Egy zseniális építész gazdag munkássága – A 175 éve született Hauszmann Alajosra emlékezünk

2022. június 13. 12:00

Hauszmann Alajos neve az utóbbi években kezd ismét a köztudatba kerülni, a megbecsülés olyan szintjére, ami életműve alapján méltón kijár neki. A királyi palota bővítése és környezetének kialakítása volt munkásságának csúcspontja – ezért is nevezték el róla a napjainkban zajló épületrekonstrukciós programot –, de az építészi életmű sokkal változatosabb ennél és rendkívül gazdag. Születésének 175 éves évfordulója alkalmából megkíséreljük bemutatni Hauszmann Alajos fontosabb alkotásait, természetesen a budapestiekre összpontosítva.

Hauszmann Alajos 175 évvel ezelőtt, 1847. június 9-én született Budán, bajor eredetű családban. A művészetek iránti érdeklődése már fiatalon megmutatkozott, de tizennégy éves korában még festészetet tanult. Hamarosan mégis az építészet felé fordult, és középiskolai tanulmányai mellett kőművesként is dolgozott. 1864-ben beiratkozott a Királyi József Műegyetemre, de mivel ekkor még itt nem folyt megfelelően magas színvonalú építészképzés, 1866-tól a berlini Bauakademiere iratkozott át. Itt hallgatótársa volt Lechner Ödön és Pártos Gyula is.

Hauszmann Alajos 1914-ben (Forrás: Magyar Mérnök és Építész Egylet Közlönye, 1914. 17. szám)

Hazatérése után 1868-tól a Műegyetem tanársegédje lett Szkalnitzky Antal mellett, négy évvel később pedig már rendes tanárrá nevezték ki. Több mint négy évtizeden keresztül oktatott, kezei alól építészek tömegei kerültek ki. Neki is köszönhetően az egyetem már magasabb minőségű oktatást tudott nyújtani, így a magyar építészhallgatóknak nem feltétlenül kellett többé külföldön tanulniuk. Az egyetemi ranglétrán is folyamatosan haladt felfelé, viselt dékáni és rektori tisztségeket is.

Ismereteit tanulmányutakon is bővítette, a német területeket a berlini tartózkodása éveiben fedezte fel, 1869–1870-ben pedig Olaszországot járta be, ahol elsősorban a reneszánsz építészet emlékeit kereste fel. Berlinben ismerte meg Mariette Seniort, akit 1874-ben feleségül vett, a biztos tanári állás mellett tehát magánélete is rendeződött. Minden adott volt, hogy elindulhasson a gyümölcsöző építőművészi pályája.

Az Erzsébet téri kioszk az 1880-as években (Forrás: Fortepan/Budapest Főváros Levéltára. Levéltári jelzet: HU.BFL.XV.19.d.1.05.034)

Valójában legkorábbi épületeit már az 1870-es évek legelején megtervezte, közülük az Erzsébet téri kioszk emelkedik ki. Egy viszonylag kis méretű, mégis három traktusból álló épületről volt szó. Hauszmann ekkor még a neoreneszánsz híve volt, és ez a kioszkon is látható: egy alacsony teraszon állt, melyet reneszánsz bábkorlát vett körül. Az épületen félköríves záródású nyílások sorakoztak, melyeket korinthoszi fejezetű féloszlopok, illetve falpillérek választottak el. A hangsúlyos párkány fölött az épületrészeket magas tető koronázta, a középsőt még szobrok is kiegészítették. Az épület kívül-belül igen gazdag díszítés borította: a homlokzatra medalionba foglalt portrék és puttószobrok, valamint növényi mintás fríz került, a belsőbe pedig mennyezetfreskót festettek. Az épületet 1906-ban szecessziós stílusban átalakították, és benne létesítették a Nemzeti Szalont Vágó László és Vágó József tervei szerint. 1960-ban végül lebontották.

