lóvasút

Az utolsó lóvasút Budapesten A lóvasút megjelenése 1866-ban jelentős előrelépést hozott a városi közlekedésben. Ám viszonylag rövid életű volt, alig 21 évig tekintették korszerűnek. Mindössze 32 évig közlekedett Budapesten, hiszen az utolsó, valóban tömegközlekedési célokat szolgáló szerelvény 125 évvel ezelőtt, 1898 júniusában állt le.

A Margit-szigeti lóvasút utolsó napja A Margit-szigeten 95 évvel ezelőtt számolták fel a lóvasutat, az utolsó járat 1928. április 11-én indult el az északi és a déli hajóállomások közötti útvonalon. Egész Budapesten itt járt legtovább ez a különleges közlekedési eszköz, a főváros más vonalain a villamos már harminc évvel korábban, 1898-ban leváltotta a lovakat.

Az első magyar vasút bukása Műszaki problémák és a versenytársak által keltett árverseny okozta az első magyar vasútvonal vesztét. A nagy reményekkel induló vállalkozás 195 évvel ezelőtt függesztette fel tevékenységét. Ez volt a Pest–Kőbánya lebegővasút.

Ki fizesse a hídpénzt? – A pesti és budai lóvasúttársaság 145 éve egyesült A spórolási szándék kényszerítette ki a pesti és a budai lóvasúttársaságok egyesülését, ugyanis a Margit hídon csak úgy engedélyezték a lóvasúti közlekedést, ha a vállalatok kifizetik a szélesebb híd pluszköltségét. Mivel a két társaság nem tudott egymással megegyezni a híd használatáról, 145 évvel ezelőtt a nagyobb, gazdagabb cég inkább megvette a kisebbet. Ez tette lehetővé, hogy a lóvasúti közlekedés egy évvel később, 1879-ben megindulhatott Pest és Buda között.

Kutak, források, fürdők a XII. kerületben: a víz szerepéről nyílt kiállítás a Hegyvidéki Helytörténeti Gyűjteményben Már Mátyás idejében is a hegyvidéki kutak biztosították a budai Vár vízellátását, de Erzsébet királyné és József nádor is svábhegyi vizet ivott – derül ki a Hegyvidék és a víz kapcsolatát bemutató új kiállításon, amely a Lóvasút Rendezvényközpont mellett, a Hegyvidéki Helytörténeti Gyűjtemény épületében nyílt meg szerdán.

A nagy változások előtt – Budapest a kiegyezés idején Az 1867-ben létrejött osztrák–magyar kiegyezés hazánk egyik virágkorát indította el. A 155 évvel ezelőtti egyezmény értelmében duális rendszer jött létre – innen származik a közkeletű dualizmus szavunk, mellyel az 1918-ig terjedő korszakot szoktuk jellemezni. Ez a felívelő éra nagy változásokat tartogatott magában: az iparosodás hatására egyre többen költöztek a városokba, különösen Budapest népessége nőtt robbanásszerűen. De milyen is volt a főváros az 1860-as évek második felében?

Százötven éve dőlt el, milyen lesz Budapest második hídja A Margit hídra kiírt tervpályázat eredményéről 150 éve, 1872. március 9-én döntöttek. A nyertes Ernest Gouin elegáns ívhídelképzelése lett. A Margit-szigettől délre fekvő hidat reprezentatív céllal kívánták megépíteni, azt remélve, hogy emelni fogja a városegyesítés előtt álló Budapest fényét, és hozzájárul ahhoz, hogy Bécshez mérhető fővárosa legyen az országnak. A nagyszabású elgondolások ellenére az építési költségek leszorításáról kicsinyes vita folyt.

45 éve szűnt meg a legendás zugligeti villamosvonal Az egyik legkedveltebb villamosvonalat, melynek utolsó, ikonikus villamosjárata az 58-as volt, 45 évvel ezelőtt, 1977. január 17-én szüntették meg. A budai oldal egyik első villamosvonala volt a zugligeti, mely már 1896-ban, a millennium évében elindult, és bár az 1977-es leállás után járt helyette kezdetekben az 58V pótlóbusz, majd a 158-as busz, manapság pedig a 291-es busz, mind a mai napig sokan várják a fővárosban a villamosvonal újraélesztését.

Az első pesti lóvasút 155 évvel ezelőtt indult el Pesten 1866. augusztus 1-jén indult el a városi lóvasút menetrend szerinti közlekedése. Az első vonal a mai Kálvin tértől egészen Újpestig vezetett, a menetidő 35 percig tartott. A gróf Károlyi Sándor által szorgalmazott új közlekedési eszköz sikeres volt, és a lóvasút jelentősen hozzájárult Újpest fejlődéséhez. Az első pálya átadása után néhány évvel Pestet és Budát szinte behálózták a lóvasútpályák.

