A festmény, amelyről már elkészülte előtt évekig áradozott a sajtó. A festmény, amely annak ellenére, hogy hatalmas közönségsikert aratott, anyagi és idegi összeomlás szélére sodorta alkotóját. A festmény, amely a XIX. század végén a mai 4D mozik élményvilágával kápráztatta el a nézőt. A festmény, amely generációk képzeletében elevenítette meg a honfoglalás pillanatát. Ez a festmény Feszty Árpád körpanorámája, A magyarok bejövetele, amelyet 125 évvel ezelőtt, 1894. május 13-án pillanthatott meg először a nagyközönség.

A magyarok saját körképe

Az 1800-as évek végén Magyarországot is elérte az Európán végigsöprő panorámakép-festő divathullám. A francia Détaille és Neuville körképének látványa Feszty Árpádot is lenyűgözte, olyannyira, hogy elhatározta, megfesti a bibliai vízözönt. Az ötlet hallatán azonban apósa rábeszélte, hogy inkább a „magyarok ezer év előtti bevonulását” örökítse meg.

Feszty Árpád portréja (Forrás: Vasárnapi Ujság, 1914. június 7.)

Nem meglepő, hogy a magyar honfoglalás mint romantikus téma éppen a rokon fejéből pattant ki, hiszen az após nem volt más, mint Jókai Mór. A nagy mesemondó ugyanis, aki 23 évesen vette el a 31 éves Laborfalvi Rózát (1848-ban, amikor a Nemzeti Színház ünnepelt művészének már volt egy 12 éves, házasságon kívüli gyermeke), nevelt lányává fogadta a színésznő 1861-ben született unokáját, aki később Feszty Árpádhoz ment feleségül, és maga is festő lett Jókai Róza néven.

A Feszty család, balról Feszty Árpád áll, mellette felesége, Jókai Róza (Jókai fogadott lánya) és apósa, Jókai Mór (Forrás: Vasárnapi Ujság, 1894. január 7.)

Már maga a gondolat, hogy a magyaroknak is lesz saját körképük, ráadásul a honfoglalást ábrázoló – a millennium közeledtével – lázba hozta a korabeli sajtót. Nem volt olyan budapesti lap, amely azonnal be ne számolt volna róla, hogy a 115 méter hosszúra és 14 méter magasra tervezett festménynek az Andrássy út városligeti torkolatánál díszes épületet fognak emelni.

Bár voltak, akik ellenezték az építkezést, mondván, hogy az épület elcsúfítja a városligetet, a sajtó és a közvélemény egyöntetűen támogatta és kitörő lelkesedéssel várta a főváros legújabb látványosságának elkészültét. Végül Feszty Gyula építész és Feszty Árpád festőművész kérvényét 1891. december 30-án fogadta el a Fővárosi Közgyűlés.

Egy szétzúzott állkapocs

Feszty fáradságot nem ismerve látott munkához, amelynek minden mozzanatáról tudni akart a nagyközönség. 1892 augusztusában a fővárosi lapokból a kíváncsi olvasók megtudhatták, hogy Feszty művésztársaival, báró Mednyánszky Lászlóval, Spányi Bélával és Újvári Ignáccal Munkács völgyében fognak dolgozni a kép megfestésén. Akkoriban ugyanis köztudott volt, hogy a művészek hetekig tanulmányozták és festették a munkácsi tájat, amelyet később csak rá kellett vetíteniük a hatalmas vászonra. Hogyan zajlott ez a művelet?

A Budapesti Hírlap korabeli számában ezt az ismertetőt olvashatjuk: „Az eredeti kép átvitele a vászonra egészen mechanikus munka. A vásznat szénnel másfél méteres kockákra osztják. Az eredeti képet pedig, szintén kockákra osztva, természetes nagyságában lefotografálják s a fényképeket tízszer nagyító laterna magikával a nagy vászonra vetik. A körvonalakat gyorsan a fehér alapra rögzíti a segédek fekete krétája s csakhamar kész az egész vázlat. Most már csak festeni kell.”

A „csak festés” nem volt veszélytelen munka. A háromemeletes ház magasságú vászon tetejének eléréséhez bravúros megoldást eszeltek ki a festők: síneken járó, hat emeletre osztott mozgatható tornyokat alkalmaztak. Ezeket a tornyokat gyakran egymás mellé kapcsoltá,k és közéjük átjáródeszkát helyeztek, hogy könnyebben tudjanak festeni.

Feszty Árpád és munkatársai a körkép vászna előtt felállított állványzaton 1894-ben, Erdélyi Mór felvétele (Forrás: Vasárnapi Ujság 1894. május 13.)

Egy dolgos nap végén Újvári Ignác maga is segített az állványokat széttolni, amikor egy deszka kicsúszott a magasból, és ráesett a művészre, súlyosan megsebesítve arcát, nyakát és karját. Ezt követően „azonnal közeli lakására szállították, ahol dr. Alapy összevarrta szétzúzott állkapcsát. A szerencsétlenül járt művész sebei rendkívül súlyosak, bár nem életveszélyesek. Barátai és ismerősei körében esete nagy részvétet keltett” – áll a Budapesti Hírlap 1893. április 15-i számában.

Bár a munka oroszlánrészét a festés tette ki, Feszty rengeteg időt és energiát fordított a honfoglalás korának tanulmányozására. Ahhoz, hogy a körkép hűen ábrázolja az ezer évvel azelőtti viseletet, használati tárgyakat és harci eszközöket, a festő minden forrást igyekezett felkutatni.

Feszty Árpád: A magyarok bejövetele, képeslap, Győri Lajos: Körkép a körképről című írásának illusztrációja (Forrás: Hungaricana)

Korabeli lapértesülések szerint például a művésznek sikerült hozzáférnie egy, a bécsi császári és királyi könyvtárban őrzött, uralkodók számára készített könyv egyetlen példányához. Ez a kötet az ázsiai népek viseletét, fegyverzetét, lakóházait és szokásait mutatta be orosz tudósok gyűjtése alapján, amelyet Miklós cár megrendelésére készítettek.

Az összeomlás

Az eredeti tervek szerint a panorámát 1893. augusztus 20-án akarták bemutatni a közönségnek, azonban a kétéves határidőt a megfeszített munka ellenére sem tudták tartani a művészek. Feszty éjt nappallá téve dolgozott a képen csapatával, felesége literszámra hordta a kávét, Dankó Pista magyar nótákat játszva tartotta ébren a művészeket.

Fesztyt valósággal felőrölte a munka. Az idegileg teljesen kizsigerelt alkotó még hónapokkal a kép elkészülte után sem tudott egy percet sem aludni a kimerültségtől. A leromlott egészségű mestert súlyos anyagi gondok is gyötörték. Mivel a képen megállapodott összegért dolgozott, a határidő lejárta után egy évig saját pénzből kellett kifizetnie a festőket, mesterembereket, munkásokat és az alapanyagot.

Így történt, hogy Feszty nemhogy meggazdagodott volna az egész ország által ünnepelt festményen, hanem 10.000 Ft ráfizetése keletkezett. „Ezzel kezdődött meg életében az adósság és az addig csak ragyogást, örömet ismerő lélekben a csalódás, fájdalom. Nagyon bántotta, hogy a részvénytársaság, amely óriási vagyont szerzett a képből, elnézte, tűrte az ő anyagi leromlását.

Az egykori Feszty-villa a Bajza utcában, korábban Jókai Mór is lakott itt (Forrás: FSZEK Budapest-képarchívum)

Barátainak magatartása annyira fájt Apámnak, hogy első keserűségében el akarta adni pesti házát, itt hagyni mindent, mindenkit, vagy elbújni Kingyesre örök életére, vagy kimenni külföldre” – emlékezett vissza lánya, Feszty Masa a Feszty Árpád élete és művészete című könyvben erre az időre. Feszty végül is nem költözött el, hanem orvosai tanácsára egyik szanatóriumot járta a másik után. De hiába. Egészségi állapota egyre csak romlott.

Páratlan siker

A körképet már a hivatalos megnyitója előtti napokban több magas rangú személy megtekintette. Korabeli sajtóértesülés szerint miközben a mester az utolsó simításokat végezte a képen, többek között gróf Csáky Albin közoktatásügyi miniszter, Berzeviczy Albert államtitkár és Fraknói Vilmos püspökök kereste föl, hogy még munka közben megleshesse.

Korabeli reklám a kiállításról (Forrás: Vasárnapi Ujság 1896. május 10.)

A látogatás után mindnyájan elragadtatással dicsérték az alkotót és az alkotást. Miután az elkészült körképet május 12-én néhány magas rangú személynek bemutatták, a következő napon, pünkösd napján a nagyközönség számára is átadták. A korabeli sajtó az égig dicsőítette a festményt, néha már a patetikus jelzőt is kimerítve: „A magyar művészet csodálatos varázs-hatalommal létesített itt egy szemkápráztató, fönséges üdülőhelyet, mely üdítőleg hat a szellemre és testre egyaránt, s mikor a városatyák sajnálták ezt a kis területet kihasítani a Városligetből azért, mert azt beépítik, most örömrepesve tapasztalhatják, hogy a magyar művészet pazar bőkezűséggel fizette vissza ezt a kis földdarabot s a legnagyszerűbb tájképek egyikét alkotá, melyet valaha emberi kéz teremtett meg.”

A látványosságot folyamatosan reklámozták, ez a hirdetés a Budapesti Hírlap 1894. május 20-i számában jelent meg, de a felhívás számtalan alkalommal olvasható volt az újságban a megnyitás után

Az évekig tartó munka lezárásának megünneplésére május 13-án estélyt rendeztek a körkép épületében. A csaknem száz meghívott vendég – többnyire országgyűlési és fővárosi képviselők – először megtekintették a festményt, majd az épület emeleti éttermében vacsoráztak. A hajnalig tartó mulatságon a társalgás végig a körkép körül forgott, bár igen gyakran megszakították a Fesztyt magasztaló pohárköszöntők.

A körpanoráma sikere a megnyitó után is töretlen maradt. Az előkelő társaság tagjainak külön vezetéseket is szerveztek. A korabeli sajtó minden egyes ilyen látogatásról beszámolt, és közölte a rangos résztvevők listáját. A Budapesti Hírlap május 15-i számában például a tárlatvezetésre meghívottak között említi báró Fejérváry Géza honvédelmi minisztert, gróf Bethlen András földművelési minisztert és Lukács Béla kereskedelmi minisztert.

A körpanorámára nemcsak a főurak, hanem az átlagemberek is kíváncsiak voltak. Ezt mi sem bizonyítja jobban, mint hogy a megnyitást követő négy napban több mint hatezer látogatót számlált a városligeti attrakció.

A magyarok bejövetele (Feszty-körkép) részlete (Forrás: Wikipédia)

A grandiózus alkotás híre hamar eljutott az ország határain túlra is, és szinte mágnesként vonzotta a külföldi előkelőségeket. Még májusban tiszteletét tette Budapesten a horvát országgyűlés tagjaiból álló delegáció, akiket a magyar képviselőház tagjai kalauzoltak körbe a magyar fővárosban. A társaságot maga Jókai Mór fogadta a körképnek otthont adó épület előcsarnokában.

A Rotunda a Városligetben, a Feszty-körkép (A magyarok bejövetele) épülete a mai Szépművészeti Múzeum helyén. A felvétel 1895 körül készült (Fotó: Fortepan/Budapest Főváros Levéltára. Levéltári jelzet: HU.BFL.XV.19.d.1.07.112).

A horvát küldöttség álmélkodva kutatta, hol ér véget a festmény, és hol kezdődik a valóság, amikor az égő házakat ábrázoló jelenethez érve a lábuk előtt heverő – nem festett – üszkös gerendákat szemlélték. Nem győzték kifejezni elismerésüket Feszty Árpádnak, aki személyesen fogadta a gratulációkat.

1894. augusztus 3-án Nikolajevitsch szerb miniszterelnök is megtekintette a páratlan alkotást, amelyről a korabeli sajtó beszámolói szerint ő is csak szuperlatívuszokban tudott beszélni. „Bámulatos alkotás ez, – mondotta mindjárt az első szétpillantásra a kísérőinek – azt gondoltam, a szabadba érkeztünk.” A kép minden egyes részletét alaposan szemügyre vette, különösen sokat időzve a fogoly szláv csoportok előtt. Látogatása végén megjegyezte, hogy nem csodálkozna azon, ha Feszty Árpádot a szerb történelem valamelyik hasonlóan nagy ívű mozzanata is megihletné, hiszen a szerb nemzet életének is vannak megörökítésre méltó eseményei.

A megszegett szerződés

A budapesti közönség csak néhány évig csodálhatta a festményt, amely iránt külföldön is megnőtt az érdeklődés: 1896-ban két társaság is ajánlkozott, hogy kiállítja Londonban a pompás alkotást. Így is történt.  A képet csak jó néhány évvel később, 1909-ben szállították vissza Budapestre, azonban ekkor már nem tudták az eredeti helyén kiállítani.

Bár a fővárossal kötött szerződés szerint a városligeti területet 32 évre kapta bérbe Feszty, a Szépművészeti Múzeum építése miatt a körkép épületét először raktárként használták, majd lebontották. A hatóságok egy másik helyet jelöltek ki a Városligetben a körkép számára, ahol egy faszerkezetes épületben kapott második otthont Feszty alkotása.

A Városliget 1939-ben, a háttérben a Feszty-körkép pavilonja a volt Vidámpark területén (Fotó: Fortepan)

Az ünnepélyes megnyitóra 1909. május 30-án került sor. Az épület a II. világháborúban bombatalálatot kapott, a tetőszerkezet beszakadt, így a sérült kép hosszú ideig ki volt téve az időjárás viszontagságainak. A magyarok bejövetelét  az utolsó pillanatban sikerült megmenteni a teljes pusztulástól.

A képmentő társaság tagjai Feszty Masa engedélyével a képet a varrások mentén felszabdalták és feltekercselték. Az így keletkezett darabok sokáig hányódtak Budapest különböző épületeiben, ami tovább rontotta az amúgy sem kedvező állapotukat. Végül 1970-ben született határozat az ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark létesítéséről, ahol a körkép gondos restaurálás után méltó kiállítóhelyet nyert 1995-ben.

Nyitókép: A magyarok bejövetele (Feszty-körkép) részlete (Forrás: Wikipédia)