35 éve nyílt meg az Országos Széchényi Könyvtár a Budavári Palotában
2020. április 4. 12:00
A Budavári Palotaegyüttes hatalmas épületében a XVI. század óta tartósan király nem lakott. Horthy Miklós – mint kormányzó – 1920-ban ugyan beköltözött, és ekkor 1944-ig valóban lakott volt a palota, de a II. világháború után e funkcióját is elvesztette.
1900-ban még így nézett ki a nyugati szárny (Forrás: Fortepan/Képszám: 116201)
A könyvtár, amely sokáig a Magyar Nemzeti Múzeum épületében működött, már a XIX. században kinőtte a rendelkezésére álló helyet, ezért az I. világháború előtt is szó volt arról, hogy a könyvtárnak önálló, saját épület kell. A II. világháború előtt és után sem sikerült saját épületet emelni a könyvtárnak, így a helyhiányt úgy oldották meg, hogy több épületben kapott helyet az 1949-től önálló, a Nemzeti Múzeumból kivált intézmény.
A Magyar Nemzeti Múzeum az 1880-as években Klösz György felvételén (Forrás: FSZEK Budapest-képarchívum)
A könyvtár termei a Nemzeti Múzeum épületében (Forrás: FSZEK Budapest-képarchívum)
Arról, hogy a Széchényi Könyvtár a Budavári Palota F épületbe költözzön, már 1959. december 30-án döntött a kormány Gazdasági Bizottsága. Nemcsak a könyvtár költözéséről szólt a döntés, hanem arról is, hogy a palotaegyüttesbe kulturális intézmények költözzenek.
Akkor úgy vélték, a könyvtár részére a Várban kialakítandó hely 50 évre megoldja a helyhiányt, ám senki sem gondolta, hogy az új helyen csak 26 év múlva fog megnyitni a könyvtár, azaz addig eltelik annak a bizonyos ötven évnek a fele.
A szétlőtt királyi palota 1945-ben (Forrás: Fortepan/dr. Kunszt János felvétele)
Természetesen a palota nem volt abban az állapotban, hogy oda a könyvtár beköltözzön. A II. világháborúban súlyosan megsérült, helyreállítása évtizedeket vett igénybe, sőt az 1950-es évek átalakításai a korábbi háborús pusztítással voltak egyenértékűek.
A döntés évében, 1959-ben a még mindig romos palotaépület (Forrás: Fortepan/Képszám: 51621)
Az 1959-es döntés után az első kulturális intézmény, a Budapesti Történeti Múzeum 1967-ben költözhetett be a mai helyére, majd folyamatosan a többi intézmény, 1975-ben a Magyar Nemzeti Galéria, és az azóta megszűnt Munkásmozgalmi Múzeum.
Az OSZK céljaira az Ybl Miklós által tervezett, és 1890–1905 között felépült nyugati szárnyat, azaz az F épületet teljesen át kellett alakítani. Az átalakítás terveit Havassy Pál készítette, a munkát később tőle Lőrinczi Edit vette át. Az átalakítások 1963-ban indultak meg, akkor az átadás határidejét még az évtized vége előttre tervezték.
Az építkezés az 1960-as években indult. Az 1964-es képen a kupola már kész, és a nyugati oldalon is látszanak az állványok (Forrás: Fortepan/Képszám: 77664)
Az F épület által körbezárt két darab 250 négyzetméteres udvart is teljesen beépítették, ide 30 méter magas, 7 emeletes „tornyokat” építettek, amelyeknél különleges mélyalapozást kellett alkalmazni, tekintettel a helyi talajviszonyokra és a könyvek iszonyatos tömegére. A „tornyokba” – amelyek valójában nem látszanak, hiszen körbeveszi őket az Ybl tervezte épület – kerültek a könyvraktárak, amelyek pedig elnyelték az addig az ország számos pontján elhelyezett raktárak tartalmát. A tornyokat jóval a könyvtár megnyitása előtt, már 1973-ban átadták, a többi munka viszont csúszott.
Az F épület a Krisztinaváros felőli oldalon (Fotó: oszk.hu)
Az 1960-as években ugyanis kiderült, hogy a feladat nagyobb, mint amivel számoltak. Az 1970-es években le is lassult a munka, az 1963-as terveket módosítani, egyszerűsíteni kellett, és a határidőket is át kellett ütemezni.
