A császári és királyi Habsburg–Lotaringiai dinasztiának volt egy kifejezetten magyar – az úgynevezett nádori – ága, amely József nádor magyarországi kinevezésével született a tizennyolcadik század végén. Az országért dolgozó és Pest-Buda felvirágoztatása terén külön is elévülhetetlen érdemeket szerző nádor-főherceg magyarrá lett, és ha kellett a bécsi birodalmi központtal szemben is igyekezett kiállni a nemzet érdekében. Az ő közéleti működése és a kiegyezés után az uralkodóház hazai megítélésének is jót tett, hogy volt olyan ága, amely állandó jelleggel Magyarországon rezideált, hiszen Ferenc József császár és király Bécsből irányította birodalmát, és a magyar nemzeti igények ellenére sem tette át székhelyét Pest-Budára, illetve Budapestre. A magyarság azonban a fejedelmi család magyarországi ága irányába, az állandó jelenlét következtében ki tudta mutatni hűségét a dinasztia iránt.

E magyar ágnak volt a nádor-főherceg után legmeghatározóbb tagja József Ágost Viktor Kelemen Mária osztrák császári főherceg és magyar királyi herceg (1872–1962), aki a Fejér vármegyei Alcsúton született 1872. augusztus 9-én, vagyis 150 esztendővel ezelőtt. Hogy megkülönböztethető legyen nagyapjától és édesapjától, alkalmanként használták rá a József Ágost megnevezést.

Az uralkodóház tagjai császári főhercegek voltak, de a Magyar Királyságban a királyi herceg volt a legmagasabb titulus, a magyar jog a főhercegi címet nem ismerte, Józsefhez a továbbiakban a hercegi címet rendeljük, amint ezt tették kortársai és a sajtó is, hiszen ő a Magyar Királyságban királyi hercegként élt és reprezentált.

Habsburg–Lotaringiai József magyar királyi herceg az 1930-as években (Forrás: Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Fényképtár)

A dinasztia hagyományai szerint katonai pályára lépett, de ezt az utat a nádori ág sajátosságából eredően, nem az osztrák szellemű közös hadsereg katonájaként, hanem a magyar királyi honvédségben járta be 1890-től kezdődően és jutott el az első világháború kitöréséig az altábornagyi rangig és a hadosztály-parancsnokságig.

A „nagy háború” éveiben a szerbiai, olasz- és oroszországi hadszíntereken harcolt, váltakozó sikerrel, több kitüntetést is kapott az Osztrák–Magyar Monarchia bolgár, német és török szövetségeseitől. Az alája rendelt magyar honvédek körében nagy népszerűségre tett szert, innen ered „József apánk” elnevezése. Idővel a vezérezredesi (tábornagyi) rangot is megkapta.

Az 1918-as őszi háborús összeomlás napjaiban IV. Károly király „homo regius”-nak nevezte ki, gyakorlatilag önállóan tárgyalhatott a magyar politikai elittel a belpolitikai válságból való kiútkeresés ügyében. A kivezető utat október 31-én Károlyi Mihály gróf, az akkori legnépszerűbb magyar ellenzéki politikus miniszterelnöki kinevezésében remélte megtalálni. Az őszirózsás forradalom a királyság intézményét és a dinasztiát elsodorta, József herceg felesküdött a Károlyi-féle népköztársaságra, és nem hagyta el az országot. A Magyarországi Tanácsköztársaság kommunista diktatúráját is az alcsúti kastélyában vészelte át, a bolsevikok békén hagyták a népszerű katonát.

A vörös rezsim bukása után aktivizálta magát, a IV. Károlytól egy évvel korábban kapott homo regiusi kinevezésére hivatkozva ideiglenes kormányzónak nyilvánította magát, és kinevezte a Friedrich István vezette ellenforradalmi kormányt. Mivel az antant értésére adta, hogy a világháború után nem fogadja el egyetlen országban sem a Habsburgok visszatértét, néhány heti regnálás után lemondott, de Magyarországon továbbra is képviselte a dinasztiát, a család pozíciói védelmében „állta a sarat.” Ő volt innentől kezdve a Habsburgok magyarországi ágának a doyenje.

József herceg az MTA Történelmi Képcsarnokában 1930 körül (Forrás: Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Fényképtár)

1920-ban Horthy Miklós lett kormányzói titulussal államfő, aki nem bízott a hercegben, de hagyott neki mozgásteret a reprezentációban, politikában, így az 1927-ben visszaállított felsőházban egészen 1944-ig ő volt az elnöke a véderőbizottságnak, így az egykori hadvezérnek folyamatos rálátása volt a hadseregpolitikára, haderőfejlesztésre. 1936-tól ráadásul elfoglalta a Magyar Tudományos Akadémia elnöki székét. Bár a dinasztiát 1921-ben detronizálták, de a király nélküli királyságban senki nem merte elűzni a magyar ág tagjait, hiszen az országban nagy tábora volt a Habsburgokkal szimpatizáló és az ő uralmuk visszaállítását akaró legitimistáknak. Emlékét beárnyékolja, hogy a nyilasokkal is megfért az 1944. október 15-ei hatalomátvételük utáni hetekben.

