Hauszmann Alajos 1870-es évek elején megindult tervezői tevékenysége eleinte főleg bérpaloták építését jelentette. Ebben az időben a neoreneszánsz stílus hódított Budapesten, így Hauszmann is ebben alkotott. Szépen mutatja ezt például Kégl György bérháza (Andrássy út 70.), vagy a Batthyány Géza számára tervezett bérház és palota (Teréz körút 13.), melynek előképe a firenzei Strozzi-palota volt.

Batthyány Géza gróf Teréz körúti palotájának homlokzati képe (Forrás: Építő Ipar, 1888. 5. szám, rajzmelléklet)

Nemcsak közvetlen megbízások útján szerzett építési lehetőséget, hanem tervpályázatokon aratott diadallal is. A Szent István Kórház, a Vöröskereszt Egylet Erzsébet Kórháza (egykori Sportkórház, Győri út 17.), az ugyanazon telektömbön épült Állami Tanítóképző Intézet (ma Testnevelési Egyetem, Alkotás út 42–48.), a Törvényszéki Orvostani Intézet (Üllői út 93.) vagy a Markó utcai Főreáliskola (ma Xántus János Gimnázium, Markó utca 18–20.) mind olasz neoreneszánsz stílusban, téglahomlokzattal épült.

A Markó utcai Főreáliskolán olasz hatások érvényesülnek (Forrás: Gerle János: Hauszmann Alajos)

Hauszmann a német neoreneszánszt is felvette a repertoárjába, amiről a Hunyadi János útra tervezett Északkeleti Vasúttársaság bérháza, illetve a mellé került régi budai Postapalota tanúskodik. A Technológiai Ipariskola és Múzeum József körúti épületén már vegyítette a német és az olasz reneszánsz motívumait.  A Budapesti Törvényszéki Palota és Fogház az utolsó épülete volt, amelyet még a Budavári Palota bővítése előtt tervezett, és minden bizonnyal ez is nagy súllyal esett latba, mikor a kormányzatnak ki kellett választania, ki lép majd Ybl Miklós örökébe.

A Magyar Királyi Technológiai Iparmúzeum a József körút 6. szám alatt, 1890 körül (Forrás: FSZEK Budapest Gyűjtemény)

A Budavári Palota bővítési munkáinak tervezésével és irányításával 1891 elején bízták meg.  A nagyszabású munkára egy egész irodát szervezett, helyettesének pedig Györgyi Gézát, a Györgyi–Giergl művészcsalád tagját tette meg, aki Ybl Miklós munkatársaként már 1884 óta foglalkozott a Palota tervezésével. Egyik nagybátyja Hauszmann Alajos beosztottja volt, akit Györgyi gyakran meglátogatott. Itt figyeltek fel tehetségére és felfogadták rajzolónak, majd 1870-ben építészeti tanulmányokba kezdett.

A Királyi József Műegyetem (ma Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem) elvégzése után Berlinben képezte tovább magát, és 1876-ban tért haza. Ekkor Hauszmann ajánlására Ybl Miklós helyet adott neki az irodájában. A mester ekkor párhuzamosan három nagyszabású épületet is tervezett: a Szent István-bazilikán már 1867 óta dolgozott, ehhez társult 1875-ben a Várkert Bazár és az Operaház. Györgyi mindháromban részt vett, így tehetségén kívül nagy munkabírásáról is tanúbizonyságot tett.

Öt évvel később, 1881-ben Petschacher Gusztáv mellé szerződött át, aki elsősorban Andrássy úti bérházak és paloták tervezésére szakosodott. Itt három évig tevékenykedett, mialatt az irodában olyan jelentős épületek készültek, mint a Magyar Államvasutak Nyugdíjintézetének bérháza (Andrássy út 88–90.) vagy a Pallavicini család palotája (Andrássy út 98.).

Ybl Miklós szobrának talapzatát Györgyi Géza tervezte (Fotó: Bodó Péter/pestbuda.hu)

Ybl Miklós 1884-ben visszahívta, Györgyi pedig valószínűleg nem gondolkodott sokat az ajánlaton, ugyanis nem mindennapi feladat várta: a Budavári Palota tervezése. Yblt mint a korszak legtekintélyesebb építészét 1880-ban bízták meg a Palota bővítésével. A tervezés tíz évet vett igénybe, a kivitelezés 1890 júniusában kezdődött meg. Tragikus módon, fél évvel az építkezés megkezdését követően, 1891. január 22-én, Ybl Miklós elhunyt. Mivel köztiszteletben álló személy volt, már öt évvel később szobrot is emeltek számára egyik remekműve, a Várkert Bazár előtt. A bronzalkotás Mayer Ede munkája, a közel négy és fél méter magas mészkő talapzatot pedig Györgyi Géza tervezte.

