Hírességek nyomában két keréken – Kipróbáltuk az Iparművészeti Múzeum elektromos rolleres városi sétáját

2020. szeptember 5. 12:00

Az Iparművészeti Múzeum új, rendhagyó városi sétáján elektromos rollerre pattanva fedezhetjük fel, hol éltek, hogyan rendezték be házaikat, milyen társasági eseményeken vettek részt a XIX. század Budapestjének jelentős művészei, a kultúrtörténet szempontjából meghatározó alakjai. A séta programjából és Budapest elektromos rollerrel történő felderítésének élményéből egy rövidített program keretében a sajtó képviselői is ízelítőt kaphattak.

Elektromos rollerrel a XIX. századba

Új, elektromos rollerezéssel egybekötött kultúrtörténeti sétát indított az Iparművészeti Múzeum (IMM) Hírességek Budapestje címmel. A 2,5 órás séta során visszarepülhetünk a XIX. század Budapestjébe, tíz – az Andrássy út környékén található – állomást útba ejtve ismerkedhetünk azzal, milyen életet éltek, milyen házakban laktak, hol alkottak, milyen összejövetelekre jártak a kor jelentős, ismert képzőművészei, iparművészei, zeneszerzői és írói. A Ráth György-villa előtt (Városliget fasor 12.) volt a gyülekező, innen indult a séta.

A séta résztvevői megtudhatják, milyen életet éltek, milyen házakban laktak, hol alkottak, milyen összejövetelekre jártak a régi korok kor híres képzőművészei, iparművészei, zeneszerzői és írói (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

A sétával kapcsolatban az IMM sajtótájékoztatót tartott a Ráth György-villa kertjében, amelyen Cselovszki Zoltán építész, az IMM főigazgatója, valamint Joó Julianna művészettörténész, múzeumpedagógus, az IMM Múzeumpedagógiai Osztályának vezetője osztotta meg a sajtó megjelent képviselőivel a séta ötletének születését és az ötlet megvalósulásának történetét.

Az új városi sétát Cselovszki Zoltán főigazgató (középen) és Joó Julianna művészettörténész mutatta be a sajtó képviselőinek (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Joó Julianna elmondta, az alapötlet az volt: legyen egy olyan városi séta is Budapesten, amely amellett, hogy informatív, élményszerűségével segít közelebb hozni, népszerűbbé tenni a kultúrát a fiatalok számára is. Ezért is döntöttek úgy, hogy – Magyarországon elsőként – olyan városi sétát indítanak, amelynek állomásai között a résztvevők elektromos rollerrel közlekedhetnek, így a séta – amellett, hogy olyan élményt ad, amely sokak számára talán ismeretlen – az autómentes közlekedést is népszerűsíti.

Joó Julianna azt is elmondta, a program célja, hogy megmutassa a fiataloknak, a XIX. században művésznek lenni, a kulturális életben tevékeny részt vállalni rangos kiváltság, napjaink kifejezésével élve „menő dolog” volt.

A szecesszió hangulata testközelből

A sajtótájékoztatót praktikus okok miatt a Ráth György-villa kertjében tartották. A villa a Hírességek Budapestje sétának is része, ide be is léphetnek a résztvevők, elmerülhetnek az itt létrehozott szecessziós miliőben, és kicsit megismerkedhetnek az IMM alapító atyjának életével.

Az épület kívülről talán nem a legszembetűnőbb a villák sorában, azonban a kor jeles művészeinek munkáit őrzi: ablakai Róth Miksa műhelyében készültek, kovácsoltvas elemeit Jungfer Gyula készítette, bútorai pedig Faragó Ödön keze munkáját dicsérik.

Ráth György villáján a kor jeles iparművészei dolgoztak (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Cselovszki Zoltántól megtudhattuk azt az érdekességet is, hogy sokáig úgy tudták, Ráth György – aki jelentős műgyűjtő volt, emellett pedig kereskedett is a gyűjteménye bizonyos darabjaival – egy Rembrand-kép eladásának árából vásárolta a napjainkban a Városligeti fasor 12. szám alatt található villát (melyre azért volt szüksége, mert gyűjteménye nem fért el korábbi otthonukban), ám az említett képről később kiderült, valójában nem Rembrandt munkája, hanem csupán a művész egyik tanítványának ügyes másolata.

Mint megtudtuk: Ráth György villájának belső lépcsőkorlátja Jungfer Gyula munkája (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Szecessziós stílusban berendezett étkező Ráth György villájában (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

A Ráth György-villa egyik szobája (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

A szecessziós ebédlő asztalán elhelyezett étkészlet napjaink egy kortárs művészének munkája. A kiállítás megalkotói ezzel a gesztussal szerették volna szimbolizálni, mennyire új, mennyire modern stílus volt a szecesszió a maga korában (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Cselovszki azt is elmondta, a villa jelenleg az IMM A mi szecessziónk című állandó kiállításának ad otthont, ám a későbbiekben – fényképek és korabeli leírások segítségével – szeretnék teljesen rekonstruálni, hogy a belépő látogatóknak olyan érzése lehessen, mintha vendégségbe érkeztek volna Ráthékhoz.

Így éltek ők

Miután megnéztük a Ráth György-villa alsó szintjét, következett a sajtótájékoztató legizgalmasabb része, ugyanis mi magunk is – pontosabban a bátrabbak – rollerre pattantunk, és felfedeztük a séta néhány állomását.

A villa megtekintése után mi magunk is rollerre szálltunk (újságírónk piros ruhában) (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Mindenkinek ajánljuk, hogy amennyiben lehetősége adódik rá, merüljön el Budapest megismerésében ilyen rendhagyó, modern módon is, ugyanis egészen újfajta élményt ad a XXI. század találmányának segítségével suhanni egy olyan környezetben, amelyben az ember szinte várja, hogy a következő sarkon szembejöjjön vele mondjuk Jókai Mór.

Mint megtudtuk a szervezőktől: ezzel az élményszerű városi sétával a fiatalok körében szeretnék népszerűsíteni a magyar kultúrát (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

A séta remek alkalom lehet azoknak is, akik esetleg régóta kacérkodnak az elektromos roller kipróbálásának gondolatával, ugyanis a séta során használt járművek biztonsági okokból 14 km/h-nál nem tudnak gyorsabban menni, így nyugodalmasabb ismerkedést tesznek lehetővé a járművel.

Rövidített sétánk első állomása napjainkban a Kínai Nagykövetségnek ad otthont. Az épületről sokáig a művészettörténészek sem tudták, hogy a XIX. században e falak között élte életét Budapest „vasembere”, Jungfer Gyula lakatosmester, akinek alkotásait számos helyen megcsodálhatjuk a fővárosban.

Sétánk első állomása ma a Kínai Nagykövetségnek (Városligeti fasor 22.) ad otthont, kevesen tudják róla, hogy a XIX. században itt élt Jungfer Gyula híres lakatosmester (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

A mesterről a séta során többek között megtudhatjuk, hogy templomi megrendeléseit minden alkalommal ingyen készítette el, hogy saját villájának kovácsoltvas elemeit is ő maga készítette, valamint azt, hogy műhelyében a korban csak a legjobbak tanulhattak, és még sok más érdekességet is.

Saját otthonának kovácsoltvas kerítését és kapuját Jungfer Gyula maga készítette, a díszes kapun jól látható a J. G. monogram (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Ezután rollereinkkel az Andrássy utat átszelve elrobogtunk az Epreskerthez, amelyben napjainkban a Képzőművészeti Egyetem műtermei, műhelyei találhatók. A kert nevét arról kapta, hogy korábban egy selyemgyár működött benne, a kertbe pedig eperfákat ültettek, hogy legyen mivel táplálni a selyemhernyókat.

Az Epreskert (Bajza u. 41.) bejárata (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

A gyár bezárása után a terület parlagon állt, és csavargók laktanyájaként szolgált egészen addig, amíg Benczúr Gyula nem tette a művészeti mesterképzés helyszínévé. Műterme, melyet testvére Benczúr Béla épített, a mai napig áll a kertben.

Az Epreskert, Benczúr Gyula ebben a műteremben tartotta a foglalkozásokat, az épületet a testvére, Benczúr Béla tervezte (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Szintén az Epreskertben áll Stróbl Alajos egykori műterme is. Joó Julianna elmondta, fontosnak tartja, hogy a XIX. század kultúráját vicces anekdoták segítségével is közelítsék a mai fiatalokhoz. Ennek jegyében megtudhatjuk például, hogy Stróbl Alajos a tökéletes bohém művész mintapéldája volt (szemben például a konzervatív értékeket követő Benczúrral).

Az Epreskertben napjainkban a Képzőművészeti Egyetem műtermei, műhelyei találhatók (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Háziállatként pávát, illetve oroszlánt tartott, amelyek nem egyszer a művész műtermének környékén sétálgattak a korabeli újságok nagy örömére, amelyek előszeretettel csámcsogtak ezen. Stróbl bohémságának következő lépcsője pedig az volt, hogy az oroszlán halála után annak bőrét ráadta egy kutyára, majd az oroszlánbőrbe bújtatott ebet polgárpukkasztás céljából sétáltatta az Andrássy úton és környékén.

Sokan nem tudják talán, hogy Jókai Mór írónak is volt villája az Andrássy út környékén, melyben első felesége – Laborfalvy Róza – halála után élt fogadott lányával, Jókai Rózával és annak férjével, Feszty Árpád festőművésszel. A villáról a séta során megtudhatjuk, hogy a korabeli lapok szerint a társasági élet egyik legnagyobb középpontja volt, vagyis aki számított valamit a kulturális életben, az megfordult itt legalább egy estélyen.

Ebben a villában (Bajza utca 21.) élt egykor Jókai Mór fogadott lányával és vejével (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

A villa a legnagyobb művész-összejövetelek helyszíne is volt: az író 70. születésnapja például akkora esemény volt, hogy a háziak végül kénytelenek voltak Feszty műtermét is megnyitni, hogy elférjenek a vendégek a házban. Jókai Mór azután költözött ki a villából, hogy megismerkedett, illetve összeházasodott Nagy Bella színésznővel, aki 52 évvel volt fiatalabb az írónál.

A kapcsolatot Jókai lánya és veje nem nézte éppenséggel jó szemmel: előbb megmérgezni, majd lefizetni szerették volna a fiatal színésznőt, hogy az eltűnjön az életükből. Amikor ez Jókai tudomására jutott, ifjú feleségével a Dob utcába költözött.

Emléktábla a Jókai-villán (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Jókai villája után rövid ízelítő sétánk utolsó állomása, Kodály Zoltán háza felé vettük az irányt. Bár rövidebb utat is választhattunk volna, inkább körbegurultunk a Kodály köröndön, hogy tovább élvezhessük a kétkerekes nézelődés élményét. Kodály Zoltán háza napjainkban múzeumként működik, amelyben a zeneszerző életével ismerkedhetünk.

Kodály Zoltán háza a Kodály köröndön (Kodály körönd 1.) (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Kodály Zoltán háza napjainkban múzeumként működik (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Rolleres sétálók Kodály Zoltán háza előtt (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Emléktábla a múzeum falán (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Kedvcsináló sétánk végén kényelmesen visszagurultunk kiindulópontunkhoz, a Ráth György-villához, ahol igény szerint lehetőségünk volt bejárni az egész épületet, és megtekinteni az ott elhelyezett gyűjteményt.

