A nagy változások előtt – Budapest a kiegyezés idején

2022. május 2. 11:00

Az 1867-ben létrejött osztrák–magyar kiegyezés hazánk egyik virágkorát indította el. A 155 évvel ezelőtti egyezmény értelmében duális rendszer jött létre – innen származik a közkeletű dualizmus szavunk, mellyel az 1918-ig terjedő korszakot szoktuk jellemezni. Ez a felívelő éra nagy változásokat tartogatott magában: az iparosodás hatására egyre többen költöztek a városokba, különösen Budapest népessége nőtt robbanásszerűen. De milyen is volt a főváros az 1860-as évek második felében?

Budapest valójában még nem is létezett a kiegyezés idején, hiszen Buda, Óbuda és Pest még három különálló település volt. Jogilag csak 1873. november 17-én jött létre Budapest, ez tehát fővárosunk születésnapja. A Duna fölött persze már 1849 óta átívelt a Lánchíd, amely szimbolikusan egyesítette a folyó két partján elterülő városokat, de ekkor még inkább Pest-Budának nevezték őket együttesen. Nem véletlen szerepelt első helyen Pest, a bal parti város fejlődött igazán dinamikusan.

A Lánchíd 1849 óta kötötte össze Pestet és Budát (Forrás: Fortepan/Budapest Főváros Levéltára. Levéltári jelzet: HU.BFL.XV.19.d.1.05.026)

A középkori várost körülvevő falat – amely nagyjából a mai Kiskörút vonalában futott – már a XVIII. század végétől elkezdték lebontani, mert akadályozta az egyre intenzívebb kereskedelmet. A városba ugyanis az egykori kapuknál fontos utak torkolltak be, amelyek terekké is szélesedtek.

Az Üllői út csatlakozásánál alakult ki például a Szénapiac (németül Heumarkt), melyet 1866-ban Széna térré neveztek át. Nem telt el egy évtized sem az újbóli névváltozásig: 1874-ben a Calvin térnek keresztelték át, hiszen már 1830 óta itt állt a pesti református templom. 1953-ban már csak az írásmódját magyarosították: ekkor lett Kálvin tér, ahogyan ma is ismerjük.

A Kálvin tér a kiegyezéskor még Széna tér nevet viselte (Forrás: Fortepan/Budapest Főváros Levéltára. Levéltári jelzet: HU.BFL.XV.19.d.1.08.042)

A kiegyezés idején azonban még egyáltalán nem a mai képét mutatta, a templomon kívül csak a Magyar Nemzeti Múzeum, valamint a Két nyúl utca (ma Lónyay utca) sarkán álló, Balla Antal és Zitterbarth Mátyás által tervezett és 1802–1804 között emelt egyemeletes iskola volt jelentősebb építmény. Egyébként a teret a Kecskeméti utca felől is egyemeletes, klasszicista épületek határolták, melyeket a Pestről készült legrégebbi fotón (dagerrotípián) is láthatunk – korszakunknál valamivel korábbi állapotukban, a fényképet ugyanis 1840–1860 közé datálták.

A Pestet ábrázoló legrégebbi fotó (Ismeretlen szerző: A Kecskeméti utca a Kálvin tér felől fotózva, 1844 körül, 7,8x9,7 cm © Albertina)

Éppen abban az évben, mikor felvette a Széna tér nevet, egy másik fontos esemény is történt itt: július 30-án elindult a város első lóvasútja. A Pesti Közúti Vaspálya Társaság által kiépített és üzemeltetett járat Újpest-Városkapuig közlekedett, tehát célját és útvonalát tekintve a mai hármas metró elődjének volt tekinthető. A síneket a Kiskörúton (vagyis akkori nevén Ország úton) fektették le, és fontos állomása volt a Hatvani utca kereszteződésében álló Nemzeti Színház.

