Egy zseniális építész gazdag munkássága – A 175 éve született Hauszmann Alajosra emlékezünk

Írta: Bodó Péter

2022. június 13. 12:00

Hauszmann Alajos neve az utóbbi években kezd ismét a köztudatba kerülni, a megbecsülés olyan szintjére, ami életműve alapján méltón kijár neki. A királyi palota bővítése és környezetének kialakítása volt munkásságának csúcspontja – ezért is nevezték el róla a napjainkban zajló épületrekonstrukciós programot –, de az építészi életmű sokkal változatosabb ennél és rendkívül gazdag. Születésének 175 éves évfordulója alkalmából megkíséreljük bemutatni Hauszmann Alajos fontosabb alkotásait, természetesen a budapestiekre összpontosítva.

Hauszmann Alajos 175 évvel ezelőtt, 1847. június 9-én született Budán, bajor eredetű családban. A művészetek iránti érdeklődése már fiatalon megmutatkozott, de tizennégy éves korában még festészetet tanult. Hamarosan mégis az építészet felé fordult, és középiskolai tanulmányai mellett kőművesként is dolgozott. 1864-ben beiratkozott a Királyi József Műegyetemre, de mivel ekkor még itt nem folyt megfelelően magas színvonalú építészképzés, 1866-tól a berlini Bauakademiere iratkozott át. Itt hallgatótársa volt Lechner Ödön és Pártos Gyula is. 

Hauszmann Alajos 1914-ben (Forrás: Magyar Mérnök és Építész Egylet Közlönye, 1914. 17. szám)

Hazatérése után 1868-tól a Műegyetem tanársegédje lett Szkalnitzky Antal mellett, négy évvel később pedig már rendes tanárrá nevezték ki. Több mint négy évtizeden keresztül oktatott, kezei alól építészek tömegei kerültek ki. Neki is köszönhetően az egyetem már magasabb minőségű oktatást tudott nyújtani, így a magyar építészhallgatóknak nem feltétlenül kellett többé külföldön tanulniuk. Az egyetemi ranglétrán is folyamatosan haladt felfelé, viselt dékáni és rektori tisztségeket is.

Ismereteit tanulmányutakon is bővítette, a német területeket a berlini tartózkodása éveiben fedezte fel, 1869–1870-ben pedig Olaszországot járta be, ahol elsősorban a reneszánsz építészet emlékeit kereste fel. Berlinben ismerte meg Mariette Seniort, akit 1874-ben feleségül vett, a biztos tanári állás mellett tehát magánélete is rendeződött. Minden adott volt, hogy elindulhasson a gyümölcsöző építőművészi pályája.

Az Erzsébet téri kioszk az 1880-as években (Forrás: Fortepan/Budapest Főváros Levéltára. Levéltári jelzet: HU.BFL.XV.19.d.1.05.034)

Valójában legkorábbi épületeit már az 1870-es évek legelején megtervezte, közülük az Erzsébet téri kioszk emelkedik ki. Egy viszonylag kis méretű, mégis három traktusból álló épületről volt szó. Hauszmann ekkor még a neoreneszánsz híve volt, és ez a kioszkon is látható: egy alacsony teraszon állt, melyet reneszánsz bábkorlát vett körül. Az épületen félköríves záródású nyílások sorakoztak, melyeket korinthoszi fejezetű féloszlopok, illetve falpillérek választottak el. A hangsúlyos párkány fölött az épületrészeket magas tető koronázta, a középsőt még szobrok is kiegészítették. Az épület kívül-belül igen gazdag díszítés borította: a homlokzatra medalionba foglalt portrék és puttószobrok, valamint növényi mintás fríz került, a belsőbe pedig mennyezetfreskót festettek. Az épületet 1906-ban szecessziós stílusban átalakították, és benne létesítették a Nemzeti Szalont Vágó László és Vágó József tervei szerint. 1960-ban végül lebontották.

A kioszk a városközpontban lévén a felső társadalmi rétegek találkozóhelyévé vált, és így egy csapásra ismertté tette a fiatal, mindössze huszonhárom éves építész nevét az elit körökben. Tüköry Antal 1871-ben meg is bízta az Akadémia utcán építendő palotája tervezésével, a Ferenc József (ma Széchenyi István) téri Couburg-palotának pedig a homlokzatát alakította át (1874–1875). Ma sajnos már egyik sem áll. Kisebb lakóházak tervezésére is felkérték, így született például Mendl István József körút 48. és Akácfa utca 63. szám alatti lakóháza (1872–1873), vagy Hirsch Mihály Damjanich utca 3–5. számú házai (1873–1874).

