Kempelen Farkas

A Budavári Palota vízellátása Amikor IV. Béla megalapította Budát, a város akkor még lényegében a Várhegy tetejét jelentette, ahová az elmúlt közel nyolc évszázad alatt sokféle módon jutott fel a víz. A lovas kocsikon érkező Duna-víz mellett kutak, ciszternák, átemelőberendezések, szivattyúk, vezetékrendszerek biztosították a Királyi Palota és a budai Vár ellátását a zseniális mérnökök közreműködésének és az okos találmányoknak köszönhetően.

Szórakozóhellyé alakították a templomot és a kolostort – 235 éve nyílt meg a Várszínház A Budai Vár egyik jellegzetes épülete a Karmelita kolostor, melyet közel négy éve a Miniszterelnökség használ. A névadó szerzetesrend valójában már nagyon régen kivonulni kényszerült a falak közül, egészen pontosan 235 évvel ezelőtt alakították Várszínházzá templomukat. A kíméletlen beavatkozás magát az épületet is nagyban érintette, de javarészt ekkor alakult ki az a képe, amelyet ma is ismerünk.

245 éve dőlt el, hogy Budára költözik az ország legrégebb óta működő egyeteme Hazánk legrégebb óta működő egyeteme, a mai ELTE, a Semmelweis Egyetem és a Pázmány Péter Katolikus Egyetem jogelődje Nagyszombatban kezdte meg a működését 1635-ben. Költöztetését Mária Terézia határozta el, s bár felmerült, hogy a pesti Invalidus-palotában, a mai Központi Városháza épületében helyezik el, végül 1777-ben Budára, a Várba költözött.

Ivóvizet a Várba: 165 éve készült a Clark Ádám tervezte vízmű Egy település nem lehet meg víz nélkül. Budán már a középkorban működött egyfajta vízellátás. A várost a Sváb-hegyen lévő forrásokból és a Dunából is ellátták vízzel, amelyet egészen a XIX. század közepéig állati erővel hajtott szivattyúval juttattak fel a hegyre. Az első gépi szivattyúmű 165 éve létesült a fővárosban, az 1856-ban nyílt meg Budán, tervezője nem más, mint a Lánchíd építésvezetője, Clark Ádám.