A pesti lóvasút megindulása (Forrás: wikipedia.org)

Az intézmény 1837-ben nyitotta meg itt a kapuit, bár csak 1840 óta viselte ezt a nevet (a köztes három évben Pesti Magyar Színházként működött). Építését a Grassalkovich Antal adományozta telken (a mai Astoria Szállóval szemben) 1835-ben kezdték meg ifj. Zitterbarth Mátyás tervei szerint klasszicista stílusban. A kiegyezés idején még ez a nagy kocsialáhajtóval rendelkező, pilaszterekkel tagolt homlokzatú épület foglalta el a Kerepesi (ma Rákóczi) út elejét.

A régi Nemzeti Színház (Forrás: wikipedia.org)

A lóvasút következő állomása annál a térnél volt, amely a Vác felől érkező út torkolatánál jött létre, és amelyet a XIX. század első felében még Káposzta piacnak, 1830-tól pedig Zsidó térnek neveztek. Ez a közterület is 1866-ban kapott újabb nevet, méghozzá Deák Ferencét vette fel. Ritka nagy megtiszteltetésnek számít, ha valakiről még az életében teret neveznek el, a haza bölcsének pedig – teljesen megérdemelten – ez is kijutott. A tér fő látnivalója ekkor még a pesti evangélikus közösség temploma volt, amely Pollack Mihály tervei szerint épült 1799–1808 között.

Az evangélikus templom a Deák téren (Forrás: Fortepan/Budapest Főváros Levéltára. Levéltári jelzet: HU.BFL.XV.19.d.1.04.017)

Kissé északabbra a négyzet alaprajzú, parkos területet már a kiegyezés idején is Erzsébet térnek hívták, az innen a Dunához vezető utca (ma József Attila utca) viszont még a Fürdő utca nevet viselte. A folyó partján elterülő Lánchíd tér (ma Széchenyi István tér) 3. számú házában működött ugyanis a Diana fürdő. 1823 körül nyitotta meg kapuit a Hild József tervezte kétemeletes, klasszicista épületben, és kezdetben még Dunafürdőnek hívták. A kiegyezés idején már az első emeletet is igénybe vette az épületből, ott ugyanis 1855-ben gőzfürdőt rendeztek be.

A Kirakodó tér (Forrás: Rados Jenő: Hild József életműve)

A Lánchíd tér nagyrészt a XIX. század első felében kialakult képét mutatta, melyet Hild József klasszicista palotái határoztak meg. A déli részét a Lloyd-palota foglalta el, a Dunával párhuzamosan futott a Libasinszky–Coburg-palota, a Nákó-ház, valamint a híres Európa Szálló főhomlokzata, északi részét viszont már egy újonnan épült neoreneszánsz palota, az August Stüler tervezte Magyar Tudományos Akadémia székháza zárta le. A tér közepén állították fel 1867 nyarán a koronázási dombot, ahol Ferenc József a szokásoknak megfelelően ünnepélyes ígéretet tett az ország megvédésére.

A Magyar Tudományos Akadémia székháza (Fortepan/Budapest Főváros Levéltára. Levéltári jelzet: HU.BFL.XV.19.d.1.05.028)

A tértől a lipótvárosi plébániatemplomhoz vezető utca már ekkor is Zrínyi Miklós nevét viselte, maga a templom – melyet ma Szent István-bazilikaként ismerünk – viszont még közel sem úgy nézett ki, ahogyan manapság. Tervezője szintén Hild József volt, és természetesen klasszicista stílusúnak képzelte el az épületet. Középpontos elrendezésű tervén egy nagy kupola körül négy saroktorony állt volna. Mivel az építését már 1851-ben megkezdték, a koronázás idején a kupolája is nagyrészt készen volt. A kivitelezés során azonban silány minőségű anyagokat használtak fel, így 1868. január 22-én a kupola beomlott. Ezt Hild már nem láthatta, mert az előző évben elhunyt. A munkát ezután Ybl Miklós vette át, aki neoreneszánsz stílusban dolgozta át elődje terveit.

