat vívtak egymással. A kezdetben 40-50 főt számláló csoport néhány nap alatt közel 4000-esre duzzadt, és az ellenállás központi bázisát jelentette, de a jelentős túlerővel szemben végül a hely feladására kényszerültek.
Egykor az ország történelmi főtere volt – A Szent György tér története
Bár az elmúlt évtizedekben inkább nézett ki furcsa romkertnek, mint köztérnek, mégis fontos történeteket őriz a hamarosan újjászülető Szent György tér. Itt volt Hunyadi László vesztőhelye és Mátyás feleségének nyughelye, fontos szerepet kapott az utolsó magyar király koronázási szertartásában, annak ellenére vált az ország egyik főterévé, hogy a budai Várban meglehetősen fiatalnak számít. Bemutatjuk a Szent György tér történetét.
Pestet és Budát jelentősen átformálta a vasút
A Pest–Vác és a Pest–Szolnok közötti gőzvontatású vasútvonalak építése 180 évvel ezelőtt kezdődött el. Az évforduló alkalmából azt nézzük meg, hogyan alakította át a vasút a fővárost.
Egy haladó szellemű iskolaalapító – Veres Pálné 155 éve hívta életre híres gimnáziumát
Ma már természetes, hogy a nők is ugyanolyan képzésekben részesülhetnek, mint a férfiak, de a XIX. század második feléig ez egyáltalán nem volt így. Hazánkban Veres Pálné karolta fel a női oktatás ügyét, és 155 évvel ezelőtt megalapította azt az iskolát, mely azóta az ő nevét viseli. A jubileum alkalmából bemutatjuk a patinás intézményt és természetesen megálmodójának életét is.
Az örök élet titka – A józsefvárosi Gschwindt-ház különös története
Az idén, 2024-ben új műemléki épülettel gazdagodott a pesti Palotanegyed területe. A XX. század legelején épült Gschwindt-ház megjelenése a Nemzeti Múzeum környezetében, ahol korábban az arisztokrácia városba költöző tagjai építkeztek, jól mutatta a tőkés, nagypolgári réteg térnyerését. A házat Gschwindt György építtette, aki szesz- és likőrgyártással foglalkozott, a ház pincéjében pedig állítólag az örök élet titkát kutatta.
A Budapest hajó első útja
A folyam-tengerhajózás Magyarország számára kitörési pont volt, esély arra, hogy a magyar áruk versenyképesebben jelenjenek meg a mediterrán piacon. Ez nem magyar találmány volt, de a korszerű magyar Duna-tengerjáró hajók Budapestet tengeri kikötővé tették.
Így építtetett székházat a Dísz téren a Vöröskereszt Egylet
Aki a Hunyadi János úton érkezik fel a budai Várba, már láthatja, hogy a Dísz tér két újjáépülő palotája közül az 1–2. számú saroktelken álló Vöröskereszt Egylet egykori székháza szinte teljesen elkészült. Az épület kívülről az 1945 után lebontott eredetinek hiteles helyreállítása, amely hét évtized után teszi ismét teljessé a Dísz tér egykori foghíjas keleti oldalát.
Műemlék templom középkori alapokon – 325 éve vannak jelen Cinkotán az evangélikusok
A mai Budapest területén, Cinkotán alakult meg 325 évvel ezelőtt a főváros legrégebbi evangélikus gyülekezete, így templomuk is a legrégebbi evangélikus templomnak tekinthető. A XII. században építeni kezdett, majd több ütemben bővített templom ma már műemlék, végleges formáját mintegy 250 éve nyerte el. Az évforduló alkalmából ennek az ősi épületnek a történetét mutatjuk be.
Hozzászólások
Hozzászóláshoz lépjen be, vagy regisztráljon!
Bejelentkezés Regisztráció