Emléktáblát avattak a csepeli HÉV-katasztrófa áldozatainak tiszteletére
A 46 éve történt tömegszerencsétlenség áldozatainak és sérültjeinek emlékére emléktáblát avattak a XXI. kerületben, a Szent Imre téri HÉV-megállónál. A tragédia napján a Csepelről érkező HÉV-szerelvény fékezés nélkül rohant bele az utasokkal teli állomásépületbe.
Flórián tér
A magyar régészet bölcsője – Múlt és jövő találkozása az óbudai Flórián téren
2022. július 18. 14:00
Van egy tér Óbudán, amely a nevét a tűzoltók védőszentjének szobráról kapta. Persze előbb megvetették itt a lábukat a rómaiak is, akik nem gondolták, hogy egykori táboruk és fürdőjük romjait 2000 évvel később dózerrel és robbanóanyaggal próbálják meg eltüntetni egy szocialista mintavárosrész felépítésének kedvéért. Aztán jártak itt magyar királyok és királynék, törökök és Zichyek, a „Flórián-huszárok”. A nagy múltú városrészt napjainkban sajnos leginkább közlekedési csomópontként tartjuk számon.
Tudta, hogy ókori és középkori romokra épült a Flórián téri felüljáró?
2019. január 5. 17:49
Különleges felüljáró rekonstrukcióját jelentették be a napokban: a Flórián tériét. Ez a felüljáró jól példázza az '70-es és '80-as évek városfejlesztési gondolkodását, amikor is gyakorlatilag egy autópályahidat építettek egy történelmi jelentőségű ókori és középkori rommezőre.
További cikkeink
Emléktáblát avattak a csepeli HÉV-katasztrófa áldozatainak tiszteletére
A 46 éve történt tömegszerencsétlenség áldozatainak és sérültjeinek emlékére emléktáblát avattak a XXI. kerületben, a Szent Imre téri HÉV-megállónál. A tragédia napján a Csepelről érkező HÉV-szerelvény fékezés nélkül rohant bele az utasokkal teli állomásépületbe.
Ilyen volt a város, amelyben 1784-ben kocsigyár nyílt
Pesten, a Hatvani kapu mellett 1784 tavaszán nyitotta meg bognár- és kocsiműhelyét Kölber Kázmér. A később jelentőssé vált Kölber-gyár alapításakor a város még egy viszonylag kis létszámú település volt, de már nagy lehetőségeket rejtett.
Építész és üzletember – Egy városrész őrzi a 150 éve született Lipták Pál emlékét
Lipták Pál nem tartozik a híres építészeink közé, amit a viszonylag kevés saját tervezésű munkája magyaráz. Van azonban két épülete, amelyet csaknem mindenki ismer: a Budaörsi úti Petőfi laktanya és a zuglói Lipták-villa, amelyet saját magának tervezett, ma pedig művelődési ház. A meglehetősen fiatalon alapított gyárának köszönheti, hogy ma Pestszentlőrincen egy városrész viseli a nevét.