A lipótváros templomból lett a Szent István-bazilika (Forrás: Fortepan/Budapest Főváros Levéltára. Levéltári jelzet: HU.BFL.XV.19.d.1.08.087)

A kis kitérő után visszajutottunk a lóvasút vonalára, mely a Váczi (mai Bajcsy-Zsilinszky) úton haladt észak felé, ami akkor még igencsak a külvárosnak számított. Lipótváros ugyan már kiépült, de a Szabadság tér helyén még az Újépület nevű laktanya négyzetes udvart körülfogó hatalmas épülete terpeszkedett el.

Az Országház helyén pedig még ipari tevékenységet folytattak ekkoriban. Terézváros belső része is állt már – amely ekkor még magában foglalta a későbbi Erzsébetvárost is, csak 1873-ban választották le róla –, de utcahálózata még nem volt annyira grandiózus: a mai Andrássy út nyomvonalán a szűk Könyök utca haladt a Városliget felé.

Az Újépület Báthory és Nádor utca közti szakasza (Forrás: Fortepan/Budapest Főváros Levéltára. Levéltári jelzet: HU.BFL.XV.19.d.1.08.049)

A lóvasút érintette a Pesti indóházat, a Nyugati pályaudvar elődjét is, amely 1845–1846-ban épült Zitterbarth Mátyás tervei szerint. Innen indult ki az ország első vasútvonala, melyen Vácra lehetett utazni. Az első szerelvény 1846. július 15-én futott ki ebből a hosszú, téglalap alaprajzú, klasszicista stílusú csarnokból. A kiegyezés idején már több mint kétezer kilométernyi vasútvonal szelte át az országot, és így az indóház forgalma is megnövekedett, de a Nyugati pályaudvart csak tíz évvel később, 1877-re építették fel. Érdekesség, hogy a régi indóház köré építették fel, így az a munkálatok ideje alatt is tudta fogadni a vonatokat.

A Pesti indóház volt a Nyugati pályaudvar elődje (Forrás: wikipedia.org)

A képzeletbeli városnézéshez most elhagyjuk a lóvasút vonalát, és áttérünk a Duna túlsó partjára. A Lánchídon átérve a Népszínház térre jutottunk, az 1860-as években ugyanis itt működött a Budai Népszínház. Egykori lovardaépület átalakításaként jött létre (tervezői Gerster Károly és Frey Lajos) a rövid életű teátrum, ugyanis csak 1861–1870 között tartottak benne előadásokat, azt követően lebontották. A tér azonban két új épülettel is gazdagodott: 1860–1862 között emelték Ybl Miklós tervei szerint a Budai Takarékpénztár székházát (amelyet sajnos a II. világháború után lebontottak), majd pedig éppen a kiegyezés évében kezdték építeni szintén Ybl tervei alapján a Lánchíd Társulat neoreneszánsz stílusú palotáját, melyet még ma is megcsodálhatunk.

A Lánchíd Palota (Forrás: Fortepan/Budapest Főváros Levéltára. Levéltári jelzet: HU.BFL.XV.19.d.1.05.041)

Az Alagút már a mai képét mutatta, nem úgy, mint a fölötte elterülő Vár. A királyi palota hossza még csupán fele volt a mainak, csak a XVIII. század közepén emelt szárnyak álltak még ekkor. Nem volt kupolája sem, de középső traktusát az 1827–1830 között – a harmadik emelettel együtt – épített magas tető koronázta. Itt alakították ki a mindenkori uralkodó lakását. A déli szárnyában 1856-ban Albrecht főherceg rokokó lakosztályát rendezték be, míg az északiban a főudvarmestere lakott. Ez a helyzet azonban csak 1866-ig állt fenn, amikor is a főherceg és udvartartása kiköltözött a palotából, és az egész az uralkodóé lett.

A királyi palota Pestről nézve (Forrás: Fortepan/Budapest Főváros Levéltára. Levéltári jelzet: HU.BFL.XV.19.d.1.06.005)

Északról ekkor még egy nagy méretű, téglalap alaprajzú és tágas udvart magában foglaló barokk fegyvertár, a Zeughaus volt a palota szomszédja. A Szent György tér közepén pedig 1852 óta Heinrich Hentzi szobra állt, aki 1849-ben a budai vár császári kapitánya volt, és az ostrom idején azon a helyen esett el. Ferenc József saját költségén emeltette a neogótikus emlékművet, számára különös jelentősége volt. Ezért bár a magyarok gyűlölték, a kiegyezés után sem bontották le, csak 1899-ben szállították el addigi helyéről.

