A palota a középkortól a XIX. század végéig csak a Várhegy déli végét foglalta el. A török előtti időkben északról lehetett megközelíteni, a hódoltság utáni barokk átépítések idején viszont a főkaput délre helyezték. Ezt praktikus okok indokolták, ugyanis a dunai hajóhíd – amely fontos közlekedési csomópont volt – a mai Erzsébet híd táján keresztezte a folyót, a palota bejáratát pedig ehhez közel alakították ki.
A palota fényképe 1880 körül (forrás: Fortepan/Budapest Főváros Levéltára. Levéltári jelzet: HU.BFL.XV.19.d.1.06.004)
A XIX. század második feléig a Habsburg királyok ritkán fordultak meg Budán, Ferenc József uralkodása alatt azonban megélénkült az élet. Egyre több és nagyszabásúbb rendezvény helyszínévé vált az épület, ami így rettentően szűknek bizonyult. Ezért előbb nyugati irányban, az úgynevezett krisztinavárosi szárnnyal, majd észak felé is kibővítették. Utóbbi építési szakaszban gyakorlatilag megduplázták a palota kiterjedését: megépült az északi szárnyépület, a rendezvényeket befogadó nagy táncterem, a 200 méter hosszú teremsor (enfilade) és a palota egyik jelképe, a Szent Koronával ékesített kupola.
A palota alaprajza, a fogadóépület a bal szélen látható (forrás: Bangha Ernő: A magyar királyi testőrség 1920–1944)
Az északi szárnyépület Szent György tér felé néző oldalán helyezték el a főbejáratot, amelyen kocsikkal is át lehetett hajtani. A kapualjon áthaladva egy üvegtetővel fedett belső udvarba értek, ahol a vendégek kiszállhattak, a kocsi pedig továbbhaladt, és elhagyta az épületet. A domborzati viszonyok miatt azonban ehhez építeni kellett egy rámpát is, a terep ugyanis erősen lejtett, így a kijárat mintegy négy méterrel a felszín fölé került.
A palota főbejárata a Szent György tér felől (forrás: Fortepan/képszám: 115848)
A második világháború során az északi szárnyépület is súlyos károkat szenvedett, a kommunista vezetés pedig úgy döntött, hogy nem eredeti formájában állítják helyre, hanem átépítik. Más funkciót is szántak neki, ezért arra törekedtek, hogy ne csak homlokzatában, de méreteiben is szimmetrikus legyen a legdélebbi traktussal.
A Budavári Palota átépítése az 1960-as években (fotó: Fortepan/képszám: 26150)
Az „A” épületnek elnevezett, immár átépített északi szárnyba a Munkásmozgalmi Múzeum költözött. Az új szerep miatt nem volt szükség már a rámpára sem, így azt elbontották. A rendszerváltás után a múzeum megszűnt, majd idővel a Ludwig Múzeum vette birtokba az épületet, amely 2005-ig, a Művészetek Palotájába költözéséig használta. Abban az évben a szomszédos Magyar Nemzeti Galéria vette át és használja ma is. A 2019-ben indult Nemzeti Hauszmann Program keretében döntöttek a Budavári Palota helyreállításáról, ami tehát ezt a rámpát is érinti majd.
A rámpa látható ezen az 1940-es fényképen (forrás: Fortepan/képszám: 75335)
A rámpa (bekarikázva) egy háború előtti légi felvételen is (forrás: Várkapitányság)
Dr. Rabb Péter építész, építészettörténész, az épület tudományos dokumentációjának összeállítója elmondta, hogy szerencsére az épületről – melyet Hauszmann Alajos tervezett – rengeteg eredeti terv maradt fenn, amelyeket a Budapesti Történeti Múzeum Kiscelli Múzeumában, valamint a Magyar Építészeti Múzeumban őriznek.
A rámpa egyik eredeti terve (forrás: Magyar Építészeti Múzeum és Műemlékvédelmi Dokumentációs Központ)
Ezek alapján tudhatók a rámpa méretei, és az is, hogy járda, valamint lépcsőzetes kőkorlát is futott a két oldalán, utóbbira néhány méterenként lámpákat tartó kőpilléreket állítottak. A belső korlát egészen a Palota tér (mai Hunyadi udvar) túlsó végéig tartott, védve a közlekedőket a mélyebben fekvő udvarra eséstől. Egyébként, mivel a kocsik távozását segítette, a rámpát már eleve ívesen kanyarodónak építették, hogy a járművek minél hamarabb a Szent György tér felé vehessék az irányt.
A korlát részletei is megfigyelhetők, még ha a fotót nem is ezzel a céllal készítették (forrás: Fortepan/képszám: 139578)
Az újjáépítést archív fotók is segítik, így az egykori fogdóépület helyreállítása nemcsak a homlokzatát tekintve valósulhat meg, hanem a rámpával kiegészülve a környezete is visszakaphatja eredeti formáját.
Nyitóképen: Látványterv az újjáépítendő rámpáról (forrás: Várkapitányság)
Hozzászólások
Hozzászóláshoz lépjen be, vagy regisztráljon!
Bejelentkezés Regisztráció