A kioszk a városközpontban lévén a felső társadalmi rétegek találkozóhelyévé vált, és így egy csapásra ismertté tette a fiatal, mindössze huszonhárom éves építész nevét az elit körökben. Tüköry Antal 1871-ben meg is bízta az Akadémia utcán építendő palotája tervezésével, a Ferenc József (ma Széchenyi István) téri Couburg-palotának pedig a homlokzatát alakította át (1874–1875). Ma sajnos már egyik sem áll. Kisebb lakóházak tervezésére is felkérték, így született például Mendl István József körút 48. és Akácfa utca 63. szám alatti lakóháza (1872–1873), vagy Hirsch Mihály Damjanich utca 3–5. számú házai (1873–1874).

A Coburg-palota az 1870-es évek második felében (Forrás: Fortepan/Budapest Főváros Levéltára. Levéltári jelzet: HU.BFL.XV.19.d.1.05.017)

Hauszmann részt vett az 1870-es évek legnagyobb volumenű beruházásában, a Sugárút (vagyis a mai Andrássy út) kiépítésében: Szily Kálmán számára egy neoreneszánsz villát tervezett a 108. szám alá (1877), mely sajnos a II. világháborúban megsemmisült. Ma is áll viszont a 84. szám alatt a Stern-féle lakóház (1880), valamint a 70. szám alatt, az Izabella utca sarkán a Kégl György számára tervezett palota (1878–1879). Ez utóbbinak kváderezett (szabályos köveket utánzó) földszintje, valamint az első emeleti ablakok timpanonos szemöldöke is az itáliai reneszánsz hatását mutatják, ami a Sugárút egészére általában véve is érvényes.

A Kégl-palota az Andrássy út 70. szám alatt (Fotó: Bodó Péter/pestbuda.hu)

Az építész közcélú intézmények sorát tervezte, melynek egyik első – 1875-ben készült – és még kis méretű darabja a Székesfőváros tulajdonában álló Állatkert Oroszlánháza volt. Ma már nem áll, az intézmény 1910-es évek eleji nagy átalakításakor lebontották. Minden tekintetben sokkal jelentősebb feladat volt a Szent István Kórház felépítése 1878–1880 között. Az egészségügyi megfontolásokból pavilonos elrendezésűként felépített komplexum megtervezéséhez pályázat útján jutott, a részletes tervek kidolgozásában pedig Kiss István segítette. Összesen tizenhat pavilont építettek, mindegyiket vörös-sárga préstégla homlokzattal. A legdíszesebb a bejáratot is magában foglaló felvételi épület volt: az ablakok között medalionokban magyar orvosok portréit helyezték el.

A Szent István Kórház felvételi épülete a Nagyvárad téren (Forrás: Fortepan/Budapest Főváros Levéltára. Levéltári jelzet: HU.BFL.XV.19.d.1.07.141)

Egészségügyi épületeket a későbbiekben is tervezett: a Vöröskereszt Egylet Erzsébet Kórházát (egykori Sportkórház, 1882–1884) Budára, a Győri útra, a Törvényszéki Orvostani Intézetet pedig az Üllői útra (1886–1887). Mindkettő nyerstégla homlokzatú, illetve előbbi a Szent István Kórházhoz hasonlóan pavilonos szerkezetű. A Sportkórház mellett, az Alkotás utcában építette fel az Állami Tanítóképző Intézet épületét szintén 1883–1884-ben, mely ma a Testnevelési Egyetemnek ad otthont. Ugyanennek az időszaknak a terméke a Markó utcai Főreáliskola (ma Xántus János Gimnázium), amelyen határozottan tükröződik itáliai tanulmányútjának hatása: a Bolognában, Ferrarában látott kései quattrocento (vagyis a XV. század vége) építészet stílusjegyeit használta fel. A homlokzatot préstégla borítja, ám a felületébe süllyesztett falmezőket kő domborművekkel töltötte ki, és a félköríves záródású ablakokat is kődíszítés övezi.

A Markó utca 18–20. szám alatti Főreáliskolán olasz hatások érvényesülnek (Forrás: Gerle János: Hauszmann Alajos)

Itália félreismerhetetlen hatása jelenik meg a Batthyány Géza számára tervezett bérházon és palotán is (Teréz körút 13, 1884–1885). Utóbbinak az előképe a firenzei Strozzi-palota, bár annál jóval kisebb és a részletekben is vannak azért eltérések. A legfeltűnőbb különbség a kapu oldalra helyezése, amit a szomszédos bérházzal való összeköttetés indokolt. A kétemeletes, kváderkövekkel (pontosabban azt imitáló vakolattal) borított főhomlokzat és a rajta nyíló félköríves ikerablakok azonban szinte teljesen megegyeznek Benedetto da Majano alkotásával, amelyet az építtető Batthyány gróf választott mintaképül. A belső díszítést azonban nem írta elő, így abban Hauszmann saját ízlését követhette. A Nagykörút délebbre eső szakaszán, a József körút 35. szám alatt egy másik neves család leszármazottjának, Nádasdy Ferencnek is tervezett bérházat.

Batthyány Géza gróf Teréz körút 13. szám alatti palotájának homlokzati képe (Forrás: Építő Ipar, 1888. 5. szám, rajzmelléklet)

Ybl Ervin, Hauszmann művészetének korai feldolgozója a mester egyik legsikerültebb alkotásának a Vár aljába, a Hunyadi János útra tervezett Északkeleti Vasúttársaság bérházát, illetve a mellé került régi budai Postapalotát tartotta (1887–1889). A német neoreneszánsz homlokzatot a vörös téglán kívül gazdagon faragott kőprofilok díszítik, a saroktömböt pedig magas lanternával kiegészített kupola zárja. A Technológiai Ipariskola és Múzeum József körúti épületén – melynek jellegzetessége a földszint árkádos kiképzése, melyet az első emeleti ötös ablaksor megismétel – már vegyítette a német és az olasz reneszánsz motívumait, a téglahomlokzatra applikált kerámiadíszeket pedig a pécsi Zsolnay-gyárból hozatta (1887–1889).

A Magyar Királyi Technológiai Iparmúzeum a József körút 6. szám alatt, 1890 körül (Forrás: FSZEK Budapest Gyűjtemény)

Stílusában közel áll az előzőkhez a Markó utcára tervezett Budapesti Törvényszéki Palota és Fogház (1888–1890). Homlokzatát szokás szerint tégla burkolja, a kör alaprajzú sarokrizalitokat (kiszögelléseket) hegyes kupola koronázza, a merészen előrelépő középrizalitot pedig magas tető. Nem messze tőle, a Kossuth térre épített Hauszmann egy másik igazságügyi épületet, a Magyar Királyi Igazságügyi Palotát, melyben a Kúria és Budapesti Királyi Ítélő Táblát helyezték el (1893–1896). Az irodák a két oldalszárnyat töltik ki, melyeket középen egy hatalmas – ókori római fürdőkre emlékeztető – csarnoktér kapcsol össze. A homlokzat már neobarokk – ami az 1890-es években kezd népszerűvé válni –, a timpanonos középrizalitot két gazdagon tagozott torony fogja közre, így az összkép emlékeztet a berlini Reichstag nem sokkal korábban megvalósult épületére. A neobarokkal együtt a téglahomlokzatot is elhagyja, melynek helyébe a kő, illetve az azt utánzó vakolat lép.

A Magyar Királyi Igazságügyi Palota Kossuth tér 12. szám alatti épülete (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Szintén neobarokk stílusban tervezte meg fő művét, a királyi palota új épületszárnyait. Ezt egyrészt az eredeti épülethez való igazodás indokolta, ugyanakkor ez a pompaszerető stílus fejezi ki legjobban a hatalmat, utal legérzékletesebben a birodalmat irányító uralkodóra. Hauszmann 1891-ben, Ybl Miklós halála után vette át a tervezés feladatát, melyet 1905-ben fejezett be. A XVIII. századi palotát először – még Ybl terveit kivitelezve – nyugati irányban bővítette ki, majd észak felé is megduplázta.

A királyi palota bővítése tekinthető Hauszmann fő művének (Forrás: Fortepan/Budapest Főváros Levéltára. Levéltári jelzet: HU.BFL.XV.19.d.1.08.057)

Az eredeti és az új épületszárnyakat összekötő traktust gazdagon díszített kupolával koronázta meg. A palota köré testőrségi épületeket és lovardát építettek, dél felől pedig egy gyönyörű kertet is kialakítottak. A belső terek is a barokk csillogásáról tanúskodtak, közülük a leginkább reprezentatívak a Díszterem, a Bálterem, a Hunyadi Mátyás-terem és a Szent István-terem voltak – közülük ez utóbbi tavaly óta ismét régi fényében tündököl.