Ahogy az átadáskor született cikkében a Magyarország című lap írta 1985. március 24-én:
„A palotabeli kulturális központ átadási határidejéül 1959-et jelölte meg a kormány. Ám a megszabott tíz esztendő alatt csupán a Budapesti Történeti Múzeum foglalta el új otthonát, így ezután a Gazdasági Bizottság óvatosabb határidőt szabva arra bíztatta az építőket, hogy 1975-ig igyekezzenek befejezni a munkálatokat. A legnagyobb vállalkozás, a nemzeti könyvtár épületének rekonstrukciója azonban továbbra is elhúzódott, olyannyira, hogy a »legeslegvégső« határidő –1980. október 31. – is tarthatatlannak bizonyult. Sajnos, az újabb, 1982. december 31-i határidőiből sem lett semmi; az épület műszaki átadása pontosan egy évvel később kezdődhetett meg.”
Az Állami Tervbizottság, a beruházásokat irányító testület 1981-ban a beruházás befejezésének határidejét 1983. december 31-ben állapította meg. A munkák ezután felgyorsultak. A műszaki átadás-átvétel 1983. december 22-én kezdődött meg. A feltárt hibák kijavítása, a hiánypótlások ezután egészen 1984 októberéig tartottak, és csak ekkor kezdődhetett meg a könyvtár költözése.
Az OSZK épületének főbejárata (Fotó: oszk.hu)
A Múzeum körúti épületben 1984. december 22-én tartott nyitva utoljára a könyvtár. A krónikák még az utolsó távozó olvasó nevét is feljegyezték, ő Vörös Károly történész volt. A könyvtár költözése 6 hónap alatt lezajlott (az eredeti tervekben erre 9 hónapot szántak, de sikerült a költözést 6 hónap alatt elvégezni), és az átadásra 1985. április 2-án került sor.
Az egykori díszlépcsőházból is eltűntek az építészeti díszek (Fotó: oszk.hu)
A Népszabadság című lap 1985. április 4-én így köszöntötte a könyvtárat:
„De jó is ilyet leírni: a budavári palotaegyüttesben már jó ideje működő kulturális központ ismét gyarapodott egy intézménnyel. A Nemzeti Galéria oroszlános udvar felőli részével átellenben, a Budapesti Történeti Múzeum szomszédságában április 2-án, ünnepélyesen átadták az új Széchényi Könyvtárat. A honi könyvtárügy életében történelmi jelentőségű e dátum, hiszen nemzeti bibliotékánk hosszú és kényszerű albérlet, megannyi hányattatás után, 183 éves fennállása óta, most jutott először önálló otthonhoz. A palota F épületében székelő intézmény április 9-től fogad olvasókat.”
A könyvtár teljes területe 44 ezer négyzetméter, átadásakor az ország legnagyobb középülete volt a maga 260 ezer légköbméteres belterével. A polcok hossza 75 kilométer volt, a könyvek mozgatását egy több mint egy kilométer pályahosszúságú, kis elektronikus szállítóberendezés szolgálja – mind a mai napig.
A több mint 20 évig tartó beruházás teljes költsége 825 millió forint (más tudósításokban 700) volt. (1985-ben az átlagos havi jövedelem 5900 forint volt.)
Katalógusok a könyvtárban 2013-ban (Fotó: oszk.hu)
Olvasóterem 2013-ban (Fotó: oszk.hu)
A két nagy és a több kisebb olvasóteremben egyszerre 700 olvasó foglalhatott helyet. (Ma már kevesebb, az azóta elvégzett átalakítások miatt.)
Az elmúlt időben ismét felmerült a könyvtár költözése olyan helyre, amely újabb évtizedekre megoldja az egyre bővülő állomány elhelyezését és az olvasók még jobb kiszolgálását.
Nyitókép: Az Országos Széchényi Könyvtár (Fotó: oszk.hu)
Összesen 10 komment
A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.
időrendben |
fordított időrendben |
értékelés szerint
Az OSZK kikoltoztetesevel nem nehez egyet erteni, viszont be kell latni, hogy erre melto ill. alkalmas epulet nincs. A felbecsulhetetlen erteku dokumentumanyag biztonsagos tarolasa egyik meglevo fovarosi epuletben sem megoldhato. Kulon erre a celra epult es a legmodernebb techologiaval felszerelt epuletre van szukseg ahhoz, hogy az orgedo konyvek evszadazok mulva is hasznalhatok legyenek. Az anyag folyamatosan bovul, tehat nyilvanvaloan egy hatalmas komplexumban kell gondolkodni. Ilyet azonban a belvarosban lehetetlen letrehozni.
