A Budavári Palotaegyüttes hatalmas épületében a XVI. század óta tartósan király nem lakott. Horthy Miklós – mint kormányzó – 1920-ban ugyan beköltözött, és ekkor 1944-ig valóban lakott volt a palota, de a II. világháború után e funkcióját is elvesztette.

1900-ban még így nézett ki a nyugati szárny (Forrás: Fortepan/Képszám: 116201)  

A könyvtár, amely sokáig a Magyar Nemzeti Múzeum épületében működött, már a XIX. században kinőtte a rendelkezésére álló helyet, ezért az I. világháború előtt is szó volt arról, hogy a könyvtárnak önálló, saját épület kell. A II. világháború előtt és után sem sikerült saját épületet emelni a könyvtárnak, így a helyhiányt úgy oldották meg, hogy több épületben kapott helyet az 1949-től önálló, a Nemzeti Múzeumból kivált intézmény.

A Magyar Nemzeti Múzeum az 1880-as években Klösz György felvételén (Forrás: FSZEK Budapest-képarchívum)  

A könyvtár termei a Nemzeti Múzeum épületében (Forrás: FSZEK Budapest-képarchívum)  

Arról, hogy a Széchényi Könyvtár a Budavári Palota F épületbe költözzön, már 1959. december 30-án döntött a kormány Gazdasági Bizottsága. Nemcsak a könyvtár költözéséről szólt a döntés, hanem arról is, hogy a palotaegyüttesbe kulturális intézmények költözzenek. 

Akkor úgy vélték, a könyvtár részére a Várban kialakítandó hely 50 évre megoldja a helyhiányt, ám senki sem gondolta, hogy az új helyen csak 26 év múlva fog megnyitni a könyvtár, azaz addig eltelik annak a bizonyos ötven évnek a fele. 

A szétlőtt királyi palota 1945-ben (Forrás: Fortepan/dr. Kunszt János felvétele)

Természetesen a palota nem volt abban az állapotban, hogy oda a könyvtár beköltözzön. A II. világháborúban súlyosan megsérült, helyreállítása évtizedeket vett igénybe, sőt az 1950-es évek átalakításai a korábbi háborús pusztítással voltak egyenértékűek. 

A döntés évében, 1959-ben a még mindig romos palotaépület (Forrás: Fortepan/Képszám: 51621)

Az 1959-es döntés után az első kulturális intézmény, a Budapesti Történeti Múzeum 1967-ben költözhetett be a mai helyére, majd folyamatosan a többi intézmény, 1975-ben a Magyar Nemzeti Galéria, és az azóta megszűnt Munkásmozgalmi Múzeum. 

Az OSZK céljaira az Ybl Miklós által tervezett, és 1890–1905 között felépült nyugati szárnyat, azaz az F épületet teljesen át kellett alakítani. Az átalakítás terveit Havassy Pál készítette, a munkát később tőle Lőrinczi Edit vette át. Az átalakítások 1963-ban indultak meg, akkor az átadás határidejét még az évtized vége előttre tervezték.

Az építkezés az 1960-as években indult. Az 1964-es képen a kupola már kész, és a nyugati oldalon is látszanak az állványok (Forrás: Fortepan/Képszám: 77664) 

Az F épület által körbezárt két darab 250 négyzetméteres udvart is teljesen beépítették, ide 30 méter magas, 7 emeletes „tornyokat” építettek, amelyeknél különleges mélyalapozást kellett alkalmazni, tekintettel a helyi talajviszonyokra és a könyvek iszonyatos tömegére. A „tornyokba” – amelyek valójában nem látszanak, hiszen körbeveszi őket az Ybl tervezte épület – kerültek a könyvraktárak, amelyek pedig elnyelték az addig az ország számos pontján elhelyezett raktárak tartalmát. A tornyokat jóval a könyvtár megnyitása előtt, már 1973-ban átadták, a többi munka viszont csúszott.

Az F épület a Krisztinaváros felőli oldalon (Fotó: oszk.hu)

Az 1960-as években ugyