Anka László

deák-1 (1).jpg A 72-es szoba különös lakója – Deák Ferenc az Angol Királynő szállóban Az 1850–1860-as években az akkori magyar politikai élet egyik legfontosabb centrumának egy pesti szálloda második emeletén elhelyezkedő, kétszobás lakosztály számított, ahol a nemzet prókátorának, avagy a haza bölcsének nevezett Deák Ferenc élt 1854 és 1875 között. Az első magyar igazságügyi miniszter születésének 220. évfordulója miatt a 2023-as esztendőt Deák Ferenc-emlékévnek nyilvánították. Ebből az alkalomból azt mutatjuk be, miként élt Deák az Angol Királynő szállóban.
Wekerle Sándor és az Országos Kaszinó Szájhagyomány útján terjedt el a történelmi emlékezetben, hogy Wekerle Sándor azzal különböztette meg magát a nemesi és főnemesi születésű minisztertársaitól, hogy arcát simára borotválta, sem szakállt, sem bajuszt nem viselt. Csakhogy éppen az arcszőrzet teljes hiánya miatt a Tisza Kálmán-kormány tagjai – akiknek sorába Wekerle pénzügyminiszterként bekerült – a Püspök becenevet ragasztották rá. A boldog békeidők korában ugyanis a borotvált fizimiska nem a polgárságra, hanem a katolikus klérus főpapjaira volt jellemző.
Különös temetés a Mátyás-templomban – Hogy került III. Béla sírja Budára 125 évvel ezelőtt? Különös esemény történt 125 évvel ezelőtt Budapesten: a Mátyás-templomban uralkodónak kijáró pompával újratemették III. Béla királyt és feleségét. A szertartás olyan meghatóra sikerült, hogy az akkor már hétszáz éve halott uralkodó érdemeit hallgatva sokan zokogásban törtek ki. De hogyan került az Árpád-házi király sírja abba a templomba, amely még nem is állt a halálakor, hiszen Buda városát s benne a legismertebb magyarországi templomot az ide temetett király unokája, IV. Béla alapította.
Féltestvérek voltak, egyszerre építettek palotát: Széchenyi és Zichy grófok a Duna-parton Ma már csak régi fényképeken láthatjuk a Lánchídtól délre felépült egykori főúri palotasort a budai Duna-parton. Grófok és bárók építkeztek itt, hogy gondoskodjanak a királyi palotához méltóképpen illeszkedő környezet kialakításáról. Széchenyi Béla és Zichy Rudolf palotáit 140 évvel ezelőtt kezdték el építeni.
„Itt dobog egész Budapest szíve” – Kilencven éve állították fel a Harminckettesek emlékművét Budapest VIII. kerületében, a József körút és a Baross utca találkozásánál fekszik egy tér, amely 1933. május 14. óta a Harminckettesek tere nevet viseli. A tér a XIX. században keletkezett a környező terület felparcellázása során, a Nagykörút és a Baross utca kialakításakor, de 1933 előtt nem volt külön neve, és a Baross utcához tartozónak számozták az itt sorakozó épületeket.
Aki az országhoz méltó fővárost akart építeni – Kétszáz éve született gróf Andrássy Gyula Nagy formátumú történelmi személyiség volt gróf Andrássy Gyula, aki jelentős szerepet játszott a kiegyezésben, ennek köszönhetően lehetett 1867-től az ország első számú vezetője. Úgy vélte, Budapestnek méltónak kell lennie az új Magyarországhoz, elindította a fővárosi fejlesztéseket, megalapította a Közmunkatanácsot. Palotája ma is áll a Bem rakparton, lovas szobrát a Kossuth téren láthatjuk, a főváros legszebb sugárútja, az Andrássy út az ő nevét viseli. A 200 éve született Andrássy Gyulára emlékezünk.
Kilencven éve kísérték utolsó útjára gróf Apponyi Albertet Apponyi Albertet halála után egy egész nemzet gyászolta, ravatalát az ország legfontosabb középületében állították fel, ahol hosszú sorokban két napon át közel félmillióan hajtottak fejet. Sírhelyét az akkor koronázó főtemplomként emlegetett Mátyás-templomban jelölték ki, a koporsóját a Kossuth térről a Szentháromság térig díszhintón szállították 1933. február 14-én, a temetési menet útvonala mentén tömegek álltak, hogy kifejezzék tiszteletüket az előtt a hazafi előtt, aki a leghitelesebben képviselte a világ és a magyarság szemében a nemzet ügyét.
Apponyi Albert budapesti lakásai és budavári otthona Apponyi Albertet az 1920-as párizsi békekonferencián elmondott híres védőbeszéde után több száz magyar település választotta díszpolgárává, köztük Budapest, ahol 1921-ben Apponyi térnek nevezték el az addigi belvárosi Kígyó teret. Kultusza végig fennmaradt: amikor 87 éves korában genfi tárgyalásai alatt megbetegedett, minden fővárosi templomban és zsinagógában könyörgő istentiszteletet tartottak a gyógyulásáért. Halálhíre 1933. február 7-én érkezett meg Budapestre, és a megdöbbent fővárost azonnal ellepték a gyászlobogók. Különleges sírhelyet szántak neki: a Mátyás-templomban temették el, a budai Várban, ahol harminc évig volt az otthona. Halálának 90. évfordulóján budapesti lakhelyeit mutatjuk be.
Száznegyvenöt éve nyitotta meg kapuit Budapesten a rabbiképző intézet Budapesten, a józsefvárosi kerület Bérkocsis és Bodzafa utcai sarkán – a mai Gutenberg tér, Scheiber Sándor és a Somogyi Béla utcák találkozásánál – 1877 októberében olyan ünnepélyes eseményre került sor, amely a korabeli világban is ritkaságszámba ment. A magyarországi zsidó hitfelekezet számára megnyitotta kapuját a rabbiképző intézet, amelyben izraelita diákok kezdték meg tanulmányaikat.
Száznegyven éve leplezték le Petőfi Sándor szobrát Budapesten Több mint két évtizedre visszanyúló előzmények után, 1882. október 15-én leplezték le Petőfi Sándor híres budapesti szobrát, ahol később annyi politikai megmozdulást, ünnepi beszédet tartottak a szabadság eszméjének jegyében, hogy napjainkra ikonikussá vált az emlékmű. Hosszúra nyúlt viták, elapadó adománygyűjtés, az alkotás elkészítésére felkért szobrász halála nehezítette azt az utat, amelyet be kellett járni az ötlet felszínre bukkanásától a szobor felállításáig. Ezt a történetet járjuk körül írásunkkal.
Budapest székesfőváros megemlékezése Kossuth Lajos születésének centenáriumán Kossuth Lajos az 1848–49-es forradalom és szabadságharc vezetője volt. Már életében kultusz alakult ki körülötte, sok településen díszpolgárrá választották, itáliai otthonában is sokan felkeresték, 1894-es budapesti temetésén hatalmas tömeg kísérte utolsó útjára. Születésének 100. évfordulóján, 1902. szeptember 19-én méltó módon kívánt megemlékezni róla az ország.
Aki magyar királyi herceg volt – Százötven éve született Habsburg–Lotaringiai József Negyven évig, 1944-ig élt a budai Várban, Szent György téri palotájában, a magyar közéletben aktív szerepet játszott, az Országgyűlésben felsőházi tag volt, még az Akadémia is elnökké választotta. Habsburg–Lotaringiai József, aki József nádor unokája volt, 150 éve született. Emlékét beárnyékolja, hogy felesküdött a Károlyi-féle népköztársaságra, és a nyilasokkal is megfért. Földi maradványait 1992-ben hozták haza és a Budavári Palota kriptájában temették el.