A Coburg-palota az 1870-es évek második felében (Forrás: Fortepan/Budapest Főváros Levéltára. Levéltári jelzet: HU.BFL.XV.19.d.1.05.017)

Hauszmann részt vett az 1870-es évek legnagyobb volumenű beruházásában, a Sugárút (vagyis a mai Andrássy út) kiépítésében: Szily Kálmán számára egy neoreneszánsz villát tervezett a 108. szám alá (1877), mely sajnos a II. világháborúban megsemmisült. Ma is áll viszont a 84. szám alatt a Stern-féle lakóház (1880), valamint a 70. szám alatt, az Izabella utca sarkán a Kégl György számára tervezett palota (1878–1879). Ez utóbbinak kváderezett (szabályos köveket utánzó) földszintje, valamint az első emeleti ablakok timpanonos szemöldöke is az itáliai reneszánsz hatását mutatják, ami a Sugárút egészére általában véve is érvényes.

A Kégl-palota az Andrássy út 70. szám alatt (Fotó: Bodó Péter/pestbuda.hu)

Az építész közcélú intézmények sorát tervezte, melynek egyik első – 1875-ben készült – és még kis méretű darabja a Székesfőváros tulajdonában álló Állatkert Oroszlánháza volt. Ma már nem áll, az intézmény 1910-es évek eleji nagy átalakításakor lebontották. Minden tekintetben sokkal jelentősebb feladat volt a Szent István Kórház felépítése 1878–1880 között. Az egészségügyi megfontolásokból pavilonos elrendezésűként felépített komplexum megtervezéséhez pályázat útján jutott, a részletes tervek kidolgozásában pedig Kiss István segítette. Összesen tizenhat pavilont építettek, mindegyiket vörös-sárga préstégla homlokzattal. A legdíszesebb a bejáratot is magában foglaló felvételi épület volt: az ablakok között medalionokban magyar orvosok portréit helyezték el.

A Szent István Kórház felvételi épülete a Nagyvárad téren (Forrás: Fortepan/Budapest Főváros Levéltára. Levéltári jelzet: HU.BFL.XV.19.d.1.07.141)

Egészségügyi épületeket a későbbiekben is tervezett: a Vöröskereszt Egylet Erzsébet Kórházát (egykori Sportkórház, 1882–1884) Budára, a Győri útra, a Törvényszéki Orvostani Intézetet pedig az Üllői útra (1886–1887). Mindkettő nyerstégla homlokzatú, illetve előbbi a Szent István Kórházhoz hasonlóan pavilonos szerkezetű. A Sportkórház mellett, az Alkotás utcában építette fel az Állami Tanítóképző Intézet épületét szintén 1883–1884-ben, mely ma a Testnevelési Egyetemnek ad otthont. Ugyanennek az időszaknak a terméke a Markó utcai Főreáliskola (ma Xántus János Gimnázium), amelyen határozottan tükröződik itáliai tanulmányútjának hatása: a Bolognában, Ferrarában látott kései quattrocento (vagyis a XV. század vége) építészet stílusjegyeit használta fel. A homlokzatot préstégla borítja, ám a felületébe süllyesztett falmezőket kő domborművekkel töltötte ki, és a félköríves záródású ablakokat is kődíszítés övezi.

A Markó utca 18–20. szám alatti Főreáliskolán olasz hatások érvényesülnek (Forrás: Gerle János: Hauszmann Alajos)

Itália félreismerhetetlen hatása jelenik meg a Batthyány Géza számára tervezett bérházon és palotán is (Teréz körút 13, 1884–1885). Utóbbinak az előképe a firenzei Strozzi-palota, bár annál jóval kisebb és a részletekben is vannak azért eltérések. A legfeltűnőbb különbség a kapu oldalra helyezése, amit a szomszédos bérházzal való összeköttetés indokolt. A kétemeletes, kváderkövekkel (pontosabban azt imitáló vakolattal) borított főhomlokzat és a rajta nyíló félköríves ikerablakok azonban szinte teljesen megegyeznek Benedetto da Majano alkotásával, amelyet az építtető Batthyány gróf választott mintaképül. A belső díszítést azonban nem írta elő, így abban Hauszmann saját ízlését követhette. A Nagykörút délebbre eső szakaszán, a József körút 35. szám alatt egy másik neves család leszármazottjának, Nádasdy Ferencnek is tervezett bérházat.

Batthyány Géza gróf Teréz körút 13. szám alatti palotájának homlokzati képe (Forrás: Építő Ipar, 1888. 5. szám, rajzmelléklet)

Ybl Ervin, Hauszmann művészetének korai feldolgozója a mester egyik legsikerültebb alkotásának a Vár aljába, a Hunyadi János útra tervezett Északkeleti Vasúttársaság bérházát, illetve a mellé került régi budai Postapalotát tartotta (1887–1889). A német neoreneszánsz homlokzatot a vörös téglán kívül gazdagon faragott kőprofilok díszítik, a saroktömböt pedig magas lanternával kiegészített kupola zárja. A Technológiai Ipariskola és Múzeum József körúti épületén – melynek jellegzetessége a földszint árkádos kiképzése, melyet az első emeleti ötös ablaksor megismétel – már vegyítette a német és az olasz reneszánsz motívumait, a téglahomlokzatra applikált kerámiadíszeket pedig a pécsi Zsolnay-gyárból hozatta (1887–1889).

