Esküvő a Festetics-palotában – A főúri család házi kápolnájában volt a szertartás

Írta: Dubniczky Zsolt

2022. július 2. 13:00

A VIII. kerületben, a Pollack Mihály tér 3. szám alatt álló Festetics-palota nemcsak azért különleges helyszín a fővárosban, mert a nagyvárossá válás útján az elsők között épült, hanem azért is, mert azon ritka épületek közé tartozik, amelyben a XIX. század második felében egy házi kápolnát is kialakítottak. S ez nemcsak a vallási áhítat céljait szolgálta, hanem esküvői szertartást is tartottak benne. Az egykori mágnásnegyedben található épületben kétszer is rendeztek esküvői lakomát.

Az 1860-as években a Nemzeti Múzeum mögött épült Festetics-palota különleges, szép épülete volt Pestnek és az akkori Józsefvárosnak. Idővel körülötte több főúri épület is épült, és a paloták száma is szaporodott a fővárosban, a Festetics-palota mégis meg tudta őrizni egyediségét. Ezt részben annak is köszönhette, hogy az épületet tervező Ybl Miklós nemcsak egy remekbe szabott és kívülről is egy szép, elegáns és méltóságteljes megjelenésű rezidenciát tervezett a tulajdonos főúrnak, gróf Festetics Györgynek, hanem egyúttal olyat is, amely kiválóan illeszkedett a főúri életforma megkívánta társasági eseményekhez, az épületben szezonálisan rendezett különböző fogadásokhoz.

A Pollack Mihály téri Festetics-palota 1864-ben (Forrás: Vasárnapi Ujság, 1864. augusztus 21.)

De különleges volt az épület abból a szempontból is, hogy a többi pest-budai palotától eltérően ebben az épületben a XIX. század második felében egy házi kápolnát is kialakítottak. A Festetics családnak tehát nemcsak a keszthelyi kastélyában volt házi kápolnája, hanem a Pollack Mihály téri pesti palotájában is. Vidéki kastélyok esetében a kápolna szinte elengedhetetlen tartozéka volt a főúri épületegyüttesnek, a városi paloták esetében azonban a terület szűkösségénél fogva más volt a helyzet. 

Pest-Budán kevés olyan főúri épület ismert, amely ilyen szakrális helyszínnel rendelkezett. Ezek nem tartoztak a nyilvános, azaz idegen személyek, vendégek által bejárható terek közé. A házi kápolna az ott élők magánéletéhez, intim szférájához tartozott, ahova rendszerint az épület tulajdonosai és családtagjai vonultak el csendes vallási áhítatra.

Az ismertebb kápolnák közé sorolható a budai Vár palotakápolnája, a Szent Zsigmond-kápolna, ami a XVIII. században, Mária Terézia uralkodása idején történt bővítések során épült. Az 1849-es szabadságharc során jelentősen megsérült, helyreállítását 1856-ra fejezték be, további átalakítására pedig a XIX. század végén, Hauszmann Alajos tervei szerint került sor.

Az Oroszlános udvarban, a palota északi (a kép bal oldali) szárnyában volt egykor a budai Vár palotakápolnája (Fotó: Dubniczky Zsolt/pestbuda.hu)

A budai Vár Szent Zsigmond-palotakápolnája az Oroszlános udvarban. A kép bal szélén látható, angyalfejjel és kereszttel ékesített ajtó a kápolna bejárata (Forrás: Czagány István: A Budavári Palota)

A palotakápolna angyalfejjel díszített bejárata a II. világháború után (Forrás: Czagány István: A Budavári Palota)

A királyi palota Hunyadi-udvara 1936-ban. Balról a Mátyás-kút, ami a palotakápolna északi homlokzatának támaszkodott. A kápolna nyugati homlokzatának falát hatalmas, két emeletet átfogó, félköríves ablakok törték át (Forrás: Fortepan/Képszám: 39253)

A palota egykori kápolnájának északi és nyugati homlokzata napjainkban (Fotó: Dubniczky Zsolt/pestbuda.hu)

A nagyobb főúri rezidenciák közül a belvárosi Károlyi-palotában is volt különálló szakrális helyiség, ami az épület méretéhez képest talán nem is olyan meglepő. Kialakítására az 1880-as években került sor, amikor Károlyi Gyula gróf (1837–1890) az épület belső tereit átalakíttatta. A kápolnát felesége virágszalonjának egyik mellékhelyiségéből hozták létre. S külön érdekesség, hogy kép is készült róla, ami annak köszönhető, hogy a főúri épületet 1912-ben le akarták bontani, s az épület belső értékének egy-egy részletét az utókor számára képi formában is megörökítették. Ezek közé tartozott a palota kápolnája is.

