királyi palota

2023. június 15. 14:00
A Budavári Királyi Palota bővítése a XIX. század utolsó két évtizedének egyik legnagyobb szabású, városképi jelentőségű fejlesztése volt Budapesten. A hosszú ideig méltatlan állapotban tengődő terület új fényét azzal tudták teljessé tenni, hogy az oda vezető útvonalat is kényelmesebbé, a helyszínhez méltóan alakították. De az úton nemcsak hintók közlekedtek, hanem az építőanyagot szállító kocsik is: ez valójában az előfeltétele volt az egész építkezésnek. Nemrégiben munkálatok kezdődtek a Palota úton, ennek apropóján és a Nemzeti Hauszmann Program környező fejlesztéseihez kapcsolódóan megemlékezünk a Palota út történetéről.
2023. május 22. 18:00
Az egykori uralkodói palota hamarosan visszakapja századfordulós homlokzatát és tetődíszeit. A pontos újratervezéshez szükség van korabeli fényképekre, hiszen több esetben a mesterek kisebb-nagyobb módosításokkal valósították meg az eredeti terveket. Az eddig összegyűjtött képek mellé most magánszemélyektől is vár archív fotókat a Várkapitányság, hogy a palotát hitelesen lehessen helyreállítani.
2023. január 9. 13:30
Ma már természetesnek tartjuk, hogy a magyar Szent Koronát bárki megtekintheti. Ám évszázadokon át egy lezárt vaspántos ládában tárolták, kulcsokkal és pecsétekkel védve, s csak különleges ünnepeken, így az 1867-es koronázáskor, az 1896-os millenniumi ünnep vagy az 1938-as eucharisztikus kongresszus idején lehetett elővenni. Féltve őrzött nemzeti kincsünk 45 évvel ezelőtti hazatérte alkalmából azt mutatjuk be, milyen körülmények között vigyáztak a koronára a budai Várban.
2022. november 17. 09:00
A Nemzeti Hauszmann Programnak és az elmúlt évek újjáépítési munkálatainak köszönhetően már a köztudatba is bekerült, hogy a Budavári Palota századfordulós bővítési munkálatait Hauszmann Alajos tervezte. Az kevésbé ismert tény, hogy amikor 1891-ben – Ybl Miklós halála után – átvette a feladatot, Györgyi (Giergl) Géza már évek óta dolgozott az épületen. Persze Hauszmann se tétlenkedett, a megbízatást éppen azzal érdemelte ki, hogy számos jelentős építészeti alkotással gazdagította az országot és főleg Budapestet. Kettejük mögé több fiatalabb építész – többségében Hauszmann tanítványai – is felsorakozott, akik a későbbiekben fontos fővárosi épületek alkotóivá váltak. Budapest egyesítésének 149. évfordulóján most ezt, a Budavári Palota építésében részt vevők fővárosi örökségét kívánjuk bemutatni.
2022. augusztus 9. 11:30
Negyven évig, 1944-ig élt a budai Várban, Szent György téri palotájában, a magyar közéletben aktív szerepet játszott, az Országgyűlésben felsőházi tag volt, még az Akadémia is elnökké választotta. Habsburg–Lotaringiai József, aki József nádor unokája volt, 150 éve született. Emlékét beárnyékolja, hogy felesküdött a Károlyi-féle népköztársaságra, és a nyilasokkal is megfért. Földi maradványait 1992-ben hozták haza és a Budavári Palota kriptájában temették el.
2022. július 2. 13:00
A VIII. kerületben, a Pollack Mihály tér 3. szám alatt álló Festetics-palota nemcsak azért különleges helyszín a fővárosban, mert a nagyvárossá válás útján az elsők között épült, hanem azért is, mert azon ritka épületek közé tartozik, amelyben a XIX. század második felében egy házi kápolnát is kialakítottak. S ez nemcsak a vallási áhítat céljait szolgálta, hanem esküvői szertartást is tartottak benne. Az egykori mágnásnegyedben található épületben kétszer is rendeztek esküvői lakomát.
2022. június 13. 12:00
Hauszmann Alajos neve az utóbbi években kezd ismét a köztudatba kerülni, a megbecsülés olyan szintjére, ami életműve alapján méltón kijár neki. A királyi palota bővítése és környezetének kialakítása volt munkásságának csúcspontja – ezért is nevezték el róla a napjainkban zajló épületrekonstrukciós programot –, de az építészi életmű sokkal változatosabb ennél és rendkívül gazdag. Születésének 175 éves évfordulója alkalmából megkíséreljük bemutatni Hauszmann Alajos fontosabb alkotásait, természetesen a budapestiekre összpontosítva.
