![Ilyen lesz a Szent György tér a Várban, látványterv (Forrás: Nemzeti Hauszmann Program Facebook-oldala) thumb_7510_default_big (1).jpg](/uploads/media/default/0001/08/thumb_7511_default_medium.jpg)
Széchényi
![189242_magyarorszag_es_a_nagyvilag_1869__magyarorszag_es_a_nagyvilag_illusztracioja_a_nador_szobranak_avatasarol_1869._majus_9-en_jelent_meg.jpg 189242_magyarorszag_es_a_nagyvilag_1869__magyarorszag_es_a_nagyvilag_illusztracioja_a_nador_szobranak_avatasarol_1869._majus_9-en_jelent_meg.jpg](/uploads/media/news/0001/04/thumb_3962_news_big.jpg)
2022. január 15. 15:30
József nádor 175 éve halt meg Budán. A Firenzében született nagyherceget ugyan más pályára szánták, de 1795-től helytartóként, majd 1796-tól nádorként egészen haláláig, 1847-ig sokat tett Magyarországért, valamint Pestért és Budáért. Halálának évfordulóján csokorba szedtük, mit köszönhet neki Budapest.
Az új Lánchidat 105 éve adták át
2020. november 27. 10:00
A ma látható Lánchíd nem az, amelyet Széchenyi István megálmodott, és amely William Tierney Clark tervei szerint épült fel. A mai Lánchíd 105 éves, és 1915. november 27-én adták át.
A világ egyik legszebb hídja sokáig névtelen volt
2020. október 7. 11:00
A Lánchídnak egészen 1915-ig nem volt neve annak ellenére, hogy a nagy politikai rivális, Kossuth Lajos már az alapkő letétele után, 1842-ben javasolta, hogy Széchenyiről kellene elnevezni. Budapest első állandó dunai átkelőjét mások különböző főhercegekről és főhercegnőkről nevezték volna el, ám egyik javaslatot sem fogadta el a híd tulajdonosa, a Pénzügyminisztérium. Végül az I. világháború alatt, a szerkezet újraépítésének befejezésekor vésték fel a hídfőkre a legnagyobb magyar nevét, ezzel tisztelegve az építést kezdeményező Széchenyi István emléke előtt.
A legmagyarabb Habsburg 225 éve költözött Budára
2020. szeptember 17. 11:00
Több mint 50 évig volt Magyarország nádora. Amikor Firenzében nevelkedett, még nem gondolhatta, hogy egyszer a legmagyarabb Habsburgnak nevezik. József nádor csak 19 éves volt, amikor 225 évvel ezelőtt ünnepélyes keretek között bevonult a magyar fővárosba. Itt rendezte be az életét, itt élt feleségeivel, gyermekeivel, itt halt meg, földi maradványai ma is a Budavári Palota kriptájában találhatók. Népszerűségét annak köszönheti, hogy kiemelt figyelmet fordított Buda és Pest felvirágoztatására.
35 éve nyílt meg az Országos Széchényi Könyvtár a Budavári Palotában
2020. április 4. 12:00
A Budavári Királyi Palota a II. világháborúban súlyosan megsérült, helyreállítása évtizedeket vett igénybe, sőt az 1950-es évek átalakításai a korábbi háborús pusztítással voltak egyenértékűek. Sokáig vita volt arról, hogy mire használják a hatalmas épületet, felmerült a teljes elbontása, de állami, illetve pártcélokra való hasznosítása is, és ezzel párhuzamosan gyakorlatilag minden belső díszítést eltüntettek, lecsupaszítottak. Az Országos Széchényi Könyvtár csak néhány évvel a rendszerváltás előtt, 1985-ben költözött be a palota krisztinavárosi szárnyába.
További cikkeink
![Ilyen lesz a Szent György tér a Várban, látványterv (Forrás: Nemzeti Hauszmann Program Facebook-oldala) thumb_7510_default_big (1).jpg](/uploads/media/default/0001/08/thumb_7511_default_medium.jpg)
![A nyitóképen: A szerviták épületegyüttese Klösz György fotóján 1894 körül (Forrás: Fortepan/Budapest Főváros Levéltára. Levéltári jelzet: HU.BFL.XV.19.d.1.08.026) 00.jpg](/uploads/media/default/0001/08/thumb_7545_default_medium.jpg)
![Minden jármű után beszedték az adót 1924-től (Fotó: Fortepan/képszám: 24122) fortepan_24122_v.jpg](/uploads/media/default/0001/08/thumb_7477_default_medium.jpg)