A Hentzi-emlékmű, háttérben pedig a Honvédelmi Minisztérium (Forrás: Fortepan/Budapest Főváros Levéltára. Levéltári jelzet: HU.BFL.XV.19.d.1.07.006)

A kiegyezés idején Pest és Buda tehát még egészen más képét mutatta, a következő fél évszázadban viszont egészen megváltozott, igazi világvárossá vált, melynek eredményeit ma is csodálhatjuk.

Nyitókép: A Lánchíd és a királyi palota a pesti alsó rakpartról (Forrás: Fortepan/Budapest Főváros Levéltára. Levéltári jelzet: HU.BFL.XV.19.d.1.06.012)

Bodó Péter, Budapest, Deák tér, építészet, Erzsébet tér, Kálvin tér, kiegyezés, királyi palota, Lánchíd, Lánchíd Palota, lóvasút, Nemzeti Színház, Nyugati pályaudvar, PestBuda, pestbuda.hu, Pollack Mihály, Ybl Miklós, Zitterbarth Mátyás

¹⁵⁵ ⁰ ¹

Kapcsolódó írások

Akinek a leghíresebb budapesti épületek freskóit köszönhetjük – 120 éve hunyt el Lotz Károly

2024. november 8. 14:00

Ahhoz, hogy egy nagy középület megfelelően reprezentatív legyen, nemcsak díszes homlokzat, de elegáns belső terek is kellenek. Ennek elérésére az egyik leglátványosabb eszköz a freskó, melynek egyik mestere hazánkban Lotz Károly volt. A dualizmus időszakában emelt jelentős budapesti középületek többségében az ő alkotásait csodálhatjuk meg, melyek közül a mester halálának százhuszadik évfordulója alkalmából most bemutatunk egy válogatást.

Az utolsó simítások – Kívülről már elkészült a Pénzügyminisztérium régi-új székháza

2024. október 30. 9:00

A Szentháromság tér régóta munkagépek zajától volt hangos, hiszen a Pénzügyminisztérium székházának helyreállításán már öt éve dolgoztak. Mostanra a külső munkálatok nagyrészt befejeződtek, mi pedig kíváncsiak voltunk az eredményre. Nem túlzás azt állítani, hogy a tér egészen megváltozott, az újjávarázsolt neogótikus épület szó szerint is új színt hozott az összképbe.

A modern Itália nyomában – 90 éves a Pasaréti téri ferences templom

2024. október 27. 10:30

Buda egyik legkülönlegesebb tere a Pasaréti, amit elsősorban az ott magasodó ferences templomnak köszönhet. Az éppen 90 évvel ezelőtt felszentelt épület az ország második modern stílusú emléke, és egyben a két világháború között virágzó olasz–magyar kulturális kapcsolatok tanújele. A jubileum remek alkalmat kínál arra, hogy bemutassuk építésének körülményeit és azokat a hatásokat, amelyek megihlették tervezőjét, Rimanóczy Gyulát.

Ezek a cikkek is érdekelhetik

Száz éve halt meg Fraknói Vilmos

2024. november 20. 9:30

Fraknói Vilmos püspök, egyháztörténész a XIX. századi tudománytörténet meghatározó alakja volt. Halálának 100. évfordulója alkalmából a Fiumei Úti Nemzeti Sírkertben, a felújított síremlékénél tartottak megemlékezést.

Érdekességek az idén 60 éves Erzsébet hídról

2024. november 18. 14:00

Az Erzsébet híd idén 60 éves, hiszen 1964. november 21-én adták át a forgalomnak. Mindig is viták övezték, ma is vannak, akik sajnálják, hogy nem a régi Erzsébet lánchíd épült vissza. Azonban a mostani híd is tartogat számos érdekességet, ezek közül válogattunk össze párat a 60 éves évfordulóra.