2022. május 2. 11:00
Az 1867-ben létrejött osztrák–magyar kiegyezés hazánk egyik virágkorát indította el. A 155 évvel ezelőtti egyezmény értelmében duális rendszer jött létre – innen származik a közkeletű dualizmus szavunk, mellyel az 1918-ig terjedő korszakot szoktuk jellemezni. Ez a felívelő éra nagy változásokat tartogatott magában: az iparosodás hatására egyre többen költöztek a városokba, különösen Budapest népessége nőtt robbanásszerűen. De milyen is volt a főváros az 1860-as évek második felében?
2022. március 8. 14:00
A budai királyi palota Déli zártkertjében kőfaragványokat, főleg gótikus bordatöredékeket találtak a Budapesti Történeti Múzeum munkatársai.
2022. február 11. 10:30
A Budavári Palota nemcsak egy kívül-belül gyönyörű építészeti alkotás volt a XX. század közepéig, hanem káprázatos rendezvények helyszíne is, ahová hintókon, majd később elegáns autókkal érkeztek a vendégek. A főbejárat 1905 után a Szent György tér felől nyílt, egy újonnan épített szárnyépületben, melynek a túloldalához egy rámpa is csatlakozott. Ez a szintkülönbséget áthidaló építmény is része lesz a palota jövőbeli rekonstrukciós munkáinak.
2021. december 14. 12:00
Magyar díszruhában fogadta Bécsben az Országgyűlés küldöttségét, magyarul mondta utolsó szavait – talán ezek is hozzájárultak, hogy felfoghatatlan tragédiaként élte meg az ország Erzsébet királyné 1898-as meggyilkolását. A királyi palotában 1908-ban nyílt meg az emlékmúzeuma. Az ott bemutatott tárgyak egy része 2021. november 27-től megtekinthető a Magyar Nemzeti Múzeumban, a Wittelsbachok – Sisi családja című kiállításon. Ebből az alkalomból meséljük el, milyen is volt az Erzsébet Királyné Emlékmúzeum a Budavári Palotában.
2021. november 28. 09:00
A Budavári Palota nyugati oldala az elmúlt években teherautók zajától volt hangos, hiszen a Nemzeti Hauszmann Program keretében újjáépítették az egykori Királyi Lovardát és a Főőrség épületét. E gyönyörű épületek már korábban elkészültek, az utóbbi időben még a környezetüket képező Csikós-udvaron dolgoztak, amit végre szeptember közepén a közönség számára is megnyitottak. Egy rövid utazásra hívjuk az Olvasót, melyben keresztülvezetjük az udvaron, utunk végpontja pedig a szintén újjáépített, elbűvölő Stöckl-lépcső lesz.
2021. augusztus 20. 10:00
Építészként újrarajzolta az augusztus 20-án megnyíló Szent István-terem minden részletét, a királyi palota déli összekötő szárnyának ablakait, történeti ajtóit, parkettáit. Angyal Tibor hat éve foglakozik a II. világháború után megsemmisített díszterem újraalkotásával és a tapasztalatok birtokában azt állítja: történelmi lehetőség a királyi palota rekonstrukciója, amelyet a háború után eszelős dühvel és módszerességgel vertek szét, hogy egyetlen négyzetméternyi eredeti tér se maradjon belőle.
2021. június 5. 10:30
Aligha vonná bárki kétségbe, hogy az ország leghíresebb kandallója a királyi palota Szent István-termében állt. Az igényesen megtervezett és kivitelezett, Zsolnay majolikából készült iparművészeti remekmű elkészítését Zsolnay Vilmos még megérhette, de a beszerelését már nem felügyelhette: nem sokkal korábban elhunyt. A szerencsés utókor azonban hamarosan megcsodálhatja a II. világháború után megsemmisített alkotást, hiszen az újjászülető Szent István-teremben az egykori műremeket ismét megépítették a Nemzeti Hauszmann Program keretében. Cikkünkben a kandalló újratervezésének kulisszatitkaiba engedünk bepillantást.
2020. június 14. 10:00
A Várhegy alatt, a Fő utca mentén találjuk Buda egyik legszebb és legizgalmasabb terét, a Corvin teret. Az itt található szépséges épületekkel, műemlékekkel, köztük a Budai Vigadóval vagy a Lajos-kúttal több cikk is foglalkozott már a PestBuda magazin oldalán, ám más érdekességeket is akadnak itt: többek között a teret keletről határoló Corvin tér 4. szám alatti lakóépület, amelyen Mátyás királyt ábrázoló domborműveket találunk. De hogy kerültek ide az uralkodót szokatlan szerepben ábrázoló alkotások?