A királyi palota gyönyörű bálterme 1926-ban (Forrás: Fortepan/Képszám: 32583)

A királyi palota másfél évtizeden keresztül húzódó munkálataiban egy kiterjedt tervezőiroda segítette. Az építkezés művezetőinek (részben saját magának) gondoskodott egy villáról is a Logodi utcában, illetve a Duna-partra, a Döbrentei utcába egy háromemeletes bérházat is épített, melyben saját lakását is berendezte. Az irodának köszönhetően egyéb megbízásoknak is eleget tudott tenni, 1891–1894 között például a New York Biztosító Társulat palotáját építette fel az Erzsébet körúton.

A New York Biztosító Társulat palotájában, az Erzsébet körút 9–11. szám alatt ma is patinás kávéház működik (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

A neobarokkot leginkább a középrizalitot felfelé megnyújtó tornyok képviselik. A várbeli Dísz téren 1901–1903 között felépítette a Vöröskereszt Egylet palotáját, melyen ismét megjelenik a sarokkupola motívuma. Utolsó jelentős alkotása pedig a Magyar Királyi József Műegyetem új központi épülete (1902–1909), melyen a homlokzaton és változatos tetőzeten túl az erősen megmozgatott tömegrendszer is tükrözi a neobarokk dinamizmusát.

A New York Kávéház varázslatos belső tere (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Saját maga csak néhány évet tanított az új épületben, 1912-ben ugyanis nyugalomba vonult. Ezt követően hosszabb külföldi utazásokat tett: Egyiptomba és a Szentföldre vezetett az útja. 1918-ban IV. Károly király nemesi címet adományozott neki, a velencei előnévvel, 1924-ben pedig a Magyar Tudományos Akadémia is a tagjai közé választotta. 1926. július 31-én hunyt el Velencén.

Bodó Péter, Budapest, építészet, Hauszmann Alajos, királyi palota, Kúria, Műegyetem, New York-palota, PestBuda, pestbuda.hu

¹⁵⁴ ¹ ¹

Kapcsolódó írások

Akinek a leghíresebb budapesti épületek freskóit köszönhetjük – 120 éve hunyt el Lotz Károly

2024. november 8. 14:00

Ahhoz, hogy egy nagy középület megfelelően reprezentatív legyen, nemcsak díszes homlokzat, de elegáns belső terek is kellenek. Ennek elérésére az egyik leglátványosabb eszköz a freskó, melynek egyik mestere hazánkban Lotz Károly volt. A dualizmus időszakában emelt jelentős budapesti középületek többségében az ő alkotásait csodálhatjuk meg, melyek közül a mester halálának százhuszadik évfordulója alkalmából most bemutatunk egy válogatást.

Az utolsó simítások – Kívülről már elkészült a Pénzügyminisztérium régi-új székháza

2024. október 30. 9:00

A Szentháromság tér régóta munkagépek zajától volt hangos, hiszen a Pénzügyminisztérium székházának helyreállításán már öt éve dolgoztak. Mostanra a külső munkálatok nagyrészt befejeződtek, mi pedig kíváncsiak voltunk az eredményre. Nem túlzás azt állítani, hogy a tér egészen megváltozott, az újjávarázsolt neogótikus épület szó szerint is új színt hozott az összképbe.

A modern Itália nyomában – 90 éves a Pasaréti téri ferences templom

2024. október 27. 10:30

Buda egyik legkülönlegesebb tere a Pasaréti, amit elsősorban az ott magasodó ferences templomnak köszönhet. Az éppen 90 évvel ezelőtt felszentelt épület az ország második modern stílusú emléke, és egyben a két világháború között virágzó olasz–magyar kulturális kapcsolatok tanújele. A jubileum remek alkalmat kínál arra, hogy bemutassuk építésének körülményeit és azokat a hatásokat, amelyek megihlették tervezőjét, Rimanóczy Gyulát.

