Két év után hamarosan újra láthatja a közönség a restaurált Csikós-szobrot. Ifj. Vastagh György alkotását gondos kezek igyekeztek az eredeti állapotába visszaállítani, hogy ismét teljes pompájában díszíthesse a budavári Lovarda előtti teret. Az 1900-as párizsi világkiállításon díjat nyert szobrot letisztították, a vázát megerősítették, és kijavították a rajta keletkezett sérüléseket.
Már a Várban van a restaurált Csikós-szobor
2019. július 19. 9:00
Befejeződött ifj. Vastagh György Csikós című alkotásának restaurálása, a művet több darabban július 10-én szállították a solymári restaurátorműhelyből a budavári Lovardához. A helyére emelték, de cikkünk megjelenésének napján a ló fejét még nem helyezték fel, a helyszínen a szakemberek az utolsó simításokat végzik a körbeállványozott területen. Csányi Szabolcs restaurátor a csomagolás és szállítás előtt a restaurátorműhelyben mutatta be a pestbuda.hu-nak a szobrot.
Díjnyertes megoldás
Kíváncsian indulunk Solymárra, hogy a szobrot még megújulása folyamatában meglessük. Ha nem tudnánk, hogy jó címre érkeztünk, akár azt is hihetnénk, hogy a Laki Zrt. elhagyott csarnoka üresen áll. De ahogy az épület ajtaján belépünk, a hatalmas térben egyből magára vonzza a tekintetünket a gigantikus méretű ló. Ahogy még közelebb lépünk, megpillantjuk Csányi Szabolcs restaurátort, kollégáival, Pusztai Péterrel és Lehotzky Jánossal, amint a szobor körül tevékenykednek.
Csányi Szabolcs restaurátor (szemüvegben) és munkatársa, Pusztai Péter a szállítás előtti utolsó feladatokat egyeztetik (Fotó: Putz Orsolya/pestbuda.hu)
Kérdésünkre, hogy miért számít egyedinek a szobor, megtudjuk, hogy elsősorban a kivitelezés módja teszi különlegessé. A köztéri szobrok ugyanis anyagukat tekintve általában bronzöntvények, míg a Csikós domborított bronzlemezekből készült. Az utóbbi megoldás jóval több munkát és odafigyelést igényel: Vastagh először agyagból formálta meg a művét, amelyből elkészítette a pozitívet. Ez alapján 0,8 mm-es lemezből megdomborította, kikalapálta, majd a kisebb lemezdarabokat összeszegecselte.
Más lenne-e a befogadói élmény, ha a szobor hagyományos technikával készült volna, azaz bronzöntvény lenne? A válasz – meglepő módon – az, hogy nem. A laikus szem számára nincs jelentős különbség az öntvény- és a lemezszobor között. Ebből arra a következtetésre jutunk, hogy ez a technikai virtuozitás inkább a szakmának szólt, mint a nagyközönségnek. A szobrász erőfeszítése nem is volt hiábavaló, ugyanis a szobor modelljét az 1900-as párizsi világkiállításon aranyéremmel jutalmazták.
A ló hátán egy szerelőnyílás van, feltehetően a szobor készítésekor ezen keresztül végezték az összerakását (Fotó: Putz Orsolya/pestbuda.hu)
A Csikós értékét a bravúros technikai megoldás mellett tovább emeli a ló és a lovasa közötti látványos összhang. Vastagh híres volt arról, hogy alkotásának tárgyát természetes élőhelyén hosszan tanulmányozza. A bábolnai királyi ménesbirtokon végzett megfigyeléseinek köszönhetően elevenedik meg előttünk az élethű jelenet, amint a csikós megzabolázza lovát. A mű különlegessége tehát, hogy a csikós a ló mellett áll, és nem megüli azt. Az embernél magasabb – 380 centiméteres – állat így válik a lovasánál erősebbé, dominánsabbá, amelyet féken kell tartani.
A háború nyomai
Miközben érdeklődve hallgatjuk, hogy a Csikóst mi különbözteti meg a tipikus lovas szobroktól, egyre azon jár az eszünk, hogy vajon mi tette szükségessé a felújítását. A restaurátor – mintha kitalálná gondolatunkat – rátér a helyreállítási munkákra. „A szobor nem először esik át restauráláson, ugyanis az 1970-es évek végén egyszer már felújították” – kezdi, majd hozzáteszi: „Nagyon szerencsések vagyunk, hogy az akkori csapat tagjai közül fel tudtuk venni a kapcsolatot Kótai József restaurátorral, aki sok hasznos infromációval szolgált, amelyek különösen a tervezési fázist segítették elő”.