2020. június 13. 11:00
A Budavári Palotát mindenki ismeri, de azt már talán kevesebben tudják, hogy Nagy Lajostól Luxemburgi Zsigmondon, Mátyáson és Mária Terézián át Ferenc Józsefig számtalan uralkodó palotájának fennmaradt részeit megtekinthetjük a falai között. Hogyan pusztult el a fényes középkori palota, és hogyan bukkantak rá elfeledett Atlantiszként a XX. században? Bemutatjuk!
2020. május 5. 10:00
A Budavári Palota Duna felőli oldalán 1900-ban állították fel Senyei Károly gyönyörű díszkútját, ám a háború után elbontották, és a VIII. kerületi Rákóczi térre helyezték. Szerencsére két évtizedet sem kellett az idegen környezetben töltenie, 1976-ban a Halászó gyerekek kútja visszakerült méltó helyére, igaz, jóval kisebb medencével. Most restaurálják a szép műalkotást, s egyúttal a medencéje is visszanyeri eredeti formáját – nyilatkozták a Pestbudának a felújítást végző szakemberek.
2019. szeptember 5. 14:00
Bemutatjuk, milyen nagyszabású építkezések készülnek a Budavári (volt királyi) Palota környezetében. Ebben segítségünkre volt a Nemzeti Hauszmann Program honlapja, amely a közelmúltban indult, és részletes tájékoztatást nyújt a tervezett beruházásokról, felújításokról és a közösségi területek szépítéséről.
2019. július 19. 09:00
Befejeződött ifj. Vastagh György Csikós című alkotásának restaurálása, a művet több darabban július 10-én szállították a solymári restaurátorműhelyből a budavári Lovardához. A helyére emelték, de cikkünk megjelenésének napján a ló fejét még nem helyezték fel, a helyszínen a szakemberek az utolsó simításokat végzik a körbeállványozott területen. Csányi Szabolcs restaurátor a csomagolás és szállítás előtt a restaurátorműhelyben mutatta be a pestbuda.hu-nak a szobrot.
2017. december 7. 09:53
Felismerik a nyitóképünkön látható épületet? A Budavári Palota 1875-ből, az 1890-ben elkezdődött Ybl–Hauszmann-féle átépítés előtt, amikor még a Várkert Bazár sem állt. A Budavári séták című könyvvel a kézben a múltban kalandozhatunk, megismerhetjük, milyen épületek álltak régen a várfalakon belül, és miért, hogyan pusztultak el.
2016. december 2. 18:15
Megkezdődtek a Budavári Palota helyreállítandó Szent István-termének textilrekonstrukciós munkálatai.
2016. november 25. 22:53
A 83 négyzetméteres terem a Hauszmann Alajos-féle palotaegyüttesben a palotát és a Rudolf trónörökös részére tervezett épületet összekötő nyaktagban helyezkedett el. Hamarosan elkezdődhet az újjáépítése.
2016. október 7. 09:25
Kétszáz év – és még egyszázaléknyi csúszás: ennyi idő kellett Ybl Miklós építészeti örökségének felfedezéséhez. A 2014-es bicentáriumon mindössze a Várkert Bazár jelezte az egykori mester máig ható tiszteletét, a 2016-os év viszont valóságos „Ybl-boomot” hozott.
2016. június 18. 08:36
Jól halad a Szépművészeti Múzeum 1945 óta lezárt Román csarnokának felújítása; a Szépmű és a Magyar Nemzeti Galéria újraegyesített intézményében pedig a régi mesterek gyűjteménye a Liget Budapest keretében felújított és korszerűsített Szépművészeti Múzeum épületébe, a 19-20. századi anyag a Petőfi Csarnok helyére tervezett Új Nemzeti Galériába kerül majd – mondta el Baán László.
2016. április 29. 09:49
A budai vár teljes rehabilitációja mellett foglalt állást a kormány Lázár János csütörtöki bejelentése szerint.
2016. április 19. 15:59
A budai Vár egykori Szent István-terme és Szent Jobb-kápolnája a királyi palota legfontosabb reprezentatív helyiségei közé tartozott. A világháború utáni rekonstrukció és átalakítás után eltűntek, újbóli visszaállításuk a vár egészének restaurálása kapcsán ma is viták és konferenciák tárgya. De miután felújításuk eldöntetett, egyszer újra a teljes szépségükben láthatjuk majd őket.
2016. április 5. 16:29
A budai Vár újjáépítését célzó Nemzeti Hauszmann Terv első ütemében májusban megkezdődhet a lovarda visszaépítése. Jó ütemben halad a Szent István-terem rekonstrukciójának előkészítése is.