Hauszmann és Györgyi útja 1891-ben ismét találkozott, és ezúttal hosszabb időre össze is fonódott a Palota tervezésében. Ez viszont nem jelentette azt, hogy mással ne foglalkoztak volna, főleg a mester vállalt egyéb megbízásokat. Elindult például a New York Biztosító Társaság pályázatán, amelyet a Nagykörúton létesítendő székháza tervezésére hirdettek meg. Mivel reprezentációs célt is szolgált, nagyon illett hozzá az ekkoriban terjedő neobarokk stílus, amely lendületes tömegeivel és gazdag díszítésével vonta magára a figyelmet.

A New York Biztosító Társulat palotájában patinás kávéház működik (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Hauszmann következő jelentős megbízatása az Országházzal szemben létesítendő Magyar Királyi Igazságügyi Palotára vonatkozott, melyben a Kúria és Budapesti Királyi Ítélő Táblát helyezték el. A XX. század első évtizedében még két jelentős épületet tervezett: a várbeli Dísz téren a Vöröskereszt Egylet egykori székházát 1901–1903 között, amely tehát még a Palota építésével párhuzamosan készült, és térben sem volt tőle távol; valamint a Magyar Királyi József Műegyetem új központi épületét, amelyet már nagyrészt a Palota átadása után építették, és 1909-ben kezdődött meg benne az oktatás. A Műegyetem épülete – kései műveihez hasonlóan – neobarokk stílusú, homlokzatára nagy felületen visszatért a tégla is.

A Műegyetem volt Hauszmann utolsó jelentős alkotása (Forrás: FSZEK Budapest Gyűjtemény)

Györgyi Géza ezekben az években minden idejét a Budavári Palota építésére szánta, itt ismerkedett meg Hoepfner Guidóval, akivel együtt tervezték a lenyűgöző Lovardát és a hozzá csatlakozó istállókat. Hoepfner önálló alkotása volt a Palota kertjében elhelyezett pálmaház és a romantikus képzeteket keltő, úgynevezett magyar parasztház is.

A Budavári Palota átadása után közös céget alapított, és számos épületet tervezett. Mivel Hoepfner Felvidékről származott, és jól ismerte az ottani viszonyokat, sikerült elnyernie két patinás szálloda tervezésének a lehetőségét. Mindkettőt varázslatos természeti környezetbe építhették fel: az egyiket Tátra-Lomnicba, a másikat a Csorba-tó partján. Ezeken a hegyvidék hagyományaihoz igazodva a faszerkezetek dominálnak.

A Horánszky utca 12. szám alatti bérház napjainkban (Fotó: Bodó Péter/pestbuda.hu)

Budapesten is sikerült megbízásokat szerezniük, például a VIII. kerület Krúdy utca 12. szám alatti vagy a Horánszky utca 12. szám alatti bérházak is hozzájuk köthetők. Ezeknél méretben és jelentőségben is fontosabb volt a Kereskedők Segélyegyletének Menháza a II. kerületi Tárogató út 2. szám alatt. Budapesti főművüknek viszont egyértelműen a Károly körút és Dohány utcák sarkán álló hatalmas bérház tekinthető. A rendkívül előnyös fekvésű telket az Első Katonai Biztosító Intézet vásárolta meg 1911-ben, a rajta lévő korábbi épületet lebontatta, hogy helyére egy városképileg is megfelelő bérpalotát emeljen. Györgyi és Hoepfner a szecessziós stílusban tervezte a hatemeletes tömböt, melynek sarokhomlokzatát allegorikus domborművekkel díszítette, a tetőt pedig extravagáns tornyokkal koronázta – amelyeket hamarosan vissza fog kapni. Az épület hosszabb időre a Viktória (később Hungária) Biztosító tulajdonába került, és közismert nevét is erről kapta.

A Károly körút és Dohány utca sarkán álló bérház (forrás: hungaricana.hu)

Hoepfner a két világháború között már kevésbé tervezett nagyszabású épületeket, figyelmét inkább közfeladatoknak szentelte, 1932-ben az Országgyűlés felsőházának tagja lett. Ekkoriban épített magának egy villát is a II. kerületi Csévi utca 26. szám alá. Ezalatt Györgyi Géza is kevesebbet tervezett már, majd 1934-ben örök nyugovóra tért.