A Lipták-villa története – Családi házból a kultúra szolgálója

2024. november 16. 10:00

Száz éve kezdte el építeni Lipták Pál a saját villáját a zuglói Hermina út 3. szám alatti telken. A mérnök tulajdonos nem sokáig élvezhette új otthonát, egy évvel a ház elkészülte után meghalt. A villát az özvegye nem tudta fenntartani, előbb bérbe adta, majd értékesítette. Az épület falai között működött Krausz Hilda leánynevelő intézete, később diákkollégiumnak, az ötvenes évek végétől a rendszerváltásig pedig úttörőháznak adott helyet. Napjainkban a kultúra szolgálatában áll.

Hozzászólások

Hozzászóláshoz lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés Regisztráció

További cikkeink

Érdekességek az idén 60 éves Erzsébet hídról Az Erzsébet híd idén 60 éves, hiszen 1964. november 21-én adták át a forgalomnak. Mindig is viták övezték, ma is vannak, akik sajnálják, hogy nem a régi Erzsébet lánchíd épült vissza. Azonban a mostani híd is tartogat számos érdekességet, ezek közül válogattunk össze párat a 60 éves évfordulóra.

¹²² ⁰ ³

A Lipták-villa története – Családi házból a kultúra szolgálója Száz éve kezdte el építeni Lipták Pál a saját villáját a zuglói Hermina út 3. szám alatti telken. A mérnök tulajdonos nem sokáig élvezhette új otthonát, egy évvel a ház elkészülte után meghalt. A villát az özvegye nem tudta fenntartani, előbb bérbe adta, majd értékesítette. Az épület falai között működött Krausz Hilda leánynevelő intézete, később diákkollégiumnak, az ötvenes évek végétől a rendszerváltásig pedig úttörőháznak adott helyet. Napjainkban a kultúra szolgálatában áll.

¹⁰¹ ⁰ ¹

Már 95 éve is voltak védett övezetek a Belvárosban A belváros forgalma már 1929-ben is jelentős volt, annyira, hogy a rendőrség korlátozásokat vezetett be. Egyirányú utcák, teherautóktól védett övezetek, súlyos bírságok. A rendőrség célja 95 évvel ezelőtt a közlekedés biztonságosabb mederbe terelése volt.

⁷² ⁰ ¹

Szent Márton napján költözött Pestre Deák Ferenc 1854-ben Az 1848–1849-es forradalom és szabadságharc leverése után Deák Ferenc a vidéki birtokán, Kehidán élt és gazdálkodott, ami azonban egyre inkább nehezére esett. Szívesen költözött volna a fővárosba, Pestre, ha vevőre talál a birtoka. Az eladásra 1854 nyarán került sor, s ezt követően, ma 170 éve, Szent Márton napján, november 11-én érkezett meg a városba. Először az Európa Szállóban bérelt szállást, néhány nap múlva viszont átköltözött az Angol Királynő Szállóba, mely állandó pesti tartózkodásának végleges helyszíne lett.

⁹⁹ ⁰ ⁰

A Flórián téri felüljáró története A Flórián tér ma egy háromszintes közlekedési csomópont, amelynek Budapest életében meghatározó szerepe van. Az 1980-as évek elején kiépült tér legalsó, aluljárószintje páratlan római romokat rejt. A felüljáró lassan felújításra szorul, nézzük meg, hogyan is került a térre ez a dupla hídrendszer!

¹¹⁷ ¹ ⁰

Az alsóvezetékes villamos vége A villamos az áramot egy magasban kifeszített vezetékről kapja. Ott vannak mindenütt a vezetékek, ahol villamos jár. Azonban Budapesten sokáig ódzkodtak a felsővezetéktől, az első években csak alsóvezetékes villamosok közlekedtek. A felsővezeték csak később terjedt el, de száz éve már egyeduralkodó.

