Egy elfeledett rámpa – A Budavári Palota újabb részletét építik vissza

A cikk angol nyelvű változata: A forgotten ramp - Another part of Buda Castle is being rebuilt

Írta: Bodó Péter

2022. február 11. 10:30

A Budavári Palota nemcsak egy kívül-belül gyönyörű építészeti alkotás volt a XX. század közepéig, hanem káprázatos rendezvények helyszíne is, ahová hintókon, majd később elegáns autókkal érkeztek a vendégek. A főbejárat 1905 után a Szent György tér felől nyílt, egy újonnan épített szárnyépületben, melynek a túloldalához egy rámpa is csatlakozott. Ez a szintkülönbséget áthidaló építmény is része lesz a palota jövőbeli rekonstrukciós munkáinak.

A palota a középkortól a XIX. század végéig csak a Várhegy déli végét foglalta el. A török előtti időkben északról lehetett megközelíteni, a hódoltság utáni barokk átépítések idején viszont a főkaput délre helyezték. Ezt praktikus okok indokolták, ugyanis a dunai hajóhíd – amely fontos közlekedési csomópont volt – a mai Erzsébet híd táján keresztezte a folyót, a palota bejáratát pedig ehhez közel alakították ki.

A palota fényképe 1880 körül (forrás: Fortepan/Budapest Főváros Levéltára. Levéltári jelzet: HU.BFL.XV.19.d.1.06.004)

A XIX. század második feléig a Habsburg királyok ritkán fordultak meg Budán, Ferenc József uralkodása alatt azonban megélénkült az élet. Egyre több és nagyszabásúbb rendezvény helyszínévé vált az épület, ami így rettentően szűknek bizonyult. Ezért előbb nyugati irányban, az úgynevezett krisztinavárosi szárnnyal, majd észak felé is kibővítették. Utóbbi építési szakaszban gyakorlatilag megduplázták a palota kiterjedését: megépült az északi szárnyépület, a rendezvényeket befogadó nagy táncterem, a 200 méter hosszú teremsor (enfilade) és a palota egyik jelképe, a Szent Koronával ékesített kupola.

A palota alaprajza, a fogadóépület a bal szélen látható (forrás: Bangha Ernő: A magyar királyi testőrség 1920–1944)

Az északi szárnyépület Szent György tér felé néző oldalán helyezték el a főbejáratot, amelyen kocsikkal is át lehetett hajtani. A kapualjon áthaladva egy üvegtetővel fedett belső udvarba értek, ahol a vendégek kiszállhattak, a kocsi pedig továbbhaladt, és elhagyta az épületet. A domborzati viszonyok miatt azonban ehhez építeni kellett egy rámpát is, a terep ugyanis erősen lejtett, így a kijárat mintegy négy méterrel a felszín fölé került.

A palota főbejárata a Szent György tér felől (forrás: Fortepan/képszám: 115848)

A második világháború során az északi szárnyépület is súlyos károkat szenvedett, a kommunista vezetés pedig úgy döntött, hogy nem eredeti formájában állítják helyre, hanem átépítik. Más funkciót is szántak neki, ezért arra törekedtek, hogy ne csak homlokzatában, de méreteiben is szimmetrikus legyen a legdélebbi traktussal.

A Budavári Palota átépítése az 1960-as években (fotó: Fortepan/képszám: 26150)

Az „A” épületnek elnevezett, immár átépített északi szárnyba a Munkásmozgalmi Múzeum költözött. Az új szerep miatt nem volt szükség már a rámpára sem, így azt elbontották. A rendszerváltás után a múzeum megszűnt, majd idővel a Ludwig Múzeum vette birtokba az épületet, amely 2005-ig, a Művészetek Palotájába költözéséig használta. Abban az évben a szomszédos Magyar Nemzeti Galéria vette át és használja ma is. A 2019-ben indult Nemzeti Hauszmann Program keretében döntöttek a Budavári Palota helyreállításáról, ami tehát ezt a rámpát is érinti majd.

A rámpa látható ezen az 1940-es fényképen (forrás: Fortepan/képszám: 75335)

A rámpa (bekarikázva) egy háború előtti légi felvételen is (forrás: Várkapitányság)

Dr. Rabb Péter építész, építészettörténész, az épület tudományos dokumentációjának összeállítója elmondta, hogy szerencsére az épületről – melyet Hauszmann Alajos tervezett – rengeteg eredeti terv maradt fenn, amelyeket a Budapesti Történeti Múzeum Kiscelli Múzeumában, valamint a Magyar Építészeti Múzeumban őriznek.