A háborús sérüléseket kijavították, a hiányzó sörénydarabokat visszahelyezték (Fotó: Putz Orsolya/pestbuda.hu)
Megtudjuk, hogy a szobor konstrukciója egyáltalán nem kedvez az időtállóságnak. A szobor rögzítését szolgáló furatok mellett ugyanis befolyik a csapadék, és megreked a talapzat alatt. Az őszi, tavaszi esőzéseknek következtében nem ritka tehát, hogy a szobor talapzatában hónapokig áll a víz. A vizes közegben a külső rézhéj pusztítja az belső acélszerkezetet.
A szobor áthelyezése előtt derült ki, hogy az alkotás épphogy áll a lábán, ugyanis az alsó vázat elpusztította a korrózió. A károsodás olyan nagy mértékű volt, hogy az instabillá vált szoborcsoport 15-20 cm-rel megdőlt a csikós irányába. A dőlés következtében szakadások keletkeztek az anyagban, amelyeket a szakembereknek helyre kellett állítaniuk, illetve ki kellett cserélniük az alsó vázat. De ezúttal rozsdamentes acélt használtak, hogy a szobrot megóvják a hasonló amortizációtól.
A szobrász a bábolnai királyi ménesbirtokon végzett megfigyeléseket, ennek köszönhetően elevenedik meg előttünk az élethű jelenet, amint a csikós megzabolázza lovát (Fotó: Putz Orsolya/pestbuda.hu)
„A váratlan és hosszú időt igénybe vevő vázcsere mellett, kisebb munkákat kellett végeznünk a szobron” – folytatja a restaurátor. A tisztításon túl ki kellett egyengetniük az apróbb sérüléseket, illetve pótolniuk kellett az alkotásból hiányzó egyes darabokat. Többnyire a ló szőréből tűntek el részek, pontosabban tincsek a farkából és a sörényéből. Arra a felvetésünkre, hogy vajon hogyan tudnak a turisták egy több mint 2 méteres talapzaton álló, csaknem 4 méteres lóból darabokat elvinni, a szakember nem tud egyértelmű választ adni.
Bár nem tartja lehetetlennek, hogy műgyűjtő kedvű látogatók otthonában pihennek ezek a részek, nem zárja ki az időjárás és a korábbi kevésbé jól sikerült forrasztások szerepét sem. Hozzáteszi, hogy vannak olyan részei a szobornak, amelyeket megtaláltak, így azokat csak a megfelelő helyre kellett illeszteniük. Sőt, a szakember azt is megjegyzi, hogy a jelenlegi szobor még így is jobb állapotban van, mint a 70-es években volt. Akkor ugyanis a lónak nem pusztán szőrszálai hiányoztak, hanem a teljes herezacskója.
Az utolsó simításokat végzik a szállítás előtt (Fotó: Putz Orsolya/pestbuda.hu)
Érdeklődve hallgatjuk továbbá, hogy a javítások kiterjedtek a háborús sérülések végleges eltüntetésére is. Bár a szobrot negyven évvel ezelőtt is restaurálták ezzel a céllal, szerencsére ma már lényegesen jobb eszközök állnak a szakemberek rendelkezésére, amelyek segítségével teljesen eltüntethetik a háborús nyomokat.
Sajnos a beavatkozások hatására a szobron a természetes patina megsérült, ezért azt pótolni kell. Annak érdekében, hogy a javítás után kialakult felület ne hasson túl újszerűnek és gyárinak, a szakembereknek el kell érniük, hogy a szobornak természetes színe legyen. A probléma azonban az, hogy akár 20-30 évig is eltarthat, amíg a réz egységesen bezöldül. Mivel ezt az időt hosszú lenne kivárni, így a természetesnek ható zöld színt mesterségesen fogják kiváltani.
A fej nélküli ló
Ez idáig annyira elmerültünk a restaurálás kulisszatitkaiban, hogy észre sem vettük, hogy az előttünk álló lónak hiányzik a feje. Nem kell sokáig keresnünk, ugyanis a csarnok egy másik szegletében pihen. Kiderül, hogy a szobor elsősorban nem a felújítási munkák megkönnyítése miatt van darabokban, hanem a szállíthatóság miatt.