A program végén elmondhatjuk: az Iparművészeti Múzeum új kultúrtörténeti sétája igazán rendhagyó módon és élményszerűen hozza közel hozzánk Budapestet, igényes, újszerű programlehetőséggel növelve a főváros megismerésének lehetőségeit. A programon való részvételt mindenkinek ajánljuk, aki szeretné kipróbálni, milyen érzés elektromos rollerrel szelni Budapest utcáit, és közben szívesen ismerkedne a XIX. században az Andrássy út környékén élő művészek világával, pezsgő életével.

Nyitókép: Saját otthonának kovácsoltvas kerítését és kapuját Jungfer Gyula maga készítette, a díszes kapun jól látható a J. G. monogram (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Andrássy út, Benczúr Gyula, Budapest, Epreskert, Feszty Árpád, Iparművészeti Múzeum, Jókai Mór, Képzőművészeti Egyetem, Kodály Zoltán, Múltidéző, Osváth Dorottya, PestBuda, pestbuda.hu, Ráth György-villa, roller, séta, Stróbl Alajos

¹⁸ ⁰ ⁰

Kapcsolódó írások

Ahol remekművek születtek – Festő- és szobrászműtermek Budapesten

2024. szeptember 24. 14:00

Manapság már természetesnek vesszük, hogy a leghíresebb festményeink és szobraink mind szigorúan őrzött múzeumokban láthatók, pedig alkotóik egészen más körülmények között hozták létre azokat. A XIX. század végétől a műtermeket általában hangulatos villákban rendezték be, de a kevésbé tehetős művészek számára telepeket is létesítettek a főváros különböző pontjain.

Ahol világhírű tudósok tanultak – 120 éves a Fasori Evangélikus Gimnázium

2024. szeptember 2. 11:00

Hazánk számos világhírű tudóst adott a világnak, akik felfedezéseikkel és találmányaikkal egészen átformálták a XX. századot. Bár többségük nem Magyarországon futott be ragyogó karriert, az ahhoz szükséges alapismereteket hazai iskolákban sajátították el. Közülük kiemelkedik a Fasori Evangélikus Gimnázium, mely éppen 120 évvel ezelőtt nyitotta meg kapuit a tanulók előtt. A tanév kezdetén cikkünkben az intézmény történetétől olvashatnak.

Alagút az Andrássy út alatt – 130 éve kezdődött a Kisföldalatti építése

2024. augusztus 23. 14:00

Kevesebb, mint két év volt a megépítésére, késésről szó sem lehetett, ráadásul addig szinte példátlan dolgot kellett felépíteni, egy föld alatt vezetett, elektromos meghajtású városi vasutat. Lehet, hogy ma inkább elhalasztanák a kezdést, 1894-ben azonban bátran belevágtak a földalatti építésébe.

Ezek a cikkek is érdekelhetik

Kísérleti jegyértékesítés a 15-ös buszon

2024. december 20. 14:00

Kísérletképpen 60 éve, 1964. december 14-én új jegyértékesítést vezettek be a 15-ös autóbuszon, a vonaljegyet, amit nem a kalauztól kellett megvenni, hanem az árát, 1 forintot egy perselybe kellett berakni. A kísérlettel egyrészt a kalauzhiányt próbálták enyhíteni, másrészt a kaotikus budapesti jegyrendszer átalakítását készítették elő.

Építési engedélyt kapott a Hőgyes–Schöpf-Merei Gyógyszerkutató Központ kialakítása

2024. december 19. 15:00

A IX. kerületi Hőgyes Endre 5. szám alatti Gyógyszerészeti Intézet és a Bakáts téren lévő egykori Schöpf-Merei Kórház épületének felújításával és bővítésével létrejön egy intézmény, mely az oktatást, a kutatást, valamint a gyógyszergyártást szolgálja majd. A munkálatok során helyreállítják a történelmi épületek homlokzatait is.

Idén is karácsonyi díszkivilágítást kap a Megyeri híd

2024. december 18. 19:00

December 20–26. között esténként a Megyeri híd 100 méter magas karácsonyfává változik. Mindkét pilonra, annak budai és pesti oldalára is csillagcsúcsdísz kerül, továbbá a pilonok középső, üveges részén speciális díszfényeket is kihelyeznek.

