A kastélyokat, palotákat általában kisebb melléképületek is kísérik, amelyekre osztrák területeken külön megnevezést alkalmaznak: Stöcklgebäude. Budán, a barokk királyi palota mellett is állt egy ilyen épület, melyet a múlt századfordulón bontottak le. Nevében azonban megmaradt, hiszen továbbvitte a helyére épített díszlépcső. A Vár nyugati oldala egyébként a középkor óta falakkal körülkerített terület volt, amit a századfordulón reprezentatív megjelenésű udvarrá alakítottak. Képzeletbeli utazásunk a Vár nyugati oldalát szegélyező Palota úton indul, és végighalad ezen az udvaron, hogy a végpontja – egyben csúcspontja – legyen a díszlépcső.

A királyi palota a Tabán felől nézve 1900 körül (Forrás: Budapest Főváros Levéltára / Klösz György fényképei. Levéltári jelzet: HU.BFL.XV.19.d.1.08.093)

A Palota út közepéről – éppen a Lánchíd Alagútja fölött – ágazik ki a Lovarda utca, mely a történelmi várfal aljában fut és kiszélesedve torkollik az említett udvarba, a Csikós-udvarba. A név ifj. Vastagh György Lovát fékező csikós című szobrától származik, amely elnyerte az 1900-as párizsi világkiállítás aranyérmét, és amely a művészet gyönyörű nyelvén hirdette az udvarban álló Királyi Lovarda funkcióját. Az 1902-re befejezett épületet a II. világháborús sérüléseire hivatkozva 1950-ben bontották le, egyúttal magát az udvart is lezárták a forgalom elől. A vár megközelíthetőségét állítólag azért nehezítették, mert a királyi palotába az újjáépítést követően Rákosi Mátyás és népbiztosai akartak beköltözni, akiknek ezáltal is szavatolták volna a biztonságát.

Ifj. Vastagh György: Lovát fékező csikós (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Az idén újra megnyitott Csikós-udvart a Palota út felől a Lovarda határolja, mely egyébként egy várakat megidéző robosztus támfal tetején áll. Királyhoz méltó ez a falazat is, piros téglával burkolt felületét kőkeret szegélyezi, valamint az erősítést szolgáló támpillérek is nagy méretű terméskövekből állnak. Legszebb dísze a déli végében – az úgynevezett Ybl-támfalon – látható Szent Koronával díszített címer. A felújítás során a fal nagy részét megtisztították, és tégláit kicserélték – teljesen újszerűnek hat, így harmonikusan egészíti ki az újjáépített Lovarda látványát. A fal északi részén álló Karakas pasa tornyán a munka továbbra is folyik, de 2022 tavaszára az is visszanyeri régi fényét.

A felújított, díszes támfal remekül mutat a Lovarda alatt (Fotó: Bodó Péter/pestbuda.hu)

Az udvart keletről maga a téglával borított várfal határolja, melynek felületét hatalmas kiterjedésű, ám egészen lapos fülkék tagolják. A Főőrség mellettiekben ajtók és ablakok is nyílnak, a fülkék boltívét tartó falsávokat pedig hadi témájú domborművek töltik ki. A Dísz tér felől induló és a várfal tetején kialakított sétány itt alacsony lejtésű rámpává alakul, és a Főőrségnél egy hirtelen visszafordítót téve vezeti le az udvar szintjére.

A Csikós-udvarban tégla borítja a várfalat, ami egyúttal rámpaként is szolgál (Fotó: Bodó Péter/pestbuda.hu)

Az udvarba a modern technika vívmányainak köszönhetően az Országos Széchényi Könyvtár melletti nagy teherbírású (33 fős) liftekkel kerülő nélkül is feljuthatunk. Szintén a XXI. század igényeinek megfelelve az úttestet és a járdát elválasztó terelőgömböket, valamint kerékpártárolókat is elhelyeztek a macskakővel borított udvarban. A Lovarda mellett egy kút biztosít frissítő vizet, ami majd a nyári melegben lesz nagyon hasznos. Ezeket a kényelmi fejlesztéseket modern anyagból, modern kivitelben készítették, ezzel is jelezve, hogy nem tartoznak az udvar eredeti felszereléseihez.

A Lovarda utcán érkezve is impozáns látvány fogadja a látogatót (Fotó: Bodó Péter/pestbuda.hu)

A várfalra simul rá az egykori Főőrség épülete, melynek tövében az újjáépítéskor egy grandiózus, 7 méter széles és 3,2 méter magas bronzkaput is elhelyeztek, ami egy föld alatti régészeti térbe vezet. Itt a középkori Zsigmond-palota épületmaradványait fogják bemutatni, amely Buda 1686-os ostromakor robbant fel. A kapu Farkas Ferenc szobrászművész alkotása, és rajta három sorban összesen 27 dombormű látható, amelyek a budai Várral kapcsolatos eseményeket ábrázolják.