Sok fejtörést okozott a szakembereknek, hogyan szállítsák vissza a szobrot, ugyanis hatalmas méreteiből adódóan eredeti állapotában a közúti szállítás nem megoldható. Végül úgy döntöttek, hogy a ló fejénél megbontják az illesztést, és leveszik azt a darabot. A műhelyben végzett javítások befejezése után tehát darabokban viszik a szobrot a Lovarda előtti térre, a talapzatára helyezik, összerakják, majd az utómunkálatokat elvégzik.
Rendkívül gondos munkát igényel a fej visszahelyezése – állítja Csányi Szabolcs restaurátor (Fotó: Putz Orsolya/pestbuda.hu)
Bár laikusként azt gondolnánk, hogy mivel a szobor eredetileg is lemezdarabokból van összeszegecselve, így nem jelent nagy kihívást a fej visszaillesztése. A szakember azonban elárulja, hogy rendkívül gondos munkát igényel a fej visszaforrasztása. Ezt a feladatot a szobor legelső összerakásánál igen kreatív módón oldotta meg Vastagh.
A szobor hátán kialakított egy akkorka szerelőnyílást, amelyen épp, hogy befér egy kisgyerek. Feltételezhető, hogy ezen keresztül valaki bemászott a ló testébe, hogy onnan dolgozzon, míg a társa kintről végezte az összeszerelést. Ezt a trükkös megoldást azonban sem a korábbi restaurálásnál, sem most sem lehet alkalmazni, hiszen a csapat tagjai közül senki sem fér be a pici nyíláson. A szakember hozzáteszi, hogy reményeik szerint a terepen egy hét alatt elvégzik a maradék munkát.
A szobor a Lovarda épülete előtt 1915-ben (Fotó: Fortepan)
Beszélgetésünk vége felé közeledve arról érdeklődünk, hogy mikor pillanthatja meg a közönség a teljesen megújult Lovarda környezetét. A válaszból kiderül, hogy a Csikós visszaállításával a rekonstrukció egy jelentős szakasza zárul le: ló és lovas hosszú évtizedek után végre visszakerül eredeti helyére, de azt még nem tudni, pontosan mikor láthatja a közönség.
A 2019 februárjában készült képünkön már látható volt a Lovarda előtt a szobor talapzata (a kép bal oldalán) (Fotó: Kozics Júlia/pestbuda.hu)
A kifejezetten a Lovarda elé tervezett, majd oda 1902-ben felállított szobrot igen megviselte a világháború. Bár az 1970-es években sikerült megmenteni, a felújított szobrot 1982-ben nem az eredeti helyén, hanem a Hunyadi-udvarban állították fel. Onnan 2017 nyarán bontották el, hogy most, megújulva visszatérhessen korábbi, őt illető helyére.
A szobrot már elhelyezték a Lovarda előtt, de nem láthatjuk, mert körbeállványozták, és még dolgoznak rajta. A kép 2019. július 18-án készült (Fotó: Halász Csilla/pestbuda.hu).
A Csikós megérkezésével a Nemzeti Hauszmann Program célkitűzéseivel összhangban az összes épített objektum a helyére került a Lovarda környezetében, így már csak a projekt záróütemében megvalósuló tereprendezést kell kivárnunk, hogy a Lovarda megújult környezetében gyönyörködhessünk.
A Laki feliratú lepel takarja a Lovarda előtt felállított szobrot, a kép 2019. július 18-án készült (Fotó: Halász Csilla/pestbuda.hu)
Balra a nemrég újjáépült Lovarda, középen a szintén most épült Főőrség, jobbra a királyi palota krisztinavárosi szárnya. A Lovarda és a Főőrség között messziről is jól látható az a négyzet alakú, körbeállbeállványozott terület, ahol a szobor áll. A kép 2019. július 18-án készült az Attila út felől (Fotó: Halász Csilla/pestbuda.hu).