Bennem mar regota megfogalmazodott a gondolat, hogy az egykori elevatorhazat kellene visszaepiteni az OSZK szamara. Termeszetesen betonbol, korszeru technologiaval es a kulso homlokzatok visszaallitasaval nemileg eltolva eszaki iranyba, hogy a Boraros teri homlokzat sikban legyen a tobbi epuletevel.
Mas kerdes, hogy mi legyen a palota meguresedo F epuletevel. Velemenyem szerint ez a palota legkonnyebben hasznosithato resze igy nagyon sokfele funkcio ellatasara alkalmas. Az ostrom elott itt tobbnyire uralkodoi lakosztalyok voltak, amelyeknek a visszaepitese draga es szuksegtelen. Abban sem vagyok biztos, hogy a 7 emelet magas sotet es hasznavehetetlen belso udvarokat feltetlen vissza kellene allitani. Mar csak azert sem mert a helyukre epult beton tornyokat csak iszonyatos merteku rombolas mellett lehetne eltuntetni.
Amiben szerintem mindenki egyetert az az Operahazat megszegyenito csodalatos folepcsohaz visszaallitasa eredeti formajaban.
A főlépcsőház visszaépítése valóban jó lenne. Úgy tudom a Köztársasági Elnök hivatala fog beköltözni ide, vagy a helyreállított palota más részébe, a Sándor Palota pedig csatlakozik a Miniszterelnökséghez.
En kulturalis funkcionak jobban orulnek, de a reprezentativ hasznositassal is meg tudnek bekulni amennyiben ez nem jelenti a nagykozonseg teljes kizarasat a pompas kozossegi terekbol, mint amilyen a folepcsohaz is.
Az osztrák államfő hivatala a bécsi Hofburg Lipót-szárnyában található. Itt van a Lovarda, nem messze a kancellária. A Neue Hofburg termeiben állami konferenciákat is rendeznek.
Ettől még a turisták számára is nyitva áll, itt van a Sissi Múzeum, a császári koronát őrző kincstár, az Albertina stb. Vagyis jól megférnek egymás mellett az állami és idegenforgalmi funkciók. A Budai Vár újjáépítése során szintén hasonló vegyes hasznosítás várható.
Elnézést kell kérnem mindenkitől, hogy nem vállalom a valódi nevemet. A gond az, hogy nem lehet közölni szakemberként, tapasztalattal rendelkezőként és naponta a Várat járóként, úgy, meg végképpen nem, ha alkotója vagyok a Budavári Királyi Palota hasznosításának koncepciójának, de nem vagyok benne a döntés-előkészítő rendszerben. Azért nem, mert ha a rekonstrukcióhoz, vagy a hasznosításról csurgatott információhoz észrevételt teszek, akkor annak fogadásakor csak az a szempont, hogy a kormány-intézmény, hivatalnok szempontjából az pozitív vagy negatív, és másodlagos az észrevétel tárgya, tartalma. Az tehát az elfogadható, ha kis ferencjóskaként az az észrevételem mondandója, hogy "minden nagyon szép, minden nagyon jó, mindennel meg vagyok elégedve". Ha nem ezt teszem, akkor rám sütik nemcsak, hogy ellenzéki vagyok, de azt is, hogy ellensége vagyok a jónak. Pedig csak abban a keretben, amit hatvan év elteltével végre megajánlott a Palotának a közhatalom, a szóban forgó terveket, beleértve az eddig megvalósult rekonstrukciós építkezést, tereprendezést településrész fejlesztési koncepcióban definiálni, rendszerbe foglalni, esetenként a díszlet-terveket valóságos, innovatív funkcióval ellátni, jobbat javasolni.