A XIX. századtól tart a vita, hogy kellenek-e villamosok a budapesti hidakra A Margit híd építésekor még nagy vitát váltott ki, hogy vezessenek-e síneket át a hídon. A Rákóczi hídon is csak 20 évvel a híd átadása után indult meg a villamosközlekedés. A Galvani úti hídra pedig az első körben nem is terveztek villamosközlekedést. Ám napjainkban biztosnak tűnik, hogy még évtizedekig utazhatunk villamossal Pestről Budára.

A 658 lovat gőzgéppel akarták leváltani Budapest közlekedésében 140 éve Az 1870-es években a frissen létrejött egységes Budapest fejlődése meglódult. A városon belüli közlekedést azonban továbbra is lóvontatású eszközök biztosították, miközben a gőzvontatású vasút a világon és Magyarországon hódított. A korszellemnek megfelelően 1879-ben, 140 évvel ezelőtt kísérletet tettek arra, hogy Budapesten is gőzgépek váltsák le a lovakat.

145 éves a Fogaskerekű Közlekedési kuriózum, amelyet ugyan számos alkalommal meg akartak szüntetni, ennek ellenére 145 éve viszi az utasokat a svábhegyi Fogaskerekű Vasút, amely immár 80 éve villamos üzemű.

Nívódíjat kapott a felújított zugligeti lóvasút-végállomás Műemlék-helyreállítás kategóriában a Lóvasút Kulturális és Rendezvényközpont, az egykori zugligeti lóvasút-végállomás épülete elnyerte a 2018. évi Építőipari Nívódíjat. A századfordulón épült, svájci stílusú fűrészelt faornamentikával díszített épület rekonstrukciója során sikerült a régit és az újat összehangolni.

Lóvasút a Margit hídon A budapesti tömegközlekedés jelentős eseménye volt, amikor az első lóvasút átdöcögött a Margit hídon. A vasútvonal létesítésével már a híd tervezésénél is számoltak, sőt az is felmerült, hogy a lóvasúttársaságok is szálljanak be az építkezésbe.

Emléktáblát kapott a Kálvin téren a Pestet Újpesttel összekötő lóvasút Az Kálvin tér és Újpest között közlekedő lóvasútra emlékezve avattak emléktáblát május 10-én a Kálvin térnél, a Ráday utca elején, a lóvasútvonal egykori végállomásánál.

150 éve indult a zugligeti lóvasút 1868 júniusában indult el a zugligeti lóvasút. Most kiállítás emlékezik rá a lóvasút nemrég megújult egykori végállomásán.

Ilyen volt a lóvasút a Margit-szigeten 1928-ban egy valamikori nagy múltú közlekedési eszköz utolsó képviselője is beszüntette a működését a fővárosban. Megszűnt a lóvasút a Margit-szigeten.

Emléktábla került a lóvasúti indóházra Mostantól emléktábla is hirdeti a Váci úti indóház jelentőségét.

Lóval a városban – így közlekedtek a gőz és a villany előtt Tudta, hogy már 1827-ben lebegővasúttal kísérleteztek Pesten? És hogy a lócitromprobléma egykor központi jelentőségű volt? A közlekedés fejlődése sok kísérletezéssel és több zsákutcával is járt: így fejlődött a fővárosi közlekedés a XIX. században.

Újraélesztve: a zugligeti lóvasút és végállomásának története A budai lóvasút megindításának 150. évfordulóján, 2017. szeptember 17-én átadták a nagyközönségnek a Zugligeti út 64. szám alatti, gyönyörűen rekonstruált és kibővített egykori végállomás-épületet, amely először a lóvasutat, majd a villamosközlekedést szolgálta. A svájci stílusú, fűrészeltfa-ornamentikával díszített épületnek Lóvasút Kulturális és Rendezvényközpont néven a XII. kerületi helytörténeti gyűjtemény lett az új gazdája.

A végállomás épülete őrzi a lóvasút emlékét Lóvasút, villamos, trolibusz. Három teljesen különböző, kötöttpályás közlekedési eszköz, amelyekben egyetlen dolog mégis közös: a zugligeti végállomás, amit pontosan százötven esztendeje kezdtek el építeni a lóvasúthoz. Ezt a villamos is használta, trolibusz viszont azóta sem épült Zugligetbe.

Felújítják a zugligeti lóvasút végállomását A közelmúltban több fórumon is napvilágot látott a hír, hogy az egykori zugligeti lóvasút végállomás műemléki védettséget élvező épülete a jövőben megújul, és új funkciót kap: a Hegyvidéki Helytörténeti Gyűjtemény költözik a falai közé. Ennek kapcsán az alábbiakban bemutatjuk a közel 150 éves, díszes épület múltját.

Kiállítás nyílik a lóvasútról A Közlekedési Múzeum és Újpest önkormányzata kiállítást szervez a budapesti lóvasút történetéről.

A Széna piactól a Bagolyvárig: 150 éves a lóvasút Idén százötven éve, hogy a lóvasút megindult Pesten. A kiszámítható, menetrend szerinti városi tömegközlekedés megindulása az utazási szokások gyökeres változását és végső soron addig nem látott városfejlődést hozott magával. Milyen szerepe volt ebben egy hajdani, 48-as főhadnagynak, és melyek az évforduló máig ható következményei?