Ezek a cikkek is érdekelhetik

A Várkert Bazár történetét tárja az olvasók elé egy új kötet

2024. november 21. 14:00

A Várkert Bazár történetét a kezdetektől napjainkig mutatja be egy most megjelent új könyv. A kötet beszámol az Ybl Miklós által tervezett épület megvalósulásáról, a Budai Ifjúsági Park korszakáról, valamint az épületegyüttes tíz évvel ezelőtt befejeződött rekonstrukciójáról is.

Száz éve halt meg Fraknói Vilmos

2024. november 20. 9:30

Fraknói Vilmos püspök, egyháztörténész a XIX. századi tudománytörténet meghatározó alakja volt. Halálának 100. évfordulója alkalmából a Fiumei Úti Nemzeti Sírkertben, a felújított síremlékénél tartottak megemlékezést.

Érdekességek az idén 60 éves Erzsébet hídról

2024. november 18. 14:00

Az Erzsébet híd idén 60 éves, hiszen 1964. november 21-én adták át a forgalomnak. Mindig is viták övezték, ma is vannak, akik sajnálják, hogy nem a régi Erzsébet lánchíd épült vissza. Azonban a mostani híd is tartogat számos érdekességet, ezek közül válogattunk össze párat a 60 éves évfordulóra.

Hozzászólások

Hozzászóláshoz lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés Regisztráció

További cikkeink

Érdekességek az idén 60 éves Erzsébet hídról Az Erzsébet híd idén 60 éves, hiszen 1964. november 21-én adták át a forgalomnak. Mindig is viták övezték, ma is vannak, akik sajnálják, hogy nem a régi Erzsébet lánchíd épült vissza. Azonban a mostani híd is tartogat számos érdekességet, ezek közül válogattunk össze párat a 60 éves évfordulóra.

¹²² ⁰ ³

A Lipták-villa története – Családi házból a kultúra szolgálója Száz éve kezdte el építeni Lipták Pál a saját villáját a zuglói Hermina út 3. szám alatti telken. A mérnök tulajdonos nem sokáig élvezhette új otthonát, egy évvel a ház elkészülte után meghalt. A villát az özvegye nem tudta fenntartani, előbb bérbe adta, majd értékesítette. Az épület falai között működött Krausz Hilda leánynevelő intézete, később diákkollégiumnak, az ötvenes évek végétől a rendszerváltásig pedig úttörőháznak adott helyet. Napjainkban a kultúra szolgálatában áll.

¹⁰¹ ⁰ ¹

Már 95 éve is voltak védett övezetek a Belvárosban A belváros forgalma már 1929-ben is jelentős volt, annyira, hogy a rendőrség korlátozásokat vezetett be. Egyirányú utcák, teherautóktól védett övezetek, súlyos bírságok. A rendőrség célja 95 évvel ezelőtt a közlekedés biztonságosabb mederbe terelése volt.

⁷² ⁰ ¹

Szent Márton napján költözött Pestre Deák Ferenc 1854-ben Az 1848–1849-es forradalom és szabadságharc leverése után Deák Ferenc a vidéki birtokán, Kehidán élt és gazdálkodott, ami azonban egyre inkább nehezére esett. Szívesen költözött volna a fővárosba, Pestre, ha vevőre talál a birtoka. Az eladásra 1854 nyarán került sor, s ezt követően, ma 170 éve, Szent Márton napján, november 11-én érkezett meg a városba. Először az Európa Szállóban bérelt szállást, néhány nap múlva viszont átköltözött az Angol Királynő Szállóba, mely állandó pesti tartózkodásának végleges helyszíne lett.

⁹⁹ ⁰ ⁰

A Flórián téri felüljáró története A Flórián tér ma egy háromszintes közlekedési csomópont, amelynek Budapest életében meghatározó szerepe van. Az 1980-as évek elején kiépült tér legalsó, aluljárószintje páratlan római romokat rejt. A felüljáró lassan felújításra szorul, nézzük meg, hogyan is került a térre ez a dupla hídrendszer!

