Az Építőipari Mesterdíj Alapítvány Kuratóriuma 2018-ban tizennyolcadik alkalommal hirdette meg az Építőipari Nívódíj pályázatát, amelyre az egykori zugligeti lóvasút-végállomás felújított épületét is nevezték. A bírálóbizottság döntése alapján Műemlék-helyreállítás, építményrehabilitáció kategóriában a Lóvasút kivitelezői, az Archibona Kft. vezetésével elnyerték a 2018. Évi Építőipari Nívódíjat. A műemléki felújítás terveit a ZDA Zoboki Építésziroda végezte.

A Lóvasút Kulturális és Rendezvényközpont, az egykori zugligeti lóvasút-végállomás épülete elnyerte a 2018. évi Építőipari Nívódíjat (Forrás: MTI/Máthé Zoltán)​

A Lóvasút Kulturális és Rendezvényközpont az egykori lóvasút-végállomás épületének műemlékvédelem alatt álló, korhű rekonstrukciója befejeződött a Zugligetben, a XII. kerületben. A budai lóvasút megindításának 150. évfordulóján, 2017. szeptember 17-én adták át a Zugligeti út 64. szám alatti rekonstruált és bővített egykori végállomás-épületet, amely először a lóvasutat, majd a villamosközlekedést szolgálta.

A svájci stílusú fűrészelt faornamentikával díszített épület otthont ad a Hegyvidéki Helytörténeti Gyűjteménynek, valamint kulturális és rendezvényközpontként működik. Az épületet 2017-ben sikerült az eredeti, Kauser József-féle arculat szerint rekonstruálni, láthatók az indák, rózsák, akantuszlevek a homlokzaton, amelyek a századforduló svájci modorú épületeinek díszei.

A Lóvasút Kulturális és Rendezvényközpont, az egykori zugligeti lóvasút-végállomás épületének részlete (Forrás: MTI/Máthé Zoltán)

„A 145 éves, sokáig elhagyatott, pusztuló épület eredeti karakterének és arculatának megfelelően, de a mai kor követelményei szerint építették újjá, kivételes építészeti értékeit helyezve előtérbe. A svájci villa típusú egykori lóvasúti végállomás majd villamos megálló helyreállításán és a díszítőelemek megmentésén húsz különböző műemlékes és szakági tervező dolgozott egy éven keresztül. A műemlék épület rekonstrukciója és bővítése részben az eredeti tetőszerkezetek és homlokzati fachwerk-ek megtartásával, részben a nyílászárók és homlokzati fadíszítések újragyártásával történt” – írják a Építőipari Nívódíj indoklásában.

Az eredeti épületszerkezetet összehangolták a régit a mai követelményekkel. Az eredetileg fedett-nyitott  középső várócsarnokot üvegfallal határolva eredeti szépségében állították vissza. Az épület a térszint alatt a pinceszinten és a hegyoldalba süllyesztett új, többfunkciós épületrésszel bővült.

A zugligeti lóvasút

A századforduló idején a fővárosi polgári réteg egyre több villát, nyaralót épített fel magának, vendégfogadók is épültek a budai hegyekben. A XIX. század második felétől Pest-Buda kedvelt kirándulóhelye lett Zugliget.

A budai oldalon, sínpárokon lóvontatású városi vasúttal először 1867-től a Lánchíd és a Kolosy tér között lehetett utazni. A második budai lóvontatású járatot a Budai Közúti Vaspálya Társaság (Festetich Béla alapításának köszönhetően) a Lánchíd budai hídfőjétől Zugligetig építette ki. 1868. június 30-án indult meg az első lóvasúti járat ezen az útvonalon.

A zugligeti villamos régi végállomása a Szarvasnál. Fényképezte: Klösz György, 1896 után (Forrás: FSZEK Budapest Gyűjtemény) 

A ma is álló tégla-fa szerkezetű végállomás-épület 1885–1886 között épült fel a Budapesti Közúti Vaspálya Társaság (BKVT) számára Kauser József műépítész tervei szerint a zugligeti lóvasútvonal állandó téli-nyári várócsarnokaként. Az eredeti épületében a két pavilon között egy hosszúkás perontér volt, amely oldalról faoszlopokkal határolt, tetővel fedett térként működött. A városi vasút két irányból határolta az indóházat. A nyolcszög alakú, gazdag növényi ornamentikájú fatornác falazott folytatása látható a belső térben. A nyitott peront fapillérekkel határolták.

Az eredetileg fedett-nyitott  középső várócsarnokot üvegfallal határolva eredeti szépségében állították vissza (Forrás: MTI/Máthé Zoltán)

A zugligeti vonalon 1900-ban történt egy súlyos villamosbaleset. A fenti végállomáson, a nagy tömegben az egyik utas véletlenül kioldotta a villamoson a kéziféket, és a kocsi gurulni kezdett a lejtőn, több száz métert tett meg lefelé fékezetlenül, majd felborult. A balesetben négyen meghaltak. Az új végállomást, amely 1903-ban készült el, már vízszintes pályára építették, és feljebb helyezték a későbbi libegő közelébe.

1868 és 1896 között lóvasút járt Zugligetbe (Fotó: MMKM)

Az 1930-as években beépítették a megálló egykori középperonját kétszintes társasházzá. A II. világháborúban az épület nem sérült meg, de az állapota az évtizedek során folyamatosan romlott. Később a 81-es villamos járt erre, amit 1955-ben 58-as számú villamosjelzésre cseréltek. A zugligeti 58-as villamosvonalat a rossz műszaki állapota miatt 1977. január 17-én megszüntették. A villamos helyett villamospótló autóbuszokat indítottak.

A folyamatosan romló állapotú ház 1977-ben a BKV-tól a XII. kerületi tanács kezébe került. Később tervek készültek a volt villamos-végállomás épületének megmentésére, hasznosítására. 2017-ben sikerült az épületet az eredeti, Kauser József-féle terveknek megfelelően rekonstruálni.

Nyitókép: A Lóvasút Kulturális és Rendezvényközpont, az egykori zugligeti lóvasút-végállomás épülete (Forrás: lovasut.hu)