Ami mostanság a Várkapitányság tesz azért szimpatikus, mert egy fiatal csapat produkálni akar és talán kevésbe nyerészkedni, mint tették ezt évtizedekig, akik az exlex állapotban a bérbeadásokból ugyancsak jól megéltek. A szervezeti struktúra megfelelősége felé ez az első lépés. De addig, amíg a látható két hasznosítási alternatíva között a döntéshozó nem dönt addig minden lebegtetett. Az egyik alternatíva, hogy a Palota tokkal-vonóval államfői és kormányzati székhely és központ lesz, amelyben mérsékelik a polgárok és turisták látogatást, amint az volt a két világháború között. Vagy államfői központ és nemzeti kulturális, történeti témapark lesz a Várhegy déli felében. Remélve az utóbbit, azzal, hogy a Sándor palotából és a Karmelita kolostorból meg a Kempelen Farkas által tervezett Várszínházból a királyi palota felújítása után odaköltözik a Miniszterelnök, a Köztársasági Elnök és hivatalai.
És akkor fel kell tennünk a kérdést, hogy amennyiben az Országházban az Országgyűlési Könyvtár evidens, hogy ott van. A Nemzet Könyvtára miért ne maradhatna a Palotában - módosított elhelyezéssel, hogy visszaépíthető legyen eredetében néhány enteriőr. A bécsi Burgban is ott van az Osztrák Nemzeti Könyvtár (Österreichische Nationalbibliothek) a maga több mint 12 millió kötetével. De ez csak az egyik lap lenne abból a dossziéból, aminek az lenne a címe, hogy a Hauszmann-terv ésszerű, hasznos megvalósítása.
A Széchenyi Könyvtár valóban maradhatna a Krisztina városi szárnyban, mint ahogy a Burgban is ott van az Osztrák Nemzeti Könyvtár. De nyilván fel kéne újítani, modernizálni, miközben a belső enteriőröket, köztük a főlépcsőházat is rekonstruálni.
Sajnos igaza van abban, hogy nagyon átpolitizálódott a vár rekonstrukciójának kérdése. Sokan ellenzik a visszaépítést ízlésbeli, de legfőképpen politikai okból. Ízlésekről ugye nem lehet vitatkozni, de a utóbbival annál inkább. Bizonyos politikai körök mindent meg akarnak torpedózni ami történelmünk egy darabjának visszaállításáról szól. Azt, pedig biztosan meg lehet oldani, hogy az állami és idegenforgalmi funkciók harmonikusan illeszkedjenek egymáshoz.
Valóban.
Az Oroszlános udvarral is kell foglalkozni. Ez egy újabb lap. Az impozáns, harmonikus barokk udvaron ott a diszharmónia: a BTM szemetes kukái meg a műszaki bejárata, azután a nyolcvanas évek végén odaültett két vadgesztenyefa. Az Oroszlános udvar a díszelgésre lett kialakítva zárt, barokk udvarként. Ott nincs helye fáknak. Tudják ezt ők is szegények, ezért sem nöttek, terebélyesedtek. Mint a palotában mindenütt a kockaköves járófelületet viszont a korszerűsíteni szükséges...
Ilyen és ehhez hasonló bosszantó "apróságokról" is lehetne szót váltani. A Budavári Palota településrész rekonstrukciós fejlesztésének programja, amelynek részét képezhetné a Hauszmann terv, hiányzik. Így azután nem meglepő, ha a három "t" helyett a három "k" dominál, a Kérdések, a Kétségek, a Kritikák.
A palotával szerintem nem az a legfőbb baj, hogy az oroszlános udvarban milyen a kockakő, hanem maga az épület, amely tetődíszeitől megfosztva, sematikus modern ablakaival, dísztelen homlokzatával sivár látványt nyújt.
Borzalmasan szétverték az épületet belülről. Színteket szabtak át és teljesen sívár tereket hoztak létre. De ez az egész egy lófittyet ér, mert még így is kicsi. A raktárak 30%-a a Váron kívül van, sőt már ott tartunk, hogy az archivált példányokat elszállítják Piliscsabára. (Bizonyos szempontokból ez jó, mert a nemzeti vagyon egy védett része védett körülmények között lehet.) A könyvtárral kapcsolatos legkomolyabb ellenvetésem, hogy kiesik az egyik legfrekventáltabb réteg, az egyetemek hallgatóinak körzetéből, és -valljuk be- nem szerencsés a Várbeli elhelyezés sok szempont miatt sem. Sokkal értelmesebb lenne egy vadonatúj könyvtárépületet emelni amelyik tényleg erre van tervezve. Nagyon jó helyen lenne a Városháza mögött a Károly körúton, szemben a Madách térrel.
Hozzászóláshoz lépjen be, vagy regisztráljon!