¹¹⁷ ¹ ⁰

Az alsóvezetékes villamos vége A villamos az áramot egy magasban kifeszített vezetékről kapja. Ott vannak mindenütt a vezetékek, ahol villamos jár. Azonban Budapesten sokáig ódzkodtak a felsővezetéktől, az első években csak alsóvezetékes villamosok közlekedtek. A felsővezeték csak később terjedt el, de száz éve már egyeduralkodó.

¹⁰⁴ ¹ ⁰

Az elmúlás helyei – Hajdan volt temetők Budapesten A temetőhöz általában fájdalom és szomorúság kapcsolódik, de egy idő után ezek az érzelmek átadják helyüket az emlékezésnek, az a tudat pedig megnyugvással tölt el, hogy szeretteink sírjait bármikor felkereshetjük. Olykor sajnos mégis adódhatnak olyan körülmények, amelyek miatt egy temetőt fel kell számolni. Budapesten számos példa van erre az elmúlt évszázadokból, melyek közül néhányat bemutatunk az alábbi összeállításunkban.

⁹³ ⁰ ⁰

Az utolsó simítások – Kívülről már elkészült a Pénzügyminisztérium régi-új székháza A Szentháromság tér régóta munkagépek zajától volt hangos, hiszen a Pénzügyminisztérium székházának helyreállításán már öt éve dolgoztak. Mostanra a külső munkálatok nagyrészt befejeződtek, mi pedig kíváncsiak voltunk az eredményre. Nem túlzás azt állítani, hogy a tér egészen megváltozott, az újjávarázsolt neogótikus épület szó szerint is új színt hozott az összképbe.

¹⁹⁵ ¹⁰ ³

Pótkocsis buszok Budapesten Kényszermegoldásként vezették be, és elsőként a belvárosi vonalakon próbálták ki a pótkocsis autóbuszt Budapesten. A szakemberek tudták ugyan, hogy ez nem jelent megoldást, az 1950-es évek második felében sok viszonylaton, ha szükségmegoldásként is, de használták.

¹⁰⁴ ¹ ¹

A modern Itália nyomában – 90 éves a Pasaréti téri ferences templom Buda egyik legkülönlegesebb tere a Pasaréti, amit elsősorban az ott magasodó ferences templomnak köszönhet. Az éppen 90 évvel ezelőtt felszentelt épület az ország második modern stílusú emléke, és egyben a két világháború között virágzó olasz–magyar kulturális kapcsolatok tanújele. A jubileum remek alkalmat kínál arra, hogy bemutassuk építésének körülményeit és azokat a hatásokat, amelyek megihlették tervezőjét, Rimanóczy Gyulát.

¹²⁹ ³ ³

Villanymozdonnyal Hegyeshalomig Budapest és Bécs között 90 évvel ezelőtt a világ élvonalába tartozó vonatok jártak – legalábbis a magyar vasútvonalon –, hiszen 1934 októberétől az országhatárig villanymozdonyok húzták a vonatokat, és csak az osztrák szakaszon használtak gőzmozdonyokat.

¹¹⁶ ¹ ⁰

A Corvin köz 1956-ban Az Üllői út és Nagykörút találkozásánál fekvő Corvin köz 1956 októberében vált a forradalom és szabadságharc emblematikus, hősies helyszínévé. Egyben történelmi emlékhely, ahol a felkelők és az intervenciós szovjet erők a forradalom napjaiban heves harcokat vívtak egymással. A kezdetben 40-50 főt számláló csoport néhány nap alatt közel 4000-esre duzzadt, és az ellenállás központi bázisát jelentette, de a jelentős túlerővel szemben végül a hely feladására kényszerültek.

¹³⁸ ⁰ ⁰

Egykor az ország történelmi főtere volt – A Szent György tér története Bár az elmúlt évtizedekben inkább nézett ki furcsa romkertnek, mint köztérnek, mégis fontos történeteket őriz a hamarosan újjászülető Szent György tér. Itt volt Hunyadi László vesztőhelye és Mátyás feleségének nyughelye, fontos szerepet kapott az utolsó magyar király koronázási szertartásában, annak ellenére vált az ország egyik főterévé, hogy a budai Várban meglehetősen fiatalnak számít. Bemutatjuk a Szent György tér történetét.