A Magyar Királyi Technológiai Iparmúzeum a József körút 6. szám alatt, 1890 körül (Forrás: FSZEK Budapest Gyűjtemény)

Stílusában közel áll az előzőkhez a Markó utcára tervezett Budapesti Törvényszéki Palota és Fogház (1888–1890). Homlokzatát szokás szerint tégla burkolja, a kör alaprajzú sarokrizalitokat (kiszögelléseket) hegyes kupola koronázza, a merészen előrelépő középrizalitot pedig magas tető. Nem messze tőle, a Kossuth térre épített Hauszmann egy másik igazságügyi épületet, a Magyar Királyi Igazságügyi Palotát, melyben a Kúria és Budapesti Királyi Ítélő Táblát helyezték el (1893–1896). Az irodák a két oldalszárnyat töltik ki, melyeket középen egy hatalmas – ókori római fürdőkre emlékeztető – csarnoktér kapcsol össze. A homlokzat már neobarokk – ami az 1890-es években kezd népszerűvé válni –, a timpanonos középrizalitot két gazdagon tagozott torony fogja közre, így az összkép emlékeztet a berlini Reichstag nem sokkal korábban megvalósult épületére. A neobarokkal együtt a téglahomlokzatot is elhagyja, melynek helyébe a kő, illetve az azt utánzó vakolat lép.

A Magyar Királyi Igazságügyi Palota Kossuth tér 12. szám alatti épülete (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Szintén neobarokk stílusban tervezte meg fő művét, a királyi palota új épületszárnyait. Ezt egyrészt az eredeti épülethez való igazodás indokolta, ugyanakkor ez a pompaszerető stílus fejezi ki legjobban a hatalmat, utal legérzékletesebben a birodalmat irányító uralkodóra. Hauszmann 1891-ben, Ybl Miklós halála után vette át a tervezés feladatát, melyet 1905-ben fejezett be. A XVIII. századi palotát először – még Ybl terveit kivitelezve – nyugati irányban bővítette ki, majd észak felé is megduplázta.

A királyi palota bővítése tekinthető Hauszmann fő művének (Forrás: Fortepan/Budapest Főváros Levéltára. Levéltári jelzet: HU.BFL.XV.19.d.1.08.057)

Az eredeti és az új épületszárnyakat összekötő traktust gazdagon díszített kupolával koronázta meg. A palota köré testőrségi épületeket és lovardát építettek, dél felől pedig egy gyönyörű kertet is kialakítottak. A belső terek is a barokk csillogásáról tanúskodtak, közülük a leginkább reprezentatívak a Díszterem, a Bálterem, a Hunyadi Mátyás-terem és a Szent István-terem voltak – közülük ez utóbbi tavaly óta ismét régi fényében tündököl.

A királyi palota gyönyörű bálterme 1926-ban (Forrás: Fortepan/Képszám: 32583​)

A királyi palota másfél évtizeden keresztül húzódó munkálataiban egy kiterjedt tervezőiroda segítette. Az építkezés művezetőinek (részben saját magának) gondoskodott egy villáról is a Logodi utcában, illetve a Duna-partra, a Döbrentei utcába egy háromemeletes bérházat is épített, melyben saját lakását is berendezte. Az irodának köszönhetően egyéb megbízásoknak is eleget tudott tenni, 1891–1894 között például a New York Biztosító Társulat palotáját építette fel az Erzsébet körúton.

A New York Biztosító Társulat palotájában, az Erzsébet körút 9–11. szám alatt ma is patinás kávéház működik (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

A neobarokkot leginkább a középrizalitot felfelé megnyújtó tornyok képviselik. A várbeli Dísz téren 1901–1903 között felépítette a Vöröskereszt Egylet palotáját, melyen ismét megjelenik a sarokkupola motívuma. Utolsó jelentős alkotása pedig a Magyar Királyi József Műegyetem új központi épülete (1902–1909), melyen a homlokzaton és változatos tetőzeten túl az erősen megmozgatott tömegrendszer is tükrözi a neobarokk dinamizmusát.
A New York Kávéház varázslatos belső tere (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Saját maga csak néhány évet tanított az új épületben, 1912-ben ugyanis nyugalomba vonult. Ezt követően hosszabb külföldi utazásokat tett: Egyiptomba és a Szentföldre vezetett az útja. 1918-ban IV. Károly király nemesi címet adományozott neki, a velencei előnévvel, 1924-ben pedig a Magyar Tudományos Akadémia is a tagjai közé választotta. 1926. július 31-én hunyt el Velencén.

Összesen 1 komment
A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.
időrendben | fordított időrendben | értékelés szerint


Hauszmann egy zseniális építész volt. Sok csodálatos épülettel gazdagította fővárost. Remélem, a főműve, a Budavári Palota is visszaépül hamarosan!



Hozzászóláshoz lépjen be, vagy regisztráljon!

Felhasználónév:
Jelszó:

Regisztráció | Elfelejtett jelszó