A belvárosi Károlyi-palota (ma Petőfi Irodalmi Múzeum) házi kápolnája, a mai Károlyi utca 16. szám alatt (Forrás: Vasárnapi Ujság, 1912. március 24.)

A Festetics család házi kápolnája egy különleges családi esemény színhelye is lehetett: itt kötött házasságot Festetics György fia, Tasziló. A palota építtetőjének négy gyermeke született, akik közül hárman élték meg a felnőttkort. A legidősebb gyermek, Tasziló 1850-ben, Georgina 1856-ban, Pál pedig 1858-ban látta meg a napvilágot, s közülük kettőnek, Taszilónak és Georginának ebben az épületben volt életük meghatározó eseménye, az esküvője is.

Georginát 1877. június 11-én hétfőn vette nőül a cseh arisztokrata származású gróf Kinsky Zdenkó, ami nagy feltűnést keltett a városban, és széles érdeklődés övezte. Az egyházi szertartás déli 12 órakor a pesti Egyetemi templomban volt, a szertartást Czibulka Nándor, egyetemi hittantanár végezte. A korabeli újságbeszámolók szerint nemcsak a számos főúri családból álló és díszmagyarban megjelenő násznép volt nagy számban jelen, hanem az esküvőre kíváncsi városi közönség is, akik alighanem ovációval fogadták a templomból elegáns öltözékben kilépő ifjú párt.

Az újdonsült feleség alkalomhoz illő fehér brokátruhát viselt, sárga rózsákból és gyémántokból álló fejdísszel és bokrétával, míg férje ezüst és piros színekben pompázott. Ezüst brokátattilát viselt bíborpiros mentével és chinchillaprémmel, valamint piros selyemnadrággal és prémes föveggel. Ruháját Karácsonyi László szabómester készítette.

A Királyi Magyar Tudományegyetem és az Egyetemi templom 1900 körül (Forrás: FSZEK Budapest Gyűjtemény/Képszám: 010674)

A templom kiválasztására talán azért is került sor, mert közel van a Pollack Mihály téren álló Festetics-palotához, ahol az ünnepi lakomát tartották. A palota ebédlője, a mai Festetics-terem az épület első emeletén, a Pollack Mihály térre néző oldal déli részén volt. Tőle délre, a Pollack Mihály tér felé egy ablaktengely szélességben a tálaló helyezkedett el, amit az alagsorban kialakított konyhával – a közvetlen feljutást biztosítva – egy lépcsővel kötöttek össze.

A beszámoló erről az alkalomról nagy villásreggelit említ, amelyet mintegy nyolcvan személyre terítettek. A násznép nagysága azt is feltételezheti, hogy az ebédlő helyett talán a tükörtermet rendezték be erre a célra, ami a tálalóból éppúgy egy ajtón keresztül közvetlenül megközelíthető volt, mint a palota ebédlője.

A Pollack Mihály téri Festetics-palota első emeleti, déli oldalán, a kép jobb szélén egy ablaktengely szélességben helyezkedett el a tálaló. A tőle északra, a képen balra elhelyezkedő két ablak mögött a palota ebédlőjét alakították ki, amit az erkély mögötti háromtengelyes szalon követett (Fotó: Dubniczky Zsolt/pestbuda.hu)

Az ebédlő és a tálaló a palota első emeletén (Fotó: Dubniczky Zsolt/pestbuda.hu)

A jeles eseményre számos főúri család eljött, s természetesen az ünneplők között találjuk a mennyasszony testvérét, Tasziló grófot is.

Az ő esküvőjén az egyházi szertartására viszont már a palota falai között, a házi kápolnában került sor. A kápolna ma már sajnos nincsen meg, elhelyezkedésére inkább az épület alaprajzi beosztásából következtethetünk, s alighanem az épület Bródy Sándor utcai oldalán, az első emeleti női lakosztály mögött helyezkedhetett el.