¹⁴⁰ ³ ⁰

Pestet és Budát jelentősen átformálta a vasút A Pest–Vác és a Pest–Szolnok közötti gőzvontatású vasútvonalak építése 180 évvel ezelőtt kezdődött el. Az évforduló alkalmából azt nézzük meg, hogyan alakította át a vasút a fővárost.

¹⁶⁷ ¹ ⁰

Egy haladó szellemű iskolaalapító – Veres Pálné 155 éve hívta életre híres gimnáziumát Ma már természetes, hogy a nők is ugyanolyan képzésekben részesülhetnek, mint a férfiak, de a XIX. század második feléig ez egyáltalán nem volt így. Hazánkban Veres Pálné karolta fel a női oktatás ügyét, és 155 évvel ezelőtt megalapította azt az iskolát, mely azóta az ő nevét viseli. A jubileum alkalmából bemutatjuk a patinás intézményt és természetesen megálmodójának életét is.

¹¹³ ⁰ ⁰

Az örök élet titka – A józsefvárosi Gschwindt-ház különös története Az idén, 2024-ben új műemléki épülettel gazdagodott a pesti Palotanegyed területe. A XX. század legelején épült Gschwindt-ház megjelenése a Nemzeti Múzeum környezetében, ahol korábban az arisztokrácia városba költöző tagjai építkeztek, jól mutatta a tőkés, nagypolgári réteg térnyerését. A házat Gschwindt György építtette, aki szesz- és likőrgyártással foglalkozott, a ház pincéjében pedig állítólag az örök élet titkát kutatta.

¹⁰⁸ ² ¹

A Budapest hajó első útja A folyam-tengerhajózás Magyarország számára kitörési pont volt, esély arra, hogy a magyar áruk versenyképesebben jelenjenek meg a mediterrán piacon. Ez nem magyar találmány volt, de a korszerű magyar Duna-tengerjáró hajók Budapestet tengeri kikötővé tették.

¹²⁷ ⁰ ⁰

Így építtetett székházat a Dísz téren a Vöröskereszt Egylet Aki a Hunyadi János úton érkezik fel a budai Várba, már láthatja, hogy a Dísz tér két újjáépülő palotája közül az 1–2. számú saroktelken álló Vöröskereszt Egylet egykori székháza szinte teljesen elkészült. Az épület kívülről az 1945 után lebontott eredetinek hiteles helyreállítása, amely hét évtized után teszi ismét teljessé a Dísz tér egykori foghíjas keleti oldalát.

¹³⁶ ² ⁰

Műemlék templom középkori alapokon – 325 éve vannak jelen Cinkotán az evangélikusok A mai Budapest területén, Cinkotán alakult meg 325 évvel ezelőtt a főváros legrégebbi evangélikus gyülekezete, így templomuk is a legrégebbi evangélikus templomnak tekinthető. A XII. században építeni kezdett, majd több ütemben bővített templom ma már műemlék, végleges formáját mintegy 250 éve nyerte el. Az évforduló alkalmából ennek az ősi épületnek a történetét mutatjuk be.

¹²⁷ ⁰ ⁰

Alacsonyabb padlós csuklós buszok Budapestnek Budapesten 30 éve mutatkoztak be az első alacsonyabb padlószintű csuklós autóbuszok. Az új járművekből 171-et vett a város, és 2022-ig közlekedtek. Nem lettek annyira elterjedtek, mint az elődje, de mégis fontos lépést jelentettek Budapest közlekedésében.

¹³² ¹ ⁰

Megemlékezéseket tartottak a nemzeti gyásznapon a Batthyány-mauzóleumnál és országszerte Az 1848–49-es szabadságharc mártírjaira emlékeztek a fővárosban, valamint országszerte és az egész Kárpát-medencében október 6-án, a nemzeti gyásznapon. Budapesten 175 évvel ezelőtt ezen a napon végezték ki Batthyány Lajost, az első független, felelős magyar miniszterelnököt, Aradon pedig a tizenhárom honvéd főtisztet, akiket aradi vértanúkként ismer az egész nemzet. A Fiumei úti sírkertben, a Batthyány-mauzóleumnál koszorúzást tartottak.

