A legrégebb óta folyamatosan működő egyetem Magyarországon az Eötvös Loránd Tudományegyetem. Az intézményt 1635-ben alapította Pázmány Péter esztergomi érsek, és mivel akkor a korábbi főváros, Buda, valamint Esztergom, az érsekség székhelyei is török uralom alatt voltak, Nagyszombat lett a székhelye (a nagyszombati egyetemnek az ELTE-n kívül a Semmelweis Egyetem és a Pázmány Péter Katolikus Egyetem is jogutódja). Az egyetem egyházi, jezsuita igazgatás alatt volt, és a török kiűzése után is megmaradt Nagyszombaton. 

Mária Terézia az uralkodása (1740–1780) alatt azonban átfogó reformokba kezdett, és ez alól a felsőoktatás sem maradhatott ki. A királynő az idő előrehaladtával egyre aktívabban beleszólt az oktatás rendjébe, modernizálni kívánta azt. Ebből a felsőoktatás sem maradhatott ki, a tanmenet modernizálása, egyházi jellegének csökkentése folyamatosan napirenden volt, majd 1769-ben gyakorlatilag állami iránytás alá vette az intézményt, amelyet orvosi karral egészített ki. A nagyszombati egyetem ezzel lett teljes, ugyanis a korabeli felfogásban egy egyetemnek négy karral, bölcsész, teológiai, jogi és orvosi karral kellett rendelkeznie. A jezsuita rendet Magyarországon 1775-ben feloszlatták, és az egyetem teljes működtetésének költsége az államra szállt. 

A nagyszomati egyetem épülete Dörre Tivadar rajzán (forrás: A magyar nemzet története, Athenaeum, Budapest, 1898)

Azt, hogy az egyetemet Pestre költöztessék, már 1774-ben javasolta egy szakbizottság. Akkor az a terv merült fel, hogy Pestre, az Invalidusok Házába költözhetne be, abba a hatalmas épületbe, amelyben ma a Fővárosi Önkormányzat működik. A kormányzat azonban nem volt egységes abban, hogy szükséges-e egyáltalán a költözés, azonban a királynőnek tetszett a gondolat, de ő nem Pestet, hanem Budát javasolta helyszínnek. Ugyan a számítások szerint Nagyszombatban olcsóbban működhetett volna, de akkor az elvi döntés már megszületett, az egyetemet költöztetni kellett.

A Pest és Buda közötti választást lényegesen megkönnyítette, hogy a Niczky Kristóf gróf, valóságos belső titkos tanácsos, győri és pécsi tankerületi főigazgató (később tárnokmester és országbíró) által vezetett bizottság vizsgálata kimutatta, hogy Budán jóval olcsóbban működhetne az intézmény, sőt Buda városa több felajánlást is tett. Egyrészt pénzzel is hajlandó volt hozzájárulni a működéshez, másrészt azt is felajánlotta, hogy az utcákat a nagyobb közbiztonság miatt ki is világítják, új utakat nyitnak a Várba, harmadrészt az orvosképzés gyakorlati helyszínének felajánlották a (mai) Széna téren álló városi kórházat, a ma már nem létező régi Szent János Kórház elődjét.

Ennek az ajánlatnak az ismeretében 1776-ban megszületett a végleges javaslat, és 1777 márciusában a döntés is arról, hogy az egyetem Budára költözik. A rendeletet 1777. március 11-én olvasták fel az Egyetemi Tanácsban.

A budai palota a XVIII. században (forrás: FSZEK Budapest Gyűjtemény) 

Mária Terézia a budai palotát – amelyet 1749 és 1770 között építettek, hiszen a középkori királyi palota addigra elpusztult  – örök alapítványul az egyetemnek adta, azzal a megkötéssel, hogy arra vonatkozólag semmi jogot nem tart fenn sem magának, sem utódainak. A költözés költségeit is magára vállalta a királynő.

A tanévet még Nagyszombatban fejezte be az egyetem, a költözés augusztusban kezdődődött, ami nem volt kis feladat, hiszen minden felszerelést szekerekkel, illetve hajókon kellett Nagyszombatról Budára szállítani; nem véletlen, hogy ezzel a királynő kedvenc technikai zsenijét, Kempelen Farkast bízták meg.

A költözést sikerült gyorsan lebonyolítani, már 1777. november 3-án elkezdődhetett Budán a tanítás. Természetesen nem egy hatalmas, többezres hallgatói és oktatói karral rendelkező egyetemről volt szó, az intézménynek 4 kari igazgatója, 32 rendes tanára és 423 hallgatója volt. A teljes költözés 1780-ra fejeződött be, a hivatalos felavatására 1780. június 25-én került sor, a Mária Terézia koronázásának 40. évfordulójára emlékező ünnepségsorozat részeként.

A költözés 150 ezer forintnál is többe került. Azonban nem minden intézmény fért el a már ekkor is több mint 200 helyiséggel rendelkező palotában, oda a jogi és a bölcsészeti kart, a gimnázium felső tagozatát, az érmegyűjteményt, a könyvtárat és a földrajzi és mechanikai múzeumot helyezték el. A tróntermet az egyetem aulájává alakították át, míg a királyi palota kupolájában Hell Miksa vezetésével épült meg a csillagászati obszervatórium.

A palota főlépcsőháza. Ugyan királyi laknak szánták, de néhány évre egyetemisták koptatták a lépcsőket (forrás: FSZEK Budapest Gyűjtemény) 

 Az orvosi karnak a mai Oroszlános udvar területén emeltek új épületet, a teológia kart a volt jezsuita rendházba (ma a Hilton szálloda működik itt) helyezték el.

Mit jelentett Budának az egyetem? A város ekkor kezdett megerősödni, lakossága 1777-ben elérte a 22 ezer főt. Igaz, Buda szinte teljesen német ajkú város volt, lakóinak alig 4,5%-a volt magyar anyanyelvű, de mindenképp ez a város volt az ország központja, és azzal, hogy az egyetem Budára került, megerősödött kulturális központ jellege, ha már királyi székhelyként nem tudott funkcionálni, lévén, hogy az udvar továbbra is Bécsben volt.

Az egyetem a budai és a pesti kulturális életre egyaránt pezsdítőleg hatott, ezt nem befolyásolta az sem, hogy II. József 1784-ben Pestre költöztette át az egyetemet, mert a Várba kormányzati intézményeket kívánt telepíteni. 

Nyitókép: A budai királyi palota Carl Vasquez 1838-as metszetén (forrás: FSZEK Budapest Gyűjtemény)