Hozzászólások

Hozzászóláshoz lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés Regisztráció

További cikkeink

Kísérleti jegyértékesítés a 15-ös buszon Kísérletképpen 60 éve, 1964. december 14-én új jegyértékesítést vezettek be a 15-ös autóbuszon, a vonaljegyet, amit nem a kalauztól kellett megvenni, hanem az árát, 1 forintot egy perselybe kellett berakni. A kísérlettel egyrészt a kalauzhiányt próbálták enyhíteni, másrészt a kaotikus budapesti jegyrendszer átalakítását készítették elő.

⁴ ⁰ ¹

Egy csodára emlékező kis épület – A kútvölgyi Boldogasszony-kápolna Kútvölgy egyik legrégibb építménye a Boldogasszony-kápolna, ez azonban elsőre egyáltalán nem látszik rajta. A barokk korból származó falakat ugyanis a XX. század második felében kétszer is kibővítették, ma a rendszerváltáskor keletkezett homlokzat határozza meg a képét. A kápolna sorsát az a Regőczi István atya viselte a szívén, akiről öt évvel ezelőtt a környező teret is elnevezték.

¹² ⁰ ⁰

Labirintus a föld alatt: 50 éve nyílt meg a Deák téri aluljáró A Deák Ferenc tér egy hatalmas közlekedési csomópont, egyben a város központja, nemcsak a felszínen, hanem a föld alatt is, hiszen Budapest legnagyobb föld alatti közlekedési átszálló- és aluljárórendszere található itt. Az egész felszín alatti kis világ kialakítása még az 1896-ban megnyílt millenniumi földalatti vasút építésekor kezdődött, az egyik legjelentősebb eleme, a gyalogos aluljáró pedig 50 éve nyílt meg a budapestiek előtt.

³⁸ ⁰ ¹

Két épület egyben Ybl Miklóstól: 150 éve épült a Degenfeld-palotabérház A Degenfeld-Schomburg-palota a pesti mágnásnegyed egyik különleges épülete, mert palotát és bérházat egyesít magában egy épületen belül. Nem is sikerült elsőre elfogadtatni a városi hatósággal az épület terveit, pedig Ybl Miklós készítette azokat. A ház idén 150 éve, 1874-ben lett kész teljesen, s egyik lakója révén hamar sajtónyilvánosságot kapott.

⁵⁰ ¹ ⁰

Az első magyar repülőgép bemutatkozása Hivatalosan az első magyar repülőgép felszállásának dátuma 1910. január 10-e. Azonban az ekkor repülő gép, a Libelle már egy hónappal korábban kész volt, és 1909. december 9-én, 115 éve be is mutatták a készítők, sőt repülni is próbáltak vele. Azonban, hogy pontosan mi történt, az egyes szakirodalmak eltérően mondják el.

¹⁵² ⁰ ⁰

Akinek az első magyar fotóalbumot köszönhetjük – 150 éve hunyt el Rosti Pál Rosti Pál geográfus, néprajztudós, utazó, író, az első magyar fotóalbum megalkotója, a Budai-Pesti Hajós Egylet egyik alapítója 150 éve hunyt el. Közép- és dél-amerikai útját megörökítő albumának fotói az első fényképek voltak a Magyar Nemzeti Múzeum gyűjteményében. Noha alakja korántsem mondható széles körben ismernek, a fiatalon elhunyt Rosti életútja egy kivételesen nagy talentumú, művelt tudós és művész képét vetíti elénk.

¹¹³ ⁰ ⁰

A Műegyetem épületegyüttese 115 éve készült el Ma Budapest XI. kerülete egy pezsgő kerület, amely alig 120-130 éve még nem is létezett. Az egyik első jelentős középülete a Műegyetem volt, amely közvetlenül az akkori Ferenc József híd budai hídfőjéhez épült.

