József főherceg 1776-ban látta meg a napvilágot Lipót toszkán nagyherceg kilencedik gyermekeként. Nem sok esélye volt, hogy apja császár és magyar király lesz, de a gyermektelen II. József hirtelen halála után ő örökölte meg a trónt. A magyarokkal kiegyezésre törekvő II. Lipót, aki a testvére, II. József uralkodása alatti, már-már lázadáshoz vezető elégedetlenséget próbálta lecsendesíteni, egyik fiát, Sándor Lipót nagyherceget tette meg magyar nádorrá. 

A pesti városkép már 1830-as években is más volt, mint ami a fiatal nádort a XVIII. század végén fogadta (Fotó: FSZEK Budapest Gyűjtemény)

A nádori cím a Magyar Királyság legmagasabb közigazgatási méltósága, eredete Szent Istvánig nyúlik vissza, és a cím viselője a király helyettese, akit 1447 óta a rendek választottak meg.  1790-ben már 25 éve nem volt nádora az országnak, hisz Batthyány Lajos nádor 1765-ös halála után sem Mária Terézia, sem fia, II. József alatt nem választhattak a rendek nádort. 

Sándor Lipót tehát nádor lett, de 1795-ben váratlanul meghalt. Halála oka egy félresikerült vegyészeti kísérlet volt, így a nádori méltóság megüresedett. Ekkor már I. Ferenc ült a trónon, aki 1790. szeptember 20-án testvérét, későbbi Józsefet jelölte e tisztségre, illetve elsőként császári helytartónak, hiszen a nádort az országgyűlésnek kellett megválasztania. 

A fiatal, 19 éves nagyherceg 1795. szeptember 22-én ünnepélyes keretek között vonult be Budára azzal a céllal, hogy ide is költözik. A fiatal nagyherceg járt már Budán, épp bátyja koronázásakor, tehát tudta, hogy hova helyezte a császári kegy. 

Buda és Pest nemrég élte át a Martinovics-felkelés brutális felszámolását, zajlott a francia forradalom, és az ehhez kapcsolódó háborúk, így Magyarországot lecsendesítendő tartománynak tekintette a bécsi udvar, amellyel szemben keményen kell fellépni. 

Joseph Anton Johann Baptist von Österreich, azaz Habsburg József Antal főherceg, Magyarország nádora (Firenze, 1776. március 9. – Buda, 1847. január 13.)

A 19 éves fiatalember becsülettel nekigyürkőzött a nádori, illetve a helytartói feladatnak, már Bécsben elkezdett magyarul tanulni, és megismerkedni a magyar törvényekkel. Az ország megelőlegezte neki a bizalmat, mert népszerű bátyjának, Sándor Lipótnak a méltó utódját akarták benne látni. A feladata elvileg az volt, hogy csendesítse le a forrongó országot, és tagolja be a birodalomba, hiszen ahogy I. Ferenc megfogalmazta számára, Magyarország a birodalomnak csak egy tartománya. 

A fiatal helytartó Budán rendezte be udvarát. Mindenkit meglepve rövid idő alatt már nem Bécs helytartója, hanem a magyar ügyek szószólója lett az udvarnál, azaz egészen más, megbékélést hirdető politika felé kívánta fordítani a császári udvart. 

A budai királyi palota az 1840-es években, grafika (Forrás: FSZEK Budapest Gyűjtemény)

Tette ezt Budáról, de ez a Buda azonban még messze nem volt megfelelő székhely egy királyi helytartónak, egy Habsburg főhercegnek. Ugyan Mária Terézia a Budavári Palotát valamennyire kibővítette, de Buda és Pest ekkor még aránylag két kisváros volt. 

Hogy milyen volt Pest? Jókai így írta le az „És még is mozog a föld” című regényében, a Nádornál című fejezet elején: 

„A mostani kevély Dunasor helyén a redut-épülettől kezdve felfelé egy puszta homokos part terül, melyet az épületfa-kereskedők zsindelyes tutajai borítanak; hol most a Wurm-udvar áll, ott egy mocsár van, melyet segít táplálni egy közel pálinkafőző bűzös árka: még nádat is látni a partjain. A tutajokon túl fűzfákkal van benőve a folyam partja, miknek mentében patriarkális halászcsónakok vontatják apacsúros hálóikat; a beljebb terülő homoksivatagot nagy messzeségben szakítja meg az Újépületnek nevezett rengeteg kaszárnya; a mostani állami vasúti indóház helyén van a város szemétlerakodó helye; lefelé a Duna-partot cserzővargák, vászonfestők és halászok házai foglalják el; nyers bőrök végigteregetve a víz mellett. Kék vásznak száradnak a napon. A budai parton gabonás hajókat vontatnak lovakkal a víz ellenében; idáig felhangzik a fullajtárok gyihögetése, ostorpattogása; a hajóhíd ki van nyitva az átkelő hajók végett két óra hosszat. A hídfőn felyül pedig egy nagy idomtalan gömbölyű épület tehénkedik ki a partra, egy elmaradt emlék a török világból, valaha a hídfő védelmére szolgáló bástyakörönd, kívül vakolatlan, fekete az időtől, teteje gúla alakú; ezt úgy hítták, hogy "rundella". A városi tűzoltó eszközök lomtára ez időben. A rákosi homoksivatagon porfelhőt hajt végig a forró déli szél.
Ez Pest panorámája a budai királyi lak ablakából nézve.”

József nádor a következő fél évszázadban kiemelt figyelmet fordított Buda és Pest fejlesztésére, felvirágoztatására. Tette ezt önállóan, sokkal korábban, mint ahogy például Széchenyi István érdeklődni kezdett Buda és Pest iránt. 

József nádor egykori Margit-szigeti villája 1878 körül (Fotó: Fortepan/Budapest Főváros Levéltára. Levéltári jelzet  HU.BFL.XV.19.d.1.06.036, Klösz György felvétele) 

Csak röviden foglaljuk össze, hogy József nádor mi mindent kezdett el a két városban: támogatásával jöhetett lére 1802-ben Széchényi Ferenc adományából a nemzeti könyvtár, amely a Széchényi Könyvtár és a Nemzeti Múzeum alapja lett, a gyűjteményt maga is bővítette. 

Már 1804-ben javaslatot tett egy városszépítő bizottságra, amely mint Szépészeti Bizottság 1808-tól működött, és nagyszabású városfejlesztési munkálatokat hajtott végre. Kezdeményezte Lipótváros kiépítését, szorgalmazta a Gellért-hegyi csillagvizsgáló felépítését, a Városliget rendezését, a Margit-sziget parkosítását. Megalapította 1826-ban a Vakok Intézetét, támogatta a (csődbement) kőbányai lóvasút kiépítését, lelkes híve volt a közlekedés fejlesztésének, a Nemzeti Színház megalapításának.

József nádor szobra a róla elnevezett téren (Fotó: pestbuda.hu)

A több mint ötven év alatt rengeteget tett Magyarországért és annak fővárosáért, alapított, támogatott, békített, csendesített, ha kellett Bécset, ha kellett a magyar urakat vagy Széchenyit. Munkáját mindenki elismerte, és joggal kapta a kortársaktól a „legmagyarabb” Habsburg nevet. Nélküle nem jöhetett volna létre Budapest. 

Nyitókép: József nádor szobra a József nádor téren 1870 körül (Fotó: FSZEK Budapest Gyűjtemény)