A Budavári Palota építészirodájában azonban több olyan tehetséges, fiatal építész is dolgozott, akik akkor még csak pályájuk elején jártak, és munkásságuk igazán csak a két világháború között csúcsosodhatott ki. Közülük főleg Hültl Dezsőt érdemes kiemelni, aki Hauszmann egyik legkedvesebb tanítványa volt, és személyes jó kapcsolatuk egy idő után rokonivá is vált, Hültl ugyanis feleségül vette professzora lányát, Gizellát. 1893-ban kezdett dolgozni az irodában és egy évtizedig csak ez kötötte le minden energiáját. Apósával együtt vetette papírra a Vöröskereszt Egylet egykori székházának jövőbeni képét, amely a II. világháború végéig szerves része volt a Várnegyednek, és bár a háború után megmenthető lett volna, de a politika 1946-ban mégis a teljes lebontása mellett döntött. 2021-ben a Nemzeti Hauszmann Program keretében megkezdődött a székház újjáépítése, így hamarosan újra a Dísz tér látképének részévé válhat a századfordulós építészek remekműve

A Kálvin tér jól ismert épülete eredetileg a Magyar Gazdák Biztosító Szövetkezete számára épült (Forrás: FSZEK Budapest Gyűjtemény)

Hültl Dezső 1903-tól kezdett önállóan is tervezni, melynek eredményeit bérházak jelentik: Belgrád rakpart 27., Dohány utca 16–18., Kecskeméti utca 19. Az 1910-es évek elejétől fontosabb megbízásokat is kapott: 1911-ben felépíthette a Magyar Gazdák Biztosító Szövetkezetének épületét a Kálvin téren (ma Aegon Biztosító székháza), a következő évben pedig a Mester utcai Székesfővárosi Felsőkereskedelmi Iskolát (ma Szent István Közgazdasági Szakgimnázium). Hauszmannt a stílusválasztásban is követte, és szinte összes művét neobarokkra tervezte.

A Piarista Gimnázium napjainkban (Fotó: Bodó Péter/pestbuda.hu)

Számos nagyszabású közintézmény is az ő tervei szerint valósult meg, például az Eskü téri (ma Március 15. tér) Piarista Gimnázium, a Péterfy Sándor utcai kórház, a Magyar Országos Központi Takarékpénztár bérháza (Fő utca 28.), vagy a Magyar Tudományos Akadémia bérháza az Astoriánál. A Kossuth teret délről határoló irodaházak egységes homlokzati kialakítása is az ő tehetségét dicsérik, bár maguk az épületek már mások alkotásai.

Az olasz várkastélyok mintájára épült Schoch–Hegedüs-villa (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Császár Ferenc még Hültlnél is közel egy évtizeddel fiatalabb volt, de a Budavári Palota építkezéseinek utolsó éveiben már részt tudott venni. Bár számszerűen kevesebb épület köthető a nevéhez, de azok közül több városképi jelentőségű, mint például a Gellért-hegyen álló és a Tabánra néző Schoch–Hegedüs-villa (Orom utca 4.). Ezen az olasz várkastélyok formavilágát tükröző ikonikus épületen is téglahomlokzatot alkalmazott, ami a két világháború közti főművén, a Dandár Gyógyfürdőn is megjelent (Dandár utca 3.). Annak az expresszív stílusnak, amelynek hatását a fürdő is magán viseli, éppen a klinkertégla homlokzat az egyik ismérve, mely egyúttal azt is bizonyítja, hogy ebből az anyagból is fantáziadús díszeket lehet alkotni.

A Dandár Gyógyfürdő expresszionista épülete (Forrás: FSZEK Budapest Gyűjtemény)

Hauszmann Alajos téglahomlokzatú, neoreneszánsz épületeitől eljutottunk tanítványa expresszionista alkotásáig. Ez is jól mutatja, hogy a Budavári Palota munkálatai milyen nagy hatással voltak a korabeli építészetre, az építőmesterek több generációjának életére, akik bár más stílusok szerint, más anyagok felhasználásával, de tovább gazdagították nemcsak a budai Vár, hanem egész Budapest építészeti örökségét.  

A Nemzeti Hauszmann Program keretében újjászülető Budavári Palotanegyed ezen művészek örökségét is ápolja, alkotásaikat visszaadja a nagyközönségnek, ezért is érdemes figyelemmel kísérni a rekonstrukciós munkálatokat. A Budavári Palotán még sok-sok építész dolgozott, de az itt bemutatott öt életmű is bizonyítja, hogy csak a legjobbak kaptak erre lehetőséget, akik a város – és az élet – más területein is nagyszerű alkotásokat hoztak létre.

A nyitóképen: A Királyi Palota a XX. század elején (Forrás: Fortepan/Budapest Főváros Levéltára. Levéltári jelzet: HU.BFL.XV.19.d.1.08.057)