Jászai Mari temetése
Jászai Mari, korának egyik legnagyobb színművésze 100 éve hunyt el. A művésznőt hatalmas pompával temették el, ám a végtisztesség egyes körülményei egyáltalán nem voltak szokványosak.
1956
Forradalmaink szimbólumait mutatja be a Néprajzi Múzeum
2016. június 25. 8:21
1848 és 1956 szimbólumait vizsgálja és mutatja be A szabadság kódjai című új kiállítás a Néprajzi Múzeum és az Országgyűlési Múzeum közös szervezésében. A kiállítás számos tárgyon és multimédiás eszközökön keresztül tárja fel a két forradalom összefüggéseit, szimbólumait és azok továbbélését.
'56 művészetét mutatja be a Nemzeti Múzeum
2016. június 23. 20:53
1956-os kapcsolódó művészeti alkotásokat mutat be a Magyar Nemzeti Múzeum új, Rejt/Jel/Képek'56 – A forradalom titkos művészete című kiállítása. A megnyitón elhangzott: a művészet segít megérteni a történelmet, a hősiességet, a célokat, amelyekért elődeink saját életük kockáztatásával küzdöttek.
'56-ra utaló Chagall-mű érkezett Budapestre
2016. június 16. 11:40
A Magyar Nemzeti Múzeum hamarosan nyíló '56-os kiállítására érkezett Marc Chagall egy az '56-s forradalomra utaló litográfiája.
Történelmi táncjáték '56-ról a Margitszigeten
2016. június 11. 14:32
Nagyszabású történelmi táncjátékot mutatnak be az 1956-os forradalom emlékéve alkalmából a Margitszigeti Szabadtéri Színpadon.
'56-ról konferenciáztak az Akadémián
2016. május 26. 9:36
1956 után a vazallusállamok elfogadták a tartós szovjet uralmat, de Moszkva is megértette, hogy engednie kell bizonyos kérdésekben – hangzott el az Akadémián.
Hősökre és honvédekre emlékeznek a Városligetben
2016. május 19. 12:16
A Széchenyi fürdő metrómegállójánál a világháborúk és 1956 hőseire emlékeznek, valamint a mai bátor katonák tetteit is bemutatják.
További cikkeink
Jászai Mari temetése
Jászai Mari, korának egyik legnagyobb színművésze 100 éve hunyt el. A művésznőt hatalmas pompával temették el, ám a végtisztesség egyes körülményei egyáltalán nem voltak szokványosak.
Velencétől Pestig – 180 éve alapította festészeti akadémiáját Marastoni Jakab
Marastoni Jakab festőművészünk neve hallatán nem is feltétlenül merül fel bennünk, hogy nem is magyar volt. Pedig Velencében született és csak harminckét évesen telepedett le hazánkban. Nevét a reformkor fontos alakjainak portréján túl azzal írta be történelmünkbe, hogy 1846-ban megalapította az Első Magyar Festészeti Akadémiát, mely a művészképzés úttörő intézménye volt.
Hogyan került a Műegyetem Lágymányosra?
Százharminc évvel ezelőtt, 1896 őszén, a Ferenc József híd átadása után Wlassics Gyula kultuszminiszter arról értesítette a Műegyetemet, hogy kijelölték az intézmény új helyét. A döntéssel egyúttal egy új városrész fejlődési irányát is meghatározták.