¹⁰⁴ ¹ ⁰

Az elmúlás helyei – Hajdan volt temetők Budapesten A temetőhöz általában fájdalom és szomorúság kapcsolódik, de egy idő után ezek az érzelmek átadják helyüket az emlékezésnek, az a tudat pedig megnyugvással tölt el, hogy szeretteink sírjait bármikor felkereshetjük. Olykor sajnos mégis adódhatnak olyan körülmények, amelyek miatt egy temetőt fel kell számolni. Budapesten számos példa van erre az elmúlt évszázadokból, melyek közül néhányat bemutatunk az alábbi összeállításunkban.

⁹³ ⁰ ⁰

Az utolsó simítások – Kívülről már elkészült a Pénzügyminisztérium régi-új székháza A Szentháromság tér régóta munkagépek zajától volt hangos, hiszen a Pénzügyminisztérium székházának helyreállításán már öt éve dolgoztak. Mostanra a külső munkálatok nagyrészt befejeződtek, mi pedig kíváncsiak voltunk az eredményre. Nem túlzás azt állítani, hogy a tér egészen megváltozott, az újjávarázsolt neogótikus épület szó szerint is új színt hozott az összképbe.

¹⁹⁵ ¹⁰ ³

Pótkocsis buszok Budapesten Kényszermegoldásként vezették be, és elsőként a belvárosi vonalakon próbálták ki a pótkocsis autóbuszt Budapesten. A szakemberek tudták ugyan, hogy ez nem jelent megoldást, az 1950-es évek második felében sok viszonylaton, ha szükségmegoldásként is, de használták.

¹⁰⁴ ¹ ¹

A modern Itália nyomában – 90 éves a Pasaréti téri ferences templom Buda egyik legkülönlegesebb tere a Pasaréti, amit elsősorban az ott magasodó ferences templomnak köszönhet. Az éppen 90 évvel ezelőtt felszentelt épület az ország második modern stílusú emléke, és egyben a két világháború között virágzó olasz–magyar kulturális kapcsolatok tanújele. A jubileum remek alkalmat kínál arra, hogy bemutassuk építésének körülményeit és azokat a hatásokat, amelyek megihlették tervezőjét, Rimanóczy Gyulát.

¹²⁹ ³ ³

Villanymozdonnyal Hegyeshalomig Budapest és Bécs között 90 évvel ezelőtt a világ élvonalába tartozó vonatok jártak – legalábbis a magyar vasútvonalon –, hiszen 1934 októberétől az országhatárig villanymozdonyok húzták a vonatokat, és csak az osztrák szakaszon használtak gőzmozdonyokat.

¹¹⁶ ¹ ⁰

A Corvin köz 1956-ban Az Üllői út és Nagykörút találkozásánál fekvő Corvin köz 1956 októberében vált a forradalom és szabadságharc emblematikus, hősies helyszínévé. Egyben történelmi emlékhely, ahol a felkelők és az intervenciós szovjet erők a forradalom napjaiban heves harcokat vívtak egymással. A kezdetben 40-50 főt számláló csoport néhány nap alatt közel 4000-esre duzzadt, és az ellenállás központi bázisát jelentette, de a jelentős túlerővel szemben végül a hely feladására kényszerültek.

¹³⁸ ⁰ ⁰

Egykor az ország történelmi főtere volt – A Szent György tér története Bár az elmúlt évtizedekben inkább nézett ki furcsa romkertnek, mint köztérnek, mégis fontos történeteket őriz a hamarosan újjászülető Szent György tér. Itt volt Hunyadi László vesztőhelye és Mátyás feleségének nyughelye, fontos szerepet kapott az utolsó magyar király koronázási szertartásában, annak ellenére vált az ország egyik főterévé, hogy a budai Várban meglehetősen fiatalnak számít. Bemutatjuk a Szent György tér történetét.

¹⁴⁰ ³ ⁰

Pestet és Budát jelentősen átformálta a vasút A Pest–Vác és a Pest–Szolnok közötti gőzvontatású vasútvonalak építése 180 évvel ezelőtt kezdődött el. Az évforduló alkalmából azt nézzük meg, hogyan alakította át a vasút a fővárost.