¹²⁸ ¹ ¹

Karácsonyra várva Karácsonyi vásárok száz évvel ezelőtt is voltak. A budapesti boltok kedvezményekkel és új termékekkel készültek az ünnepre, a karácsonyi hirdetések már november végén elárasztották a lapokat.

¹⁷⁰ ⁰ ⁰

A legrégibb fővárosi középiskola – Az Egyetemi Katolikus Gimnázium fordulatos története Budapesten kevés iskola büszkélkedhet több száz éves múlttal, az Egyetemi Katolikus Gimnázium viszont közéjük tartozik. E hosszú idő ugyanakkor nem jelent állandóságot is, sőt az intézménynek nagyon is fordulatos a története. Az alábbiakban ezt elevenítjük fel, amely egyfajta tükörképe is hazánk és fővárosunk sorsának.

¹⁴⁰ ⁴ ²

Hasonlóságok és különbségek a Lánchíd két átadása között A Lánchíd 175 éves. A sokszor átépített, felújított híd jelkép, Budapest egyik legfontosabb építménye, valójában az egységes várost megteremtő műtárgy. Történetének két kiemelkedő jelentőségű eseménye esett november 20-ra, az első és második átadása.

¹¹⁵ ⁰ ⁰

155 éve Budán kezdődött a tanítóképzés – Önzetlen emberszeretetre is nevelt 155 éve nyitotta meg kapuit az első magyar tanítóképző intézet, a Budai Állami Tanítóképezde az I. kerületi Attila út 97–99. szám alatt. A későbbi Tanítóképző Főiskola több helyen működött hosszabb-rövidebb ideig, majd 1911-ben költözött a mai Kiss János altábornagy utcai (akkor Mozdony utcai) épületbe. Cikkünk a magyar közoktatás napja alkalmából a tanítóképzés több mint másfél évszázados múltját eleveníti fel.

¹¹⁰ ⁰ ¹

Érdekességek az idén 60 éves Erzsébet hídról Az Erzsébet híd idén 60 éves, hiszen 1964. november 21-én adták át a forgalomnak. Mindig is viták övezték, ma is vannak, akik sajnálják, hogy nem a régi Erzsébet lánchíd épült vissza. Azonban a mostani híd is tartogat számos érdekességet, ezek közül válogattunk össze párat a 60 éves évfordulóra.

¹²⁷ ¹ ⁶

A Lipták-villa története – Családi házból a kultúra szolgálója Száz éve kezdte el építeni Lipták Pál a saját villáját a zuglói Hermina út 3. szám alatti telken. A mérnök tulajdonos nem sokáig élvezhette új otthonát, egy évvel a ház elkészülte után meghalt. A villát az özvegye nem tudta fenntartani, előbb bérbe adta, majd értékesítette. Az épület falai között működött Krausz Hilda leánynevelő intézete, később diákkollégiumnak, az ötvenes évek végétől a rendszerváltásig pedig úttörőháznak adott helyet. Napjainkban a kultúra szolgálatában áll.

¹⁰⁴ ⁰ ¹

Már 95 éve is voltak védett övezetek a Belvárosban A belváros forgalma már 1929-ben is jelentős volt, annyira, hogy a rendőrség korlátozásokat vezetett be. Egyirányú utcák, teherautóktól védett övezetek, súlyos bírságok. A rendőrség célja 95 évvel ezelőtt a közlekedés biztonságosabb mederbe terelése volt.

⁷² ⁰ ¹

Szent Márton napján költözött Pestre Deák Ferenc 1854-ben Az 1848–1849-es forradalom és szabadságharc leverése után Deák Ferenc a vidéki birtokán, Kehidán élt és gazdálkodott, ami azonban egyre inkább nehezére esett. Szívesen költözött volna a fővárosba, Pestre, ha vevőre talál a birtoka. Az eladásra 1854 nyarán került sor, s ezt követően, ma 170 éve, Szent Márton napján, november 11-én érkezett meg a városba. Először az Európa Szállóban bérelt szállást, néhány nap múlva viszont átköltözött az Angol Királynő Szállóba, mely állandó pesti tartózkodásának végleges helyszíne lett.

