Az Építési és Közlekedési Minisztérium eddigi épületében lesz az újonnan megválasztott miniszterelnök székhelye, és a kormányüléseket is itt tartják majd. A kormányzati központnak választott ingatlan Budapesten, a Lipótvárosban, az V. kerület, Alkotmány utca 5. szám alatt található, az Országház közelében.

Maga az Alkotmány utca csaknem merőleges a Dunával párhuzamosan elterülő, 268 méter hosszú, Steindl Imre által tervezett neogótikus parlamenti palotára. Az új miniszterelnöki székházból az Alkotmány utcára kilépve éppen rá lehet látni az Országház Kossuth téri főlépcsőjére, főbejáratára, valamint a parlament kupolájára.

Az Építési és Közlekedési Minisztérium épülete az Alkotmány utcában (Fotó: MTI/Balogh Zoltán)

Az új kormányfő, Magyar Péter már korábban is jelezte, hogy nem költözik be a Karmelita palotába, a miniszterelnök eddigi székhelyére. Most, a Parlamenttől néhány lépésre található épület kiválasztása után azt is közölte: szimbolikusnak tartja, hogy a Miniszterelnökség címe az Alkotmány utca lesz. 

Az épület az Alkotmány utca – Honvéd utca sarkán áll, a lipótvárosi kormányzati negyedben, éppen eddig a házig húzódik a Kossuth felől a 2020-ban  – a trianoni békediktátum 100. évfordulójára – elkészült Nemzeti Összetartozás Emlékhelye. A háromemeletes ház eredetileg lakóháznak, bérháznak épült a XIX. század végén, historizáló stílusban, Gaál Bertalan (1886-ig Grün Bertold) tervei szerint (aki Kassán született 1860-ban és Budapesten hunyt el 1915-ben). Több bérpalotát is tervezett Lipótvárosban, éppen a szomszédos, 3-as számú épület is az ő munkája, de a Szent István körúton is áll több lakóháza. Legismertebb épülete az Erzsébet körút 31. szám alatti Royal Orfeum, amely a főváros új szórakozóhelyének épült 1908-ban, ma pedig a Madách Színház otthona.

Az Alkotmány utca 5. számú épület bejárata (Fotó: MTI/Balogh Zoltán)

Az Alkotmány utcai egykori bérházat csak pár éve vette birtokba az Építési és Közlekedési Minisztérium. Még 2021-ben a Kúriának utalták ki kormányhatározattal, s e célból el is rendelték a felújítását, arra hivatkozva, hogy az intézmény, amely visszakapja az 1896-os millenniumi ünnepségekre Hauszmann Alajos tervei alapján elkészült székházát, nem fér el teljes egészében a Kossuth téri műemlék palotában. Végül a Kúria helyett az Építési és Közlekedési Minisztérium vette birtokba, s mivel pár éve felújították, a Miniszterelnökség megfelelő körülmények közé költözhet.

Még nem dőlt el, mi lesz a sorsa a 2018-ban a Miniszterelnökség számára átépített és 2019. január 1-jétől használatba vett egykori budavári karmelita kolostornak, amely néhány évtizeddel a töröktől való visszafoglalás után, 1725-1736 között épült fel a karmelita rend számára. Az azonban már kiderült, hogy a Vöröskereszt Egylet második világháborúban megsérült, lebontott, majd a közelmúltban újraalkotott budavári, Dísz tér 1. szám alatti palotájába a Szociális és Családügyi Minisztérium költözik. Ezt az épületet eredetileg Hauszmann Alajos tervezte, a királyi palota építésével egyidőben, 1901 és 1903 között készült el, és 1920-tól a Külügyminisztérium székhelye lett (miután az Osztrák–Magyar Monarchia felbomlásával megszűnt a bécsi székhelyű közös külügyminisztérium).

Nyitókép: Az Építési és Közlekedési Minisztérium épülete az V. kerületi Alkotmány utcában 2026. április 30-án (Fotó: MTI/Balogh Zoltán)