A Festetics-palota első emeleti alaprajza. Bal oldalon (mai Bródy Sándor utcai oldal) a női lakosztály után, a lépcső melletti helyiségben alakították ki a palota házi kápolnáját. Az alaprajz jobb alsó sarkán (mai Pollack Mihály téri oldal) a Pollack Mihály térre egy ablaknyílással néző tálaló található, amit az alagsorban elhelyezkedő konyhával lépcső kötött össze. Tőle balra (északra) az ebédlő, illetve a kapu fölötti erkély részen a háromtengelyes szalon helyezkedett el (Forrás: Ybl Miklós Virtuális Archívum, hu_bfl_xv_17_b_312_391_1862_c_1)

Az esketésre 1880. június 2-án került sor, a szertartást ezúttal Simor János hercegprímás végezte. Tasziló felesége az angol királyi családdal, valamint több német fejedelmi udvarral rokoni kapcsolatban álló, Hamilton Douglas William monacói herceg és Mária badeni hercegnő leánya, az elragadó szépségű Lady Mary Victoria Douglas-Hamilton hercegnő volt, aki ezt megelőzően 1869. szeptember 21-én Château de Marchais-ban ment férjhez III. Károly monacói herceg egyetlen gyermekéhez és örököséhez, Albert herceghez.

A házasságukból született gyermek, Lajos később Monaco uralkodója lett. Mivel azonban ez a házasság inkább családi akartból született, rövid idő alatt tönkre ment, és válásra került sor. A házasságot az egyház 1880. január 3-án érvénytelenítette, polgárilag pedig 1880. július 28-án bontották fel, ami lehetővé tette, hogy Hamiltonnak a Festetics Taszilóval kötött második házassága is egyházi keretek között folyjék le, s a felek udvarképességén se essen csorba. A szerelemből szövődő kapcsolatuk boldog, négy évtizedes házasságot eredményezett, amelyből négy gyermek – három leány és a Festetics-vagyon örökösévé váló György – született. A házassággal Tasziló gróf – aki 1911-ben hercegi rangot kapott – a külföldi főrangú körökkel lépett rokoni kapcsolatba, amelyeket leginkább Keszthelyen látott rendszeresen vendégül, de egyes alkalmakkor a pesti Festetics-palotában is fogadta őket.

Lady Mary Victoria Douglas-Hamilton hercegnő (Forrás: Wikipédia)

Gróf Festetics (II.) Taszilóné Mary Victoria Hamilton hercegnő (Forrás: Helikon Kastélymúzeum – Fotótár, TF_2015_7_1 ltsz.)

Festetics Tasziló herceg portréja (Forrás: Balatoni Múzeum, Fénykép Szakleltár, 22718 ltsz.)

Az esketést végző Simor János érsek (Forrás: Wikipédia)

Az 1880. június 2-án lezajlott szertartásra a menyasszony családja, az ekkor már hatvanas éveiben járó, özvegy Mária, badeni hercegnő a kíséretével együtt egy nappal korábban érkezett a fővárosba, s az éjszakát az akkori Budapest egyik legelőkelőbb szállodájában, az Európában töltötte, ahol főrangú vendégekhez illően tizenhat szobából álló lakosztályt foglaltatott le magának.

Az Európa Szálló az 1860-as években, ahol 1880. június 1-jén Mária badeni hercegnő szállt meg. Tetején az Európa elrablását ábrázoló névadó szoborcsoporttal (Forrás: Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum, képszám: VF_13184)

Megérkezésük estéjén az örömapa, Festetics György vacsorát rendezett a Pollack Mihály téri palotájában a családtagok részére. Másnap délelőtt 11 órakor a palota kápolnájában az egyházi szertartásra került sor, ahol nem nagy számú, de annál előkelőbb násznép gyűlt egybe – többek között az Erdődy, Szapáry, Esterházy és Károlyi család tagjai. A férfiak magyar díszruhában, a hölgyek ünnepi toalettekben jelentek meg, a gyönyörű és elegáns mennyasszony pedig galambszürke selyemruhát viselt, hajában briliáns diadém csillogott. Az esketést szintén a palotában egy újabb, 24 terítékű reggeli követte, majd az ifjú pár a déli vasút külön vonatán Tasziló Somogy vármegyében fekvő berzencei kastélyába utazott, Hamilton édesanyja pedig állandó lakhelyére – Bécsen keresztül –, Baden-Badenbe távozott.

Nyitókép: A Pollack Mihály téri Festetics-palota 2021-ben (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)


Hozzászóláshoz lépjen be, vagy regisztráljon!

Felhasználónév:
Jelszó:

Regisztráció | Elfelejtett jelszó