¹⁰⁰ ⁰ ⁰

A Flórián téri felüljáró története A Flórián tér ma egy háromszintes közlekedési csomópont, amelynek Budapest életében meghatározó szerepe van. Az 1980-as évek elején kiépült tér legalsó, aluljárószintje páratlan római romokat rejt. A felüljáró lassan felújításra szorul, nézzük meg, hogyan is került a térre ez a dupla hídrendszer!

¹¹⁷ ¹ ⁰

Az alsóvezetékes villamos vége A villamos az áramot egy magasban kifeszített vezetékről kapja. Ott vannak mindenütt a vezetékek, ahol villamos jár. Azonban Budapesten sokáig ódzkodtak a felsővezetéktől, az első években csak alsóvezetékes villamosok közlekedtek. A felsővezeték csak később terjedt el, de száz éve már egyeduralkodó.

¹⁰⁴ ¹ ⁰

Az elmúlás helyei – Hajdan volt temetők Budapesten A temetőhöz általában fájdalom és szomorúság kapcsolódik, de egy idő után ezek az érzelmek átadják helyüket az emlékezésnek, az a tudat pedig megnyugvással tölt el, hogy szeretteink sírjait bármikor felkereshetjük. Olykor sajnos mégis adódhatnak olyan körülmények, amelyek miatt egy temetőt fel kell számolni. Budapesten számos példa van erre az elmúlt évszázadokból, melyek közül néhányat bemutatunk az alábbi összeállításunkban.

⁹⁷ ⁰ ⁰

Az utolsó simítások – Kívülről már elkészült a Pénzügyminisztérium régi-új székháza A Szentháromság tér régóta munkagépek zajától volt hangos, hiszen a Pénzügyminisztérium székházának helyreállításán már öt éve dolgoztak. Mostanra a külső munkálatok nagyrészt befejeződtek, mi pedig kíváncsiak voltunk az eredményre. Nem túlzás azt állítani, hogy a tér egészen megváltozott, az újjávarázsolt neogótikus épület szó szerint is új színt hozott az összképbe.

²⁰⁹ ¹⁶ ⁵

Pótkocsis buszok Budapesten Kényszermegoldásként vezették be, és elsőként a belvárosi vonalakon próbálták ki a pótkocsis autóbuszt Budapesten. A szakemberek tudták ugyan, hogy ez nem jelent megoldást, az 1950-es évek második felében sok viszonylaton, ha szükségmegoldásként is, de használták.

¹⁰⁴ ¹ ¹

A modern Itália nyomában – 90 éves a Pasaréti téri ferences templom Buda egyik legkülönlegesebb tere a Pasaréti, amit elsősorban az ott magasodó ferences templomnak köszönhet. Az éppen 90 évvel ezelőtt felszentelt épület az ország második modern stílusú emléke, és egyben a két világháború között virágzó olasz–magyar kulturális kapcsolatok tanújele. A jubileum remek alkalmat kínál arra, hogy bemutassuk építésének körülményeit és azokat a hatásokat, amelyek megihlették tervezőjét, Rimanóczy Gyulát.

¹²⁹ ⁴ ³

Villanymozdonnyal Hegyeshalomig Budapest és Bécs között 90 évvel ezelőtt a világ élvonalába tartozó vonatok jártak – legalábbis a magyar vasútvonalon –, hiszen 1934 októberétől az országhatárig villanymozdonyok húzták a vonatokat, és csak az osztrák szakaszon használtak gőzmozdonyokat.

¹¹⁷ ¹ ⁰

A Corvin köz 1956-ban Az Üllői út és Nagykörút találkozásánál fekvő Corvin köz 1956 októberében vált a forradalom és szabadságharc emblematikus, hősies helyszínévé. Egyben történelmi emlékhely, ahol a felkelők és az intervenciós szovjet erők a forradalom napjaiban heves harcokat vívtak egymással. A kezdetben 40-50 főt számláló csoport néhány nap alatt közel 4000-esre duzzadt, és az ellenállás központi bázisát jelentette, de a jelentős túlerővel szemben végül a hely feladására kényszerültek.