Nyitókép: A Csikós-szobor a solymári restaurátorműhelyben (Fotó: Putz Orsolya/pestbuda.hu)
Kapcsolódó írások
Egy nagy formátumú múzeumalapító – 120 éve hunyt el Ráth György
2025. január 15. 12:30
Az Iparművészeti Múzeum Budapest egyik legismertebb látványossága, jellegzetes stílusával méltán vonja magára a figyelmet. Megalapításában múlhatatlan érdemeket szerzett Ráth György, aki maga is szenvedélyes műgyűjtő volt. Miután 120 évvel ezelőtt elhunyt, rendelkezései értelmében kincsei és a Városligeti fasorban álló villája is a múzeumra szálltak. A pazar szecessziós terekkel rendelkező épületben ma az Iparművészeti kötelékébe tartozó Ráth György Múzeum működik.
Egy törékeny remekmű újjászületése – A Vöröskereszt Egylet egykori székházának üvegmunkája
2024. december 28. 11:00
A színes üvegablakokat évszázadok óta kedvelik az építészetben, hiszen a rajtuk átszűrődő napfény egészen misztikussá varázsolja a belső tereket. Természetükből adódóan viszont nagyon sérülékenyek, Budapest második világháborús ostroma során nagyon sok semmisült meg belőlük. Erre a sorsra jutott a Vöröskereszt Egylet székházát díszítő üvegmunka is. Az épület rekonstrukciója keretében viszont újjászületett, alkotója, Balogh Eleonóra üvegművész mesélt az idáig vezető többéves, felfedezésekben is gazdag útról.
Ilyenek voltak a régi korok karácsonyai Budavárban
2024. december 26. 9:00
Érdekes történeteket őriz a budai Vár a télről és az adventről. Milyenek voltak a boldog békeidők karácsonyai a fényfüzérek előtti korban, és hogyan töltötték az ünnepeket a Budavári Palota egykori lakói? Ennek is utánajártunk.
Ezek a cikkek is érdekelhetik
Megújult a Hangdóm a Magyar Zene Házában
2025. január 20. 19:00
Megújult a Magyar Zene Háza különleges moziterme, a Hangdóm, melyben félgömb alakú vászonra vetítik a filmeket. A legmodernebb eszközöket használják, melyekkel három dimenzióban lehet mozgatni a hangokat is.
Végleg bezárta kapuit a budai Körszálló
2025. január 20. 17:00
A budai panoráma jellegzetes eleme a budai Körszálló, mely 1967 óta állt a vendégek rendelkezésére. A Szrogh György által tervezett henger alakú épület azonban a koronavírus-járvány óta már nem hotelként működött, a közelmúltban pedig végleg bezárta kapuit. A tervek szerint a jövőben luxuslakásokat alakítanak ki benne.
Elárverezik az egykori Központi Zálogházat
2025. január 20. 14:00
Árverésen értékesítik a volt Központi Zálogház egykori, IX. kerületi székházát. A Lónyay utcai műemlék épület tulajdonosa a Magyarországi Református Egyház, amely 2018-ban kapta meg az államtól az ingatlant. A Károli Gáspár Református Egyetem jogász- és pszichológusképzését költöztették volna ide, ám most az eladás mellett döntöttek.
További cikkeink
Nyolcvan éve szabadult fel a pesti gettó
A Belső-Erzsébetváros nagy részét elfoglaló, palánkkal körülvett területre mintegy 70 ezer zsidó embert zsúfoltak össze 1944–1945 telén. A borzalmaknak 1945. január 17-éről 18-ra virradó éjszaka lett vége, ekkor szabadult fel a pesti gettó, melynek területén azóta több emlékmű is tiszteleg az áldozatok előtt.
A kettévágott Budapest – Nyolcvan éve rombolták le a Duna-hidakat
Budán még zajlottak a harcok 1945 januárjában, amikor a pestiek már kimerészkedhettek az óvóhelyekről. A lerombolt város képe fogadta őket. Nemcsak az épületek álltak romokban, de a hidak mindegyikét a Duna medrébe robbantották a visszavonuló németek. A 80 évvel ezelőtt kettészakított Budapest életét óriási feladat volt megszervezni.
Egy nagy formátumú múzeumalapító – 120 éve hunyt el Ráth György
Az Iparművészeti Múzeum Budapest egyik legismertebb látványossága, jellegzetes stílusával méltán vonja magára a figyelmet. Megalapításában múlhatatlan érdemeket szerzett Ráth György, aki maga is szenvedélyes műgyűjtő volt. Miután 120 évvel ezelőtt elhunyt, rendelkezései értelmében kincsei és a Városligeti fasorban álló villája is a múzeumra szálltak. A pazar szecessziós terekkel rendelkező épületben ma az Iparművészeti kötelékébe tartozó Ráth György Múzeum működik.