A föld alatti régészeti tér bejáratát díszítő hatalmas dombormű (Fotó: Bodó Péter/pestbuda.hu)

Az 1896-ban elkészült Stöckl-lépcsőnek köszönhetően a Csikós-udvarból közvetlenül a Hunyadi-udvarba juthatunk, ami már a királyi palota előtere. Több mint lépcső: egybeépült a szomszédos Főőrség épületével, és aljában, valamint tetején is nyílik egy-egy bejárat ebbe az épületbe. Neoreneszánsz homlokzatát is ahhoz igazította a tervezője, ezért szabályosra faragott, úgynevezett kváderkövek borítják, a sarkait pedig rusztikusabb kövek erősítik. Mivel igen kis területre szorult be, több visszafordítót megtéve vezet fel a szintén kváderkövekkel burkolt felső várfal tetejére.

A Stöckl-lépcső egybeépült mind a várfallal, mind a Főőrséggel (Fotó: Bodó Péter/pestbuda.hu)

A járókelőket egy néhány lépcsőfokos, előrelépő szakasszal csalogatja magához, melyet két oldalról törpekorlát határol. Mintha egy kapuba lépnénk be: fölöttünk egy kosáríves záródású boltív magasodik, ezt felül egy ovális rátéttel (kartussal) ellátott zárókő díszíti, jobb oldalon pedig egy kecses pillérre támaszkodik. A kapun átlépve máris egy pihenőre jutunk, melyet a boltozatról függő díszlámpa világít meg. A pihenő egyúttal derékszögben el is fordítja a lépcső irányát.

A lépcső eleje kapuhoz hasonlít, mely belépésre hívja az embert (Fotó: Bodó Péter/pestbuda.hu)

Itt indul igazából a körülbelül másfél méter széles lépcső, melyet egy törpepillérekből álló alacsony korlát kísér. A reneszánsz bábkorlátok XIX. század végi parafrázisa ez, jól mutatja, hogy a neostílusok korában készült. Maguk a lépcsőfokok kényelmesen járhatók, nem emelkednek meredeken, így könnyen eljutunk a következő pihenőre. Itt már 180 fokkal fordul vissza az útvonal, majd a következő lépcsőszakasz tetején álló újabb pihenőt már boltozat fedi. Pontosan a kapu fölött áll, és a boltívei is megegyeznek az alul lévővel, bár itt nem pillérre, hanem egy alacsony, toszkán fejezetű oszlopra támaszkodnak.

Az emeleti boltozott pihenő a lépcső egyik legszebb része (Fotó: Bodó Péter/pestbuda.hu)

Innen egy kisebb teraszra lépünk ki, hogy a következő lépcsőszakaszt teljesítve egy nagyobb terasz legyen a következő állomásunk. Ez már utunk végét is jelentheti, a főőrségi épület emeleti ajtaja ugyanis itt található. De ha a Hunyadi-udvar a célunk, akkor se kell sokat mennünk már. A lépcső legfelül egy kisebb terasszal ér véget, melynek mellvédkorlátja folytatódik a várfal tetején is. Mivel azonos kiképzésű a lentebbi korláttal, szép keretbe zárja az építményt, persze fontos funkciója is van, a leeséstől védi az embereket.

A lépcsőkorlát pillérei sűrűn, de jó ritmusban sorakoznak (Fotó: Bodó Péter/pestbuda.hu)

Fénykorában a lépcsőt minden bizonnyal használták az ország legfőbb méltóságai, a II. világháború után azonban rosszra fordult sorsa. Az ostromban alig sérült meg, de a mivel a Csikós-udvart gyakorlatilag lezárták, ez is használaton kívül került. Végül 1971-ben a Főőrség épületével együtt lebontották, hogy a puszta várfal látszódjon helyette. Közel fél évszázad után azonban újjáépítették, így újra szolgálja a Várba igyekvőket. Az egykori királyi palota a bennük működő kulturális intézményeknek köszönhetően ma színvonalas kiállításoknak ad helyet. Érdemes a Csikós-udvaron és a Stöckl-lépcsőn keresztül felmenni oda, hogy teljesebb esztétikai élményben legyen részünk.

Nyitókép: A Lovarda és a Csikós-udvar a budai Várban (Fotó: MTI/Soós Lajos)