Egy magyar nábob pesti palotája – Itáliai reneszánsz a Nagykörúton Batthyány Géza gróf a XIX. század végén úgy döntött, hogy egy akkor már több száz éves híres firenzei reneszánsz épületnek, a Strozzi-palotának a másolatát építteti fel Budapesten saját otthonaként. Tervéhez a mai Teréz körút 13. szám alatt találta meg a telket, és Hauszmann Alajost bízta meg a megvalósítással. A házat kívülről ma is bárki megszemlélheti, ám csak kevesen tudják, hogyan nézett ki belülről ez a fényűző főúri palota, amelyben a gróf távoli rokonával, Batthyány Lajos kivégzett miniszterelnök lányával, Emma grófnővel élt boldog házasságban. Videónkban megmutatjuk, mi maradt meg mára a palota pazar belső tereiből.
Budapest tündérváros: így ünnepelték Ferenc József megkoronázását A magyar főváros egyértelmű nyertese lett az osztrák–magyar kiegyezésnek, amelynek eredményeként Ferenc Józsefet 155 évvel ezelőtt, 1867. június 8-án a budavári Nagyboldogasszony-templomban magyar királlyá koronázták. Budapest a következő évtizedekben világvárossá fejlődött, így magától értetődő volt, hogy a koránázás 25. és 40. évfordulóján is többnapos ünnepségsorozatot tartottak. Diadalkapuk épültek, a Citadella ágyúi díszlövéseket adtak le, volt katonai díszszemle, fáklyás felvonulás, tűzijáték és szerenád, az utcákon százezres tömeg hömpölygött.
Százhúsz éve hunyt el Tisza Kálmán miniszterelnök, Budapest fejlesztője Ezekben a napokban emlékezünk meg a monarchiabeli Magyar Királyság legmeghatározóbb miniszterelnökéről, borosjenői Tisza Kálmánról, aki éppen 120 esztendővel ezelőtt, 1902. március 23-án hunyt el józsefvárosi lakásában. A kortársai által Generálisként emlegetett politikus, aki kormányfői tisztségéből adódóan a Fővárosi Közmunkák Tanácsának is elnöke volt, kiemelkedően sokat tett Budapestért.
Fényűző főúri rezidenciából lett a terrorkülönítmények kivégzőhelye – Százharmincöt éve épült a Teréz körúti Batthyány-palota Budapest egyik legszebb neoreneszánsz palotáját építtette fel az Oktogon közelében Batthyány Géza gróf, aki távoli rokonát, a kivégzett Batthyány Lajos miniszterelnök lányát vette feleségül. A Teréz körút 13. szám alatti közös otthonukat a kor neves építészével, Hauszmann Alajossal terveztették meg, de feltételül szabták, hogy az a firenzei Strozzi-palota másolata legyen. Harminchárom év múlva a Tanácsköztársaság terrorkülönítménye vette birtokba a fényűző rezidenciát, pincéjében Cserny József alakulata több embert megkínzott és meggyilkolt.
Százötven éve választotta díszpolgárrá Andrássy Gyula grófot Pest városa Bár az 1848–49-es forradalom és szabadságharc után halálra ítélték, és jelképesen fel is akasztották, alig két évtized múlva már miniszterelnökként, majd a Monarchia külügyminisztereként az ország egyik legfontosabb embere volt. A Fővárosi Közmunkák Tanácsának létrehozásával óriási fejlődési lehetőséget teremtett Pest-Buda számára, nem csoda, hogy még életében róla nevezték el a Sugárutat Andrássy útnak. Idős korában pedig Duna-parti palotájából szemlélhette a gyarapodó magyar fővárost, amely 150 éve díszpolgárainak sorába választotta.
Pazar belsőt rejtett Lipthay Béla báró egykori palotája a budai Duna-parton Bár Lipthay Béla neve keveseknek csenghet ismerősen, az 1848-as forradalmat is végigharcoló arisztokrata a XIX. század második felében a főváros közéletének aktív tagja volt: palotát is terveztetett magának a Duna-partra Ybl Miklóssal, ám a neoreneszánsz épület végül Unger Emil tervei szerint épült fel a Lánchídtól délre 1874-ben. A Lotz Károly és Benczúr Gyula freskóival díszített, a II. világháborúban megsérült épületet 1949-ben bontották le.

További cikkeink