József herceg egyenruhában és mellette fia, József Ferenc a felsőház ülésén 1935-ben (Forrás: Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Fényképtár)

Mint uralkodócsalád sarjának vérében volt a reprezentációs kötelesség, és József herceg a világháborús veteránok, hadirokkantak, a revízió, a tudomány, a művészetek és a szociális szféra világában eleget is tett ennek. A budapesti közéletben különösen aktívnak bizonyult, ebben számíthatott felesége, a bajor királyi családból érkező Auguszta hercegnő támogatására is.

A herceget megkülönböztetett tisztelettel vették körül, a Horthy-korból számos olyan fényképfelvétel fennmaradt, melyeken a kormányzói pár mellett a királyi herceg foglal helyet. Amikor egy-egy külföldi követ magyarországi állomáshelyre kapott kinevezést, Budapesten nemcsak a kormányzónál járt audiencián, hanem mindig felkereste a herceget is a Budavári Palotájában. Ez íratlan szabályként része volt a protokollnak, és kifejezte József informális befolyását.

Az Országos Képzőművészeti Társulat gyűlésén az asztalfőn ül József (Forrás: Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Fényképtár)

Azonban közéleti tevékenysége már a boldog békeidőkben kibontakozott a fővárosban. Auguszta hercegnővel koszorúzták meg a Budapesti Torna-Klub zászlóját, de megjelentek számos fővárosi sportrendezvényen vagy adománygyűjtő karitatív összejövetelen, hogy jelenlétükkel emeljék az esemény fényét. Trófeagyűjteményéből a Vigadóban megrendezett vadászati kiállításokhoz adott anyagot a herceg, megjelent több budapesti egyesület rendezvényén, támogatta a védnöksége alatt álló Általános Egyetemi Segítőegyesületet, 1908-ban a hercegi házaspár együtt jelent meg a budai Szent Imre-kollégium megnyitó ünnepségén, a dinasztia képviseletében részt vettek ugyanazon esztendőben a fővárosi Vörösmarty-szobor ünnepélyes leleplezésén, 1912-ben propagálták a felújított és újra megnyitás előtt álló Állatkertet.

Auguszta hercegnő és József herceg a budapesti Vörösmarty-szobor avatásán 1908-ban (Forrás: Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Fényképtár)

Egy esztendővel később a herceg a városligeti nagy iparcsarnokban megrendezett Őszi Országos Kertészeti Kiállítás fővédnöki tisztségét vállalta el. A herceg a feleségével együtt támogatta az Országos Gyermekvédő Liga pénzgyűjtő hangversenyeit, melyeket az Uránia Színházban rendeztek meg, és eljártak a Nemzeti Szalon kiállításaira, ahogy a lósportért is lelkesedve megjelentek a Budapesti Tavaszi Futtatások alkalmával a lóversenypálya mágnás páholyában, ahol a magyar arisztokráciával elvegyülve élvezték a futtatási programot. Akkoriban nagy divatja volt a cirkusznak, a hercegi család a gyermekeik miatt ilyeneken is tiszteletét tette.

Ha egy-egy előre egyeztetett programon nem tudott a herceg megjelenni, akkor a fontosabb helyeken egy miniszter, kevésbé fontos protokolláris fellépésen a szolgálattevő kamarása helyettesítette.

József herceg azzal is kifejezte a főváros melletti elkötelezettségét már a boldog békeidők folyamán, hogy idősebb fiát a budapesti egyetem jogi karára, a kisebbet a II. kerületi főreáliskolába íratta be.

Tagja, illetve tiszteleti tagja volt a Kisfaludy Társaságnak, a Petőfi Társaságnak, valamint a Magyar Mérnökök és Építészek Nemzeti Szövetségének, védnöke a Magyar Földrajzi Társaságnak és fővédnöke a Nyomorék Gyermekek Országos Otthonának. Az egészségügyi szféra támogatása jegyében a herceg alapította a József Kir. Herceg Szanatórium Egyesületet, amely jelentős karitatív munkásságot fejtett ki, és adománygyűjtéssel foglalkozott, hogy a tüdőbetegeken segítsen. Az Egyesület központja Budapesten működött, és volt itt tüdőbeteg-gondozó intézet is, de Fiumétől Kassáig országos hálózattal rendelkezett.