¹³⁹ ⁰ ⁰

Egykor az ország történelmi főtere volt – A Szent György tér története Bár az elmúlt évtizedekben inkább nézett ki furcsa romkertnek, mint köztérnek, mégis fontos történeteket őriz a hamarosan újjászülető Szent György tér. Itt volt Hunyadi László vesztőhelye és Mátyás feleségének nyughelye, fontos szerepet kapott az utolsó magyar király koronázási szertartásában, annak ellenére vált az ország egyik főterévé, hogy a budai Várban meglehetősen fiatalnak számít. Bemutatjuk a Szent György tér történetét.

¹⁴² ³ ⁰

Pestet és Budát jelentősen átformálta a vasút A Pest–Vác és a Pest–Szolnok közötti gőzvontatású vasútvonalak építése 180 évvel ezelőtt kezdődött el. Az évforduló alkalmából azt nézzük meg, hogyan alakította át a vasút a fővárost.

¹⁶⁷ ¹ ⁰

Egy haladó szellemű iskolaalapító – Veres Pálné 155 éve hívta életre híres gimnáziumát Ma már természetes, hogy a nők is ugyanolyan képzésekben részesülhetnek, mint a férfiak, de a XIX. század második feléig ez egyáltalán nem volt így. Hazánkban Veres Pálné karolta fel a női oktatás ügyét, és 155 évvel ezelőtt megalapította azt az iskolát, mely azóta az ő nevét viseli. A jubileum alkalmából bemutatjuk a patinás intézményt és természetesen megálmodójának életét is.

¹¹⁴ ⁰ ⁰

Az örök élet titka – A józsefvárosi Gschwindt-ház különös története Az idén, 2024-ben új műemléki épülettel gazdagodott a pesti Palotanegyed területe. A XX. század legelején épült Gschwindt-ház megjelenése a Nemzeti Múzeum környezetében, ahol korábban az arisztokrácia városba költöző tagjai építkeztek, jól mutatta a tőkés, nagypolgári réteg térnyerését. A házat Gschwindt György építtette, aki szesz- és likőrgyártással foglalkozott, a ház pincéjében pedig állítólag az örök élet titkát kutatta.

¹⁰⁹ ² ¹

A Budapest hajó első útja A folyam-tengerhajózás Magyarország számára kitörési pont volt, esély arra, hogy a magyar áruk versenyképesebben jelenjenek meg a mediterrán piacon. Ez nem magyar találmány volt, de a korszerű magyar Duna-tengerjáró hajók Budapestet tengeri kikötővé tették.

¹²⁷ ⁰ ⁰

Így építtetett székházat a Dísz téren a Vöröskereszt Egylet Aki a Hunyadi János úton érkezik fel a budai Várba, már láthatja, hogy a Dísz tér két újjáépülő palotája közül az 1–2. számú saroktelken álló Vöröskereszt Egylet egykori székháza szinte teljesen elkészült. Az épület kívülről az 1945 után lebontott eredetinek hiteles helyreállítása, amely hét évtized után teszi ismét teljessé a Dísz tér egykori foghíjas keleti oldalát.

¹³⁸ ² ⁰

Műemlék templom középkori alapokon – 325 éve vannak jelen Cinkotán az evangélikusok A mai Budapest területén, Cinkotán alakult meg 325 évvel ezelőtt a főváros legrégebbi evangélikus gyülekezete, így templomuk is a legrégebbi evangélikus templomnak tekinthető. A XII. században építeni kezdett, majd több ütemben bővített templom ma már műemlék, végleges formáját mintegy 250 éve nyerte el. Az évforduló alkalmából ennek az ősi épületnek a történetét mutatjuk be.

¹²⁷ ⁰ ⁰