A rámpa egyik eredeti terve (forrás: Magyar Építészeti Múzeum és Műemlékvédelmi Dokumentációs Központ)

Ezek alapján tudhatók a rámpa méretei, és az is, hogy járda, valamint lépcsőzetes kőkorlát is futott a két oldalán, utóbbira néhány méterenként lámpákat tartó kőpilléreket állítottak. A belső korlát egészen a Palota tér (mai Hunyadi udvar) túlsó végéig tartott, védve a közlekedőket a mélyebben fekvő udvarra eséstől. Egyébként, mivel a kocsik távozását segítette, a rámpát már eleve ívesen kanyarodónak építették, hogy a járművek minél hamarabb a Szent György tér felé vehessék az irányt.

A korlát részletei is megfigyelhetők, még ha a fotót nem is ezzel a céllal készítették (forrás: Fortepan/képszám: 139578)

Az újjáépítést archív fotók is segítik, így az egykori fogdóépület helyreállítása nemcsak a homlokzatát tekintve valósulhat meg, hanem a rámpával kiegészülve a környezete is visszakaphatja eredeti formáját.

Nyitóképen: Látványterv az újjáépítendő rámpáról (forrás: Várkapitányság)

Összesen 7 komment
A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.
időrendben | fordított időrendben | értékelés szerint


A cikk archív forrásaiból is látszik az, hogy a cikkben kiemelt Hauszmann Alajos-féle északi szárnyhoz kapcsolódó kocsifelhajtó rámpa építészeti elemei egyszerre lettek tervezve és kivitelezve a nemrég közhasználatra is átadott, elkészült Csikós- és Hunyadi-udvarokat összekötő felvezető rámpával. Így a két rámpa egymással formailag egyező mészkő lábazatot, mellvédet és kandeláberes obeliszkeket kapott. Így segíti egyik projekt-elem elkészülte a következő előkészítését, tervezését, hiszen ismétlődő formai, gyártmány-elemeket nem az elejéről szükséges visszatervezni, hanem a formai egységessség érdekében folytatni a megkezdett munkát.


Rámpa, visszabontás, főbejárat...
A sok szöveg helyett, már ideje volna valóban elkezdeni a visszaépítést!


Hát szerintem autólehajtónak meg éppen semmi helye sincs a palotánál. Változott a funkció, ma már nem az üres reprezentációt szolgálja ki az épület, hanem komoly funkciója van. Múzeum lett. Ez a sztrádafeljáró értelmetlen, és idétlen, megbontja a mostani szimetriát. Azt amit az öregek is szükségből rosszul csináltak, ne másoljuk. A mostani állapot ennél a részletnél jobb, mint az eredeti. Hangolják össze a két korszakot, hiszen ebben a múzeum-formában többet állt az épület, mint a Hauszmann által épített palota-állapotban. Semmi hiteltelenség nem lenne az újáépítésben, ha a haború utáni értékes részeket is meghagynák. Nem kell kúltúrbarbárnak lenni, polgári álruhába öltözve...


Én támogatom az átépítést. A képek gyoztek meg róla.


A rampa visszaepiteset es egyben a Hunyadi udvar bealdozasat meg csak el tudom fogadni, bar nem orulok neki (nyilvan biztonsagi oka van ennek, hiszen a kormany reprezentativ celokra akarja hasznalni majd a palotat nem pedig muzeumkent). Azt azonban nem ertem, hogy miert kell ehhez az A epuletet mindenaron visszabontani hatalmas munkaval es koltsegen. Az atalakitasa sokkal kisebb felfordulassal jarna de gyorsabban is kivitelezheto, ugyanakkor sem a palota merete sem szimmetriaja nem csokkenne. Szerintem a visszabontassal egyertelmuen veszitunk minden szempontbol.

Válaszok:
Kristoffff | 2022. február 14. 09:06

Egyet kell, hogy ertsek. Hiaba nez ki jol a rampa, szerintem hiba ezert bealdozni a palota jelenlegi tomeget. Ebben az esetben, nem tunik jo otletnek az eredeti tervek huen valo kovetese.

Válaszok:
Sándor | 2022. február 22. 08:50

Valóban kell találni közös pontokat, nem tehetünk úgy, mintha nem barmoltak volna szét mindent a "szocializmus" idején. Voltak ebben még elfogadható részletek is.



Hozzászóláshoz lépjen be, vagy regisztráljon!

Felhasználónév:
Jelszó:

Regisztráció | Elfelejtett jelszó