IV. Károly koronázási menete a József-palota előtt halad el (Forrás: Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Fényképtár)

Mindezen pozíciók azt is jelentették, hogy e dimenziókban áldozott a köz javára, mert a korban a tisztséggel az adott szervezet anyagi támogatása és további adományok szerzése is együtt járt. A királyi herceg neve integratív márkanévnek számított. Ha valamely ügyet felkarolt, az számíthatott a figyelemre és anyagi megerősödésre.

Mint hadvezér aktív szerepet vállalt az első világháborúban elesett honvédek emlékének ápolásában, számtalan emlékmű avatásán vett részt. Ma a főváros része Rákosliget a XVII. kerületben, amely a Horthy-korban önálló település volt. Az itteni honvéd emlékművet – a Hősök Oszlopát – József herceg leplezte le 1925-ben.

A Budapest Fürdőváros Egyesület az 1920-as években úgy döntött, hogy József herceg és fia, József Ferenc herceg támogatásához fordulnak, ezért Józsefet az Egyesület védnökének, fiát elnöknek választották. Az egyesület nevében Korányi Sándor báró így méltatta őket: „Királyi Fenségek! Nemzetünk megszokta, hogy Fenségtek családja generációk óta nemzetünkkel együtt örül és bánkódik. Itt most nemzeti ügyről van szó, mert kétségtelen, hogy Budapest fejlesztése az ország egyik legnagyobb érdeke. Mindnyájunkat lelkesedéssel tölt el az a gondolat, hogy ennek az Egyesületnek a mozgalma élén Fenségteket látjuk.”

József herceg a következő szavakkal reagált: „Teljes erőmből önök mellé állok, hogy Budapestet, hazánk szeretett fővárosát világfürdővé, világvárossá és egy boldog Magyarországnak egészséges szívévé emelhessük. Isten áldása kísérjen munkánkban.”

József palotája a Krisztinaváros felől nézve a Horthy-korban (Forrás: Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Fényképtár)

A budai Várban a XVIII. század nyolcvanas éveiben Teleki József gróf, koronaőr és vármegyei főispán építtetett egy háromszintes, U alaprajzú, bérpalotát a királyi palotakomplexum tőszomszédságában, szemben Buda krisztinavárosi kerületével. A főrend ezt nem saját lakhelynek, fővárosi rezidenciájának szánta, hanem üzleti alapú beruházásnak, melyben tizenkét lakást alakítottak ki. A XIX. század második felében a hadsereg tette rá a kezét, katonai hivatalok működtek benne, majd az 1880-as évek végén József herceg édesapja megvásárolta és 1902-ben felújítási munkálatok vették kezdetüket az épületben, ahol az uralkodócsalád magyarországi ágához méltó és igen reprezentatív, pompás palotává alakították át az eredetileg copf stílusú építményt, historizáló stílusjegyek mentén.

József herceg a palotájában 1929-ben (Forrás: Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Fényképtár)

A tervezést és átalakítást Korb Flóris és Griegl Kálmán irányította, akik éppen 1902-ben meg is kapták a Ferenc József Rend lovagkeresztjét. A palota mellett látványos istálló és díszkert (az úgynevezett József-kert) is helyet kapott. Hogy mindehhez legyen elég hely, még az első kerület, a Budavár szabályozási terveit is módosítani kellett a Fővárosi Közmunkák Tanácsának: „Az I. ker. Bánffy-utca jelenleg 8 öl szélességgel szerepel a szabályozási tervben azon célból, hogy az itt tervezett új hadtestparancsnoksági épület megfelelően kiépülhessen. Minthogy azonban az újabbi megállapodás szerint az új hadtestparancsnoksági épület más helyre kerül, a Tanács a Bánffy-utcának fölhagyását és a szabályozási tervből való törlését ismét elhatározta, hogy József főherceg ő Fensége telkeit egyesíthesse s a palotájának kiegészítésére szükséges telektömböt célszerűen megalakíthassa” – olvasható a Közmunkák Tanács döntése az Építő Ipar 1903-as hasábjain.

József és családja itt töltötte a mindennapokat, egészen a Vörös Hadsereg 1944-es közeledéséig.

A Nemzeti Hauszmann Program látványterve a leendő palotáról (Forrás: Várkapitányság)

A palota a második világháborús szovjet ostromban megsérült, berendezését széthordták, az 1940–1950-es évek fordulóján méltatlan körülmények között munkásétkezdeként és ipari tanulók szálláshelyeként funkcionált, de az egyre jobban lepusztuló épületet 1953-ban kiürítették, 1968-ban lerombolták. Helyén középkori romokat tártak fel. 2019-ben a kormány úgy döntött, hogy a Nemzeti Hauszmann Program keretében a palotát újjáépítik, 2021-ben ennek munkálatai el is kezdődtek.

Nyitókép: Auguszta hercegnő és József herceg a budapesti Vörösmarty-szobor avatásán 1908-ban (Forrás: Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Fényképtár)