¹⁶⁷ ¹ ⁰

Egy haladó szellemű iskolaalapító – Veres Pálné 155 éve hívta életre híres gimnáziumát Ma már természetes, hogy a nők is ugyanolyan képzésekben részesülhetnek, mint a férfiak, de a XIX. század második feléig ez egyáltalán nem volt így. Hazánkban Veres Pálné karolta fel a női oktatás ügyét, és 155 évvel ezelőtt megalapította azt az iskolát, mely azóta az ő nevét viseli. A jubileum alkalmából bemutatjuk a patinás intézményt és természetesen megálmodójának életét is.

¹¹³ ⁰ ⁰

Az örök élet titka – A józsefvárosi Gschwindt-ház különös története Az idén, 2024-ben új műemléki épülettel gazdagodott a pesti Palotanegyed területe. A XX. század legelején épült Gschwindt-ház megjelenése a Nemzeti Múzeum környezetében, ahol korábban az arisztokrácia városba költöző tagjai építkeztek, jól mutatta a tőkés, nagypolgári réteg térnyerését. A házat Gschwindt György építtette, aki szesz- és likőrgyártással foglalkozott, a ház pincéjében pedig állítólag az örök élet titkát kutatta.

¹⁰⁸ ² ¹

A Budapest hajó első útja A folyam-tengerhajózás Magyarország számára kitörési pont volt, esély arra, hogy a magyar áruk versenyképesebben jelenjenek meg a mediterrán piacon. Ez nem magyar találmány volt, de a korszerű magyar Duna-tengerjáró hajók Budapestet tengeri kikötővé tették.

¹²⁷ ⁰ ⁰

Így építtetett székházat a Dísz téren a Vöröskereszt Egylet Aki a Hunyadi János úton érkezik fel a budai Várba, már láthatja, hogy a Dísz tér két újjáépülő palotája közül az 1–2. számú saroktelken álló Vöröskereszt Egylet egykori székháza szinte teljesen elkészült. Az épület kívülről az 1945 után lebontott eredetinek hiteles helyreállítása, amely hét évtized után teszi ismét teljessé a Dísz tér egykori foghíjas keleti oldalát.

¹³⁶ ² ⁰

Műemlék templom középkori alapokon – 325 éve vannak jelen Cinkotán az evangélikusok A mai Budapest területén, Cinkotán alakult meg 325 évvel ezelőtt a főváros legrégebbi evangélikus gyülekezete, így templomuk is a legrégebbi evangélikus templomnak tekinthető. A XII. században építeni kezdett, majd több ütemben bővített templom ma már műemlék, végleges formáját mintegy 250 éve nyerte el. Az évforduló alkalmából ennek az ősi épületnek a történetét mutatjuk be.

¹²⁷ ⁰ ⁰

Alacsonyabb padlós csuklós buszok Budapestnek Budapesten 30 éve mutatkoztak be az első alacsonyabb padlószintű csuklós autóbuszok. Az új járművekből 171-et vett a város, és 2022-ig közlekedtek. Nem lettek annyira elterjedtek, mint az elődje, de mégis fontos lépést jelentettek Budapest közlekedésében.

¹³² ¹ ⁰

Megemlékezéseket tartottak a nemzeti gyásznapon a Batthyány-mauzóleumnál és országszerte Az 1848–49-es szabadságharc mártírjaira emlékeztek a fővárosban, valamint országszerte és az egész Kárpát-medencében október 6-án, a nemzeti gyásznapon. Budapesten 175 évvel ezelőtt ezen a napon végezték ki Batthyány Lajost, az első független, felelős magyar miniszterelnököt, Aradon pedig a tizenhárom honvéd főtisztet, akiket aradi vértanúkként ismer az egész nemzet. A Fiumei úti sírkertben, a Batthyány-mauzóleumnál koszorúzást tartottak.

¹¹⁶ ⁰ ⁰

Buszok Budára Száz éve jelentek meg az autóbuszok Budán. A budai oldalra vezető út nem volt egyszerű, mert az akkori buszoknak a Lánchíd enyhe emelkedésének a legyőzése sokkal nagyobb kihívás volt, mint egy mai autóbusznak felkapaszkodni a budai hegyekbe.

