Feszty Árpád

Ahol remekművek születtek – Festő- és szobrászműtermek Budapesten Manapság már természetesnek vesszük, hogy a leghíresebb festményeink és szobraink mind szigorúan őrzött múzeumokban láthatók, pedig alkotóik egészen más körülmények között hozták létre azokat. A XIX. század végétől a műtermeket általában hangulatos villákban rendezték be, de a kevésbé tehetős művészek számára telepeket is létesítettek a főváros különböző pontjain.

A királyi palotától a Városligetig – Művészek és alkotásaik a századforduló ikonikus épületein A századfordulón szinte egész Budapest építési lázban égett, nagyjából párhuzamosan zajlottak a nagy ívű építkezések többek között a Budavári Palotanegyedben és Városligetben is. A kor legkiválóbb építészei kaptak lehetőséget a tervezésre, de épületeik nem lettek volna teljesek művészi alkotások nélkül. Az alábbi írásunkban azokat a festőket és szobrászokat mutatjuk be, akik mindkét, napjainkban újjászülető helyszínen dolgoztak.

A pesti kávéházak törzsvendége volt az egri remete – Száz éve hunyt el Gárdonyi Géza Bár egri remeteként él a neve a köztudatban, Gárdonyi Géza Budapest kulturális és irodalmi életének rendszeres szereplője volt a XIX. század fordulóján. Szemtanúja volt a fejlődésnek indult város kiépítésének, újságíróként éveken át tudósított a Régi Képviselőházból, bejárása volt Fesztyék híres művészszalonjába, de a Centrál, a Valéria vagy a New York Kávéházban is törzsvendégként tartották számon. A ma 100 éve elhunyt Gárdonyi Gézára emlékezünk.

A társasági élet központja volt a Jókai–Feszty-villa, amelyet Petőfi-emlékházzá alakítottak át Jókai Mór és a Feszty házaspár Bajza utcai, epreskerti villájában a XIX. század végének leglátogatottabb művészeti szalonja működött. A velencei paloták mintájára épült házban szinte mindenki megfordult, aki a művészeti, kulturális vagy politikai életben akkortájt számított. Jókai halála után öt évvel, 1909-ben ebben az épületben nyílt meg a Petőfi-ház, amely első ízben tárta a közönség elé a Petőfi-relikviákat. Itt mutatták be először a híres nyomdagépet is, melyen a Nemzeti dalt és a 12 pontot nyomtatták.

Hírességek nyomában két keréken – Kipróbáltuk az Iparművészeti Múzeum elektromos rolleres városi sétáját Az Iparművészeti Múzeum új, rendhagyó városi sétáján elektromos rollerre pattanva fedezhetjük fel, hol éltek, hogyan rendezték be házaikat, milyen társasági eseményeken vettek részt a XIX. század Budapestjének jelentős művészei, a kultúrtörténet szempontjából meghatározó alakjai. A séta programjából és Budapest elektromos rollerrel történő felderítésének élményéből egy rövidített program keretében a sajtó képviselői is ízelítőt kaphattak.

125 évvel ezelőtt készült el a Feszty-körkép – A magyarok bejövetelét a Városligetben mutatták be Lázba hozta a korabeli pesti sajtót a XIX. század végén Feszty Árpád terve, hogy a magyarok bejövetelét a Kárpát-medencébe, vagyis a honfoglalást hatalmas körképen fogja megfesteni. Az ötlet apósától, Jókai Mórtól származott, maga a körkép pedig a leghíresebb magyar festőművészek közreműködésével készült Budapesten, a Munkács környéki vázlatok elkészítése után. Végül 125 évvel ezelőtt mutatták be a nagy művet a millenniumra készülő ország lelkes közönségének a Városligetben.

A Feszty-körkép kálváriája a Városligetben Egy 1910 körül készült képeslapon a városligeti körhinta mögött felfedezhető egy kör alaprajzú pavilon. A Feszty-körképet befogadó rotundát kétszer is felépítették a Ligetben, mielőtt az évtizedekig pusztuló, majd restaurált mű Ópusztaszerre került volna.