Ha minden a bejelentett tervek szerint alakul, akkor lassan elkezdődik a Flórián téri felüljáró felújítása. Ez a felüljáró több szempontból érdekes. A szerkezete is speciális, hiszen valójában két hídból áll, és annak ellenére az Árpád híd budai hídfőjeként funkcionál, hogy magától a folyóparttól eléggé távol van.
Az Árpád híd felépítésének krónikája majd egy évszázados történet, hiszen azt, hogy itt hidat kell építeni, 1892-ben döntötték el, majd közel fél évszázadig azon vitatkoztak a szakértők, városfejlesztők, hol legyen az óbudai oldalon a híd végpontja. Azt már az 1930-as években, sőt előbb is tudták, hogy a hídépítés Óbuda teljes átépítésével jár, hiszen a sűrű, kisvárosias beépítettségű városrészben nem volt hely a hídra vezető utaknak, és az is jó ideig kérdéses volt, hogy hol legyen ezeknek utaknak a találkozása, és hol csatlakozzanak a hídhoz.
Sok egyeztetés után alakult ki, hogy a híd hol érje el az óbudai partokat, és eldőlt az is, hogy az átkelő az óbudai Vörösvári utat kösse össze a Hungária körúttal. Az Árpád híd építése 1939-ben el is indult, de csak 1950-ben adták át (akkor Sztálin híd néven). Ezekben az években még szó sem volt a Flórián tér teljes átépítéséről, hiszen a félszélességben (villamos és két közúti sáv) átadott hídhoz erre nem is volt szükség.
Azonban a régi, szűkös, 2x1 sávos közúti híd az 1970-es évekre kicsinek bizonyult, és a szakemberek tudták, hogy az Árpád hidat át kell építeni. Az 1970-es évek elején még egész más koncepció szerint kívánták a várost fejleszteni, azt gyorsforgalmi utakkal, sőt autópályákkal kívánták behálózni, az egyik, sőt a legfontosabb autópálya a Hungária körút lett volna, amely egy kétszintű körgyűrűként fogta volna össze a Budapestre érkező autópályákat, köztük a Szentendre felől Budapestre befutó M11-es sztrádát, amely a Dunakanyar felé vezetett volna.
A Flórián tér átépítéséről 1973-ban még ezt írta Csonka Zoltán–Tóth Ferenc–Dr. Träger Herbert közös, Dunahidak Budapesten című tanulmánya a Mélyépítéstudományi Szemle 1973. október 10-i számában:
„A hídfők forgalmi csomóponti kapcsolata két ütemben épül ki. A pesti oldalon a közbenső ütemben szintbeni csomópont készül, a távlatban háromszintű. A budai csomópont a Flórián téren alakul ki. Közbenső ütemben a Szentendrei út – Árpád-híd irány különszintű, a távlatban annak elleniránya és a Szentendrei út – Corvin Ottó úti irány is magas vezetéssel épül meg.”
A híd átépítésének megkezdéséről végül 1979-ben döntöttek, és ez egyben a Flórián tér átépítését is jelentette. Addigra a Hungária autópálya koncepció megdőlt, és az M11-es autópálya építése is lekerült a napirendről, azonban a nagy áteresztő képességű Hungária út nem. A Flórián téri csomópont rendezéséről a Népszabadság 1980. december 31-én ezt írta:
„Itt is többszintes csomópont létesül. Az elgondolások szerint az Árpád-hídról kettéosztott felüljáró vezet majd a Szentendrei útra, átívelve a teret. A kétsávos közúti felüljáró 11–11 nyílással 322, illetve 364 méter hosszú lesz. A gyalogosok számára több mint 150 ezer négyzetméter alapterületű, nyitott, illetve fedett aluljárórendszert alakítanak ki, ahol bemutatják a hídfő környékén található római kori műemlékeket is. Az aluljáró-rendszerből kilenc lépcső és rámpa biztosítja a felszíni kapcsolatokat. A budai hídfőben a villamosmegállókat is aluljárón érhetik majd el a gyalogosok.”
Arról, hogy mennyire zavarta, illetve nem zavarta az illetékeseket, hogy a Flórián téren egy szinte páratlan római rommező került napvilágra, korábbi cikkünkben már írtunk, ahol olvashatták azt is az olvasók, hogy eredetileg sokkal nagyszabásúbb tervek voltak a tér rendezésére, a római romok jobb bemutatására. A felüljáró építését azonban a romok nem „zavarták”, igaz, az építésnél, ahogy lehetett, vigyáztak rá.
Az ikerhíd felüljárórendszer első hídját 1982. október 25-én adták át. A kiszélesített hidat 1984. április 4-én, az akkori rendszer egyik legfontosabb ünnepén, a „felszabadulás napján” adták át, a felüljárórendszer, az 1-es villamosvonallal és az aluljáróval a másik nagy ünnepre, november 7-re (a Nagy Októberi Szocialista Forradalom, azaz az oroszországi bolsevista puccs évfordulójára) lett kész, a villamos pedig 1984. november 6-án indult el.
Nyitókép: A Flórián tér 1985-ben (Fotó: Fortepan/Főmterv)
Hozzászólások
Hozzászóláshoz lépjen be, vagy regisztráljon!
Bejelentkezés Regisztráció