¹³⁸ ¹ ⁰

Százhuszonöt éve született Budapesten a golyóstoll megalkotója Bíró László József 125 éve, 1899. szeptember 29-én született Budapesten. Élete során foglalkozott sok mindennel, volt autóversenyző, vámügyintéző, festő, újságíró, de a nevét a golyóstoll őrzi, amelyet sok országban Biro-pennek hívnak.

¹¹⁸ ⁰ ¹

Aki az első magyar magánmúzeumot alapította – Ernst Lajos tündöklése és bukása A XIX. század végi gazdasági fejlődés eredményeképpen hatalmas vagyonok összpontosultak egy-egy kézben, melyeket a tulajdonosaik különbözőképpen fektettek be. Többen vásároltak például műkincseket, de közülük is élen járt Ernst Lajos, aki gazdag gyűjteményéből 1912-ben megalapította az ország első magánmúzeumát. A műalkotásokban nemcsak az üzletet látta, szenvedélyesen vásárolta azokat, és sajnos ez okozta vesztét is.

¹²³ ⁰ ⁰

A Lánchíd alapozása – 185 éve verték le az első próbacölöpöket A Lánchíd 175 éve áll az alapjain, amelyet hatalmas munkával, több ezer, 20 méteres cölöp leverésével tudtak csak megépíteni. Az első próbacölöpöket 185 évvel ezelőtt, 1839. szeptember 21-én kezdték leverni.

¹³² ¹ ⁰

Hermész ott is látható Pesten, ahol nem is gondolnánk Az európai vándormotívumnak tekinthető Hermész-ábrázolások városi középületeken vagy köztereken talán nem is olyan meglepőek, hiszen jórészt minden városban folyt kereskedés és pénzgazdálkodás, amely tevékenység végzőinek az ókori isten a patrónusa volt. Viszont vannak Pesten olyan XIX. században épült magánházak is, amelyeken a szárnyas isten domborműve szintén látható.

⁵⁷ ⁰ ⁰

A budapesti közlekedésben 95 éve fordulópont volt Budapest közlekedési forgalmát valójában az 1920-as években kezdték szabályozni, és az első, kezdeti szakasz után mind a forgalomszámlálásban, mind a közlekedésbiztonságban az 1929-es év tekinthető fordulópontnak.

¹¹⁸ ¹ ¹

A budapesti árvizek krónikája – A védekezés soha nem érhet véget Hatalmas árhullám vonul le a Dunán, amely több országban településeket öntött el. A védekezés jelentős erőfeszítéseket követel Magyarországon is, de a szakemberek szerint Budapesten nincs ok az aggodalomra. Nem így volt ez az elmúlt évszázadokban: óriási pusztításokat okoztak a fővárosban az áradások, amelyekben százak vesztették életüket. Cikkünkben azt mutatjuk be, mikor és hogyan veszélyeztette a kiöntött folyó Budapestet.

⁵⁹ ¹ ⁰

A fotográfia szentélye – 130 éves a Mai Manó Ház A XX. század leghíresebb fotóművészei között számos magyar származásút találunk, többségük külföldön futott be szenzációs karriert. Sikerüket mintegy előrevetítette Mai Manó munkássága, aki azonban Budapesten dolgozott a századforduló körüli évtizedekben. A Nagymező utcában építtette fel a műtermét is magában foglaló bérházát, melybe 1894-ben, tehát 130 évvel ezelőtt költözött be.

¹⁵⁴ ⁰ ⁰

Százhuszonöt éve nyílt meg a budafoki HÉV-vonal Egykor HÉV, azaz helyi érdekű vasút közlekedett a Szent Gellért tértől Budafokig. A vonalat 125 éve nyitották meg, ez volt Budapest és egyben az ország első villamosított helyi érdekű vasútvonala is. Ma az egykori HÉV helyén villamosok járnak.

¹⁰⁹ ² ¹