¹¹⁶ ⁰ ⁰

Buszok Budára Száz éve jelentek meg az autóbuszok Budán. A budai oldalra vezető út nem volt egyszerű, mert az akkori buszoknak a Lánchíd enyhe emelkedésének a legyőzése sokkal nagyobb kihívás volt, mint egy mai autóbusznak felkapaszkodni a budai hegyekbe.

¹³⁸ ¹ ⁰

Százhuszonöt éve született Budapesten a golyóstoll megalkotója Bíró László József 125 éve, 1899. szeptember 29-én született Budapesten. Élete során foglalkozott sok mindennel, volt autóversenyző, vámügyintéző, festő, újságíró, de a nevét a golyóstoll őrzi, amelyet sok országban Biro-pennek hívnak.

¹¹⁸ ⁰ ¹

Aki az első magyar magánmúzeumot alapította – Ernst Lajos tündöklése és bukása A XIX. század végi gazdasági fejlődés eredményeképpen hatalmas vagyonok összpontosultak egy-egy kézben, melyeket a tulajdonosaik különbözőképpen fektettek be. Többen vásároltak például műkincseket, de közülük is élen járt Ernst Lajos, aki gazdag gyűjteményéből 1912-ben megalapította az ország első magánmúzeumát. A műalkotásokban nemcsak az üzletet látta, szenvedélyesen vásárolta azokat, és sajnos ez okozta vesztét is.

¹²³ ⁰ ⁰

A Lánchíd alapozása – 185 éve verték le az első próbacölöpöket A Lánchíd 175 éve áll az alapjain, amelyet hatalmas munkával, több ezer, 20 méteres cölöp leverésével tudtak csak megépíteni. Az első próbacölöpöket 185 évvel ezelőtt, 1839. szeptember 21-én kezdték leverni.

¹³² ¹ ⁰

Hermész ott is látható Pesten, ahol nem is gondolnánk Az európai vándormotívumnak tekinthető Hermész-ábrázolások városi középületeken vagy köztereken talán nem is olyan meglepőek, hiszen jórészt minden városban folyt kereskedés és pénzgazdálkodás, amely tevékenység végzőinek az ókori isten a patrónusa volt. Viszont vannak Pesten olyan XIX. században épült magánházak is, amelyeken a szárnyas isten domborműve szintén látható.

⁵⁷ ⁰ ⁰

A budapesti közlekedésben 95 éve fordulópont volt Budapest közlekedési forgalmát valójában az 1920-as években kezdték szabályozni, és az első, kezdeti szakasz után mind a forgalomszámlálásban, mind a közlekedésbiztonságban az 1929-es év tekinthető fordulópontnak.

¹¹⁸ ¹ ¹

A budapesti árvizek krónikája – A védekezés soha nem érhet véget Hatalmas árhullám vonul le a Dunán, amely több országban településeket öntött el. A védekezés jelentős erőfeszítéseket követel Magyarországon is, de a szakemberek szerint Budapesten nincs ok az aggodalomra. Nem így volt ez az elmúlt évszázadokban: óriási pusztításokat okoztak a fővárosban az áradások, amelyekben százak vesztették életüket. Cikkünkben azt mutatjuk be, mikor és hogyan veszélyeztette a kiöntött folyó Budapestet.

⁵⁹ ¹ ⁰

A fotográfia szentélye – 130 éves a Mai Manó Ház A XX. század leghíresebb fotóművészei között számos magyar származásút találunk, többségük külföldön futott be szenzációs karriert. Sikerüket mintegy előrevetítette Mai Manó munkássága, aki azonban Budapesten dolgozott a századforduló körüli évtizedekben. A Nagymező utcában építtette fel a műtermét is magában foglaló bérházát, melybe 1894-ben, tehát 130 évvel ezelőtt költözött be.

¹⁵⁴ ⁰ ⁰

Százhuszonöt éve nyílt meg a budafoki HÉV-vonal Egykor HÉV, azaz helyi érdekű vasút közlekedett a Szent Gellért tértől Budafokig. A vonalat 125 éve nyitották meg, ez volt Budapest és egyben az ország első villamosított helyi érdekű vasútvonala is. Ma az egykori HÉV helyén villamosok járnak.

¹⁰⁹ ² ¹