Száguldozó autók és szlalomozó gyalogosok az EMKÉ-nél
Száguldozó autók, a gázolókat üldözni képtelen rendőrök és az úttesten minden irányba átszaladó gyalogosok. Száz éve új módszert vezettek be a legforgalmasabb budapesti kereszteződésben a közlekedés biztonságosabbá tétele érdekében, a forgalomirányító rendőröket.
Egy 200 éves hídterv
Egy forradalmi ötletet javasolt 200 éve Svoboda János, mégpedig egy láncokon függő, mederpillér nélküli híd építését. Ezzel több, mint 75 évvel előzte meg a korát, hiszen ilyen híd a Duna Pest és Buda közti szakaszán csak a XIX. század végén épült meg.
Új évre várva – Pesti szilveszter 100 évvel ezelőtt
Ingyen bor, nagy tömeg, különleges programok és taxissztrájk köszöntötte száz éve Budapesten az 1925-ös évet, sokan tíz év óta az első igazi „békebeli szilvesztert” várták.
Kelta fellegvártól a csillagvizsgálóig: a Gellért-hegy sziklacsúcsának története
A világörökség része, Budapest egyik szimbóluma, tetején a számos téves mondával terhelt Citadellával. Ez a Gellért-hegy, amely egyben természetvédelmi terület is, több ritka növény otthona, amely a történelem során kevésbé ismert épületeknek is otthont adott.
Egy törékeny remekmű újjászületése – A Vöröskereszt Egylet egykori székházának üvegmunkája
A színes üvegablakokat évszázadok óta kedvelik az építészetben, hiszen a rajtuk átszűrődő napfény egészen misztikussá varázsolja a belső tereket. Természetükből adódóan viszont nagyon sérülékenyek, Budapest második világháborús ostroma során nagyon sok semmisült meg belőlük. Erre a sorsra jutott a Vöröskereszt Egylet székházát díszítő üvegmunka is. Az épület rekonstrukciója keretében viszont újjászületett, alkotója, Balogh Eleonóra üvegművész mesélt az idáig vezető többéves, felfedezésekben is gazdag útról.
Ilyenek voltak a régi korok karácsonyai Budavárban
Érdekes történeteket őriz a budai Vár a télről és az adventről. Milyenek voltak a boldog békeidők karácsonyai a fényfüzérek előtti korban, és hogyan töltötték az ünnepeket a Budavári Palota egykori lakói? Ennek is utánajártunk.
Karácsonyi ajándék – A Vasárnapi Ujság december 24-i számának címlapja
Az 1854-ben útjára induló Vasárnapi Ujság hosszú időn keresztül látta el színes és érdekes hírekkel, írásokkal olvasóit. Az indulás évében december 24-e épp vasárnapra esett, s így a lap kedveskedni szeretett volna az olvasóinak valamivel karácsonyra. Olyan emberről közölt portrét, akinek „az igazságszeretetét, polgári nagyságát és honfiúi erényeit sokáig fogja emlegetni az utókor.”
A troli Budapesten
A mai budapesti trolihálózat első eleme 75 évvel ezelőtt, 1949. december 21-én nyílt meg. Azóta a trolit hol fejleszteni, hol megszüntetni akarták, ma ismét inkább az előbbi került előtérbe. Nézzük, mikor és milyen módon bővítették a hálózatot, és hova terveztek még trolit!
Kísérleti jegyértékesítés a 15-ös buszon
Kísérletképpen 60 éve, 1964. december 14-én új jegyértékesítést vezettek be a 15-ös autóbuszon, a vonaljegyet, amit nem a kalauztól kellett megvenni, hanem az árát, 1 forintot egy perselybe kellett berakni. A kísérlettel egyrészt a kalauzhiányt próbálták enyhíteni, másrészt a kaotikus budapesti jegyrendszer átalakítását készítették elő.
Egy csodára emlékező kis épület – A kútvölgyi Boldogasszony-kápolna
Kútvölgy egyik legrégibb építménye a Boldogasszony-kápolna, ez azonban elsőre egyáltalán nem látszik rajta. A barokk korból származó falakat ugyanis a XX. század második felében kétszer is kibővítették, ma a rendszerváltáskor keletkezett homlokzat határozza meg a képét. A kápolna sorsát az a Regőczi István atya viselte a szívén, akiről öt évvel ezelőtt a környező teret is elnevezték.
Labirintus a föld alatt: 50 éve nyílt meg a Deák téri aluljáró
A Deák Ferenc tér egy hatalmas közlekedési csomópont, egyben a város központja, nemcsak a felszínen, hanem a föld alatt is, hiszen Budapest legnagyobb föld alatti közlekedési átszálló- és aluljárórendszere található itt. Az egész felszín alatti kis világ kialakítása még az 1896-ban megnyílt millenniumi földalatti vasút építésekor kezdődött, az egyik legjelentősebb eleme, a gyalogos aluljáró pedig 50 éve nyílt meg a budapestiek előtt.
Két épület egyben Ybl Miklóstól: 150 éve épült a Degenfeld-palotabérház
A Degenfeld-Schomburg-palota a pesti mágnásnegyed egyik különleges épülete, mert palotát és bérházat egyesít magában egy épületen belül. Nem is sikerült elsőre elfogadtatni a városi hatósággal az épület terveit, pedig Ybl Miklós készítette azokat. A ház idén 150 éve, 1874-ben lett kész teljesen, s egyik lakója révén hamar sajtónyilvánosságot kapott.
Az első magyar repülőgép bemutatkozása
Hivatalosan az első magyar repülőgép felszállásának dátuma 1910. január 10-e. Azonban az ekkor repülő gép, a Libelle már egy hónappal korábban kész volt, és 1909. december 9-én, 115 éve be is mutatták a készítők, sőt repülni is próbáltak vele. Azonban, hogy pontosan mi történt, az egyes szakirodalmak eltérően mondják el.
Akinek az első magyar fotóalbumot köszönhetjük – 150 éve hunyt el Rosti Pál
Rosti Pál geográfus, néprajztudós, utazó, író, az első magyar fotóalbum megalkotója, a Budai-Pesti Hajós Egylet egyik alapítója 150 éve hunyt el. Közép- és dél-amerikai útját megörökítő albumának fotói az első fényképek voltak a Magyar Nemzeti Múzeum gyűjteményében. Noha alakja korántsem mondható széles körben ismernek, a fiatalon elhunyt Rosti életútja egy kivételesen nagy talentumú, művelt tudós és művész képét vetíti elénk.
A Műegyetem épületegyüttese 115 éve készült el
Ma Budapest XI. kerülete egy pezsgő kerület, amely alig 120-130 éve még nem is létezett. Az egyik első jelentős középülete a Műegyetem volt, amely közvetlenül az akkori Ferenc József híd budai hídfőjéhez épült.
Karácsonyra várva
Karácsonyi vásárok száz évvel ezelőtt is voltak. A budapesti boltok kedvezményekkel és új termékekkel készültek az ünnepre, a karácsonyi hirdetések már november végén elárasztották a lapokat.
A legrégibb fővárosi középiskola – Az Egyetemi Katolikus Gimnázium fordulatos története
Budapesten kevés iskola büszkélkedhet több száz éves múlttal, az Egyetemi Katolikus Gimnázium viszont közéjük tartozik. E hosszú idő ugyanakkor nem jelent állandóságot is, sőt az intézménynek nagyon is fordulatos a története. Az alábbiakban ezt elevenítjük fel, amely egyfajta tükörképe is hazánk és fővárosunk sorsának.
Hasonlóságok és különbségek a Lánchíd két átadása között
A Lánchíd 175 éves. A sokszor átépített, felújított híd jelkép, Budapest egyik legfontosabb építménye, valójában az egységes várost megteremtő műtárgy. Történetének két kiemelkedő jelentőségű eseménye esett november 20-ra, az első és második átadása.
155 éve Budán kezdődött a tanítóképzés – Önzetlen emberszeretetre is nevelt
155 éve nyitotta meg kapuit az első magyar tanítóképző intézet, a Budai Állami Tanítóképezde az I. kerületi Attila út 97–99. szám alatt. A későbbi Tanítóképző Főiskola több helyen működött hosszabb-rövidebb ideig, majd 1911-ben költözött a mai Kiss János altábornagy utcai (akkor Mozdony utcai) épületbe. Cikkünk a magyar közoktatás napja alkalmából a tanítóképzés több mint másfél évszázados múltját eleveníti fel.
Érdekességek az idén 60 éves Erzsébet hídról
Az Erzsébet híd idén 60 éves, hiszen 1964. november 21-én adták át a forgalomnak. Mindig is viták övezték, ma is vannak, akik sajnálják, hogy nem a régi Erzsébet lánchíd épült vissza. Azonban a mostani híd is tartogat számos érdekességet, ezek közül válogattunk össze párat a 60 éves évfordulóra.
A Lipták-villa története – Családi házból a kultúra szolgálója
Száz éve kezdte el építeni Lipták Pál a saját villáját a zuglói Hermina út 3. szám alatti telken. A mérnök tulajdonos nem sokáig élvezhette új otthonát, egy évvel a ház elkészülte után meghalt. A villát az özvegye nem tudta fenntartani, előbb bérbe adta, majd értékesítette. Az épület falai között működött Krausz Hilda leánynevelő intézete, később diákkollégiumnak, az ötvenes évek végétől a rendszerváltásig pedig úttörőháznak adott helyet. Napjainkban a kultúra szolgálatában áll.
Már 95 éve is voltak védett övezetek a Belvárosban
A belváros forgalma már 1929-ben is jelentős volt, annyira, hogy a rendőrség korlátozásokat vezetett be. Egyirányú utcák, teherautóktól védett övezetek, súlyos bírságok. A rendőrség célja 95 évvel ezelőtt a közlekedés biztonságosabb mederbe terelése volt.
Szent Márton napján költözött Pestre Deák Ferenc 1854-ben
Az 1848–1849-es forradalom és szabadságharc leverése után Deák Ferenc a vidéki birtokán, Kehidán élt és gazdálkodott, ami azonban egyre inkább nehezére esett. Szívesen költözött volna a fővárosba, Pestre, ha vevőre talál a birtoka. Az eladásra 1854 nyarán került sor, s ezt követően, ma 170 éve, Szent Márton napján, november 11-én érkezett meg a városba. Először az Európa Szállóban bérelt szállást, néhány nap múlva viszont átköltözött az Angol Királynő Szállóba, mely állandó pesti tartózkodásának végleges helyszíne lett.
A Flórián téri felüljáró története
A Flórián tér ma egy háromszintes közlekedési csomópont, amelynek Budapest életében meghatározó szerepe van. Az 1980-as évek elején kiépült tér legalsó, aluljárószintje páratlan római romokat rejt. A felüljáró lassan felújításra szorul, nézzük meg, hogyan is került a térre ez a dupla hídrendszer!
Az alsóvezetékes villamos vége
A villamos az áramot egy magasban kifeszített vezetékről kapja. Ott vannak mindenütt a vezetékek, ahol villamos jár. Azonban Budapesten sokáig ódzkodtak a felsővezetéktől, az első években csak alsóvezetékes villamosok közlekedtek. A felsővezeték csak később terjedt el, de száz éve már egyeduralkodó.
Az elmúlás helyei – Hajdan volt temetők Budapesten
A temetőhöz általában fájdalom és szomorúság kapcsolódik, de egy idő után ezek az érzelmek átadják helyüket az emlékezésnek, az a tudat pedig megnyugvással tölt el, hogy szeretteink sírjait bármikor felkereshetjük. Olykor sajnos mégis adódhatnak olyan körülmények, amelyek miatt egy temetőt fel kell számolni. Budapesten számos példa van erre az elmúlt évszázadokból, melyek közül néhányat bemutatunk az alábbi összeállításunkban.
Az utolsó simítások – Kívülről már elkészült a Pénzügyminisztérium régi-új székháza
A Szentháromság tér régóta munkagépek zajától volt hangos, hiszen a Pénzügyminisztérium székházának helyreállításán már öt éve dolgoztak. Mostanra a külső munkálatok nagyrészt befejeződtek, mi pedig kíváncsiak voltunk az eredményre. Nem túlzás azt állítani, hogy a tér egészen megváltozott, az újjávarázsolt neogótikus épület szó szerint is új színt hozott az összképbe.
Hozzászólások
Hozzászóláshoz lépjen be, vagy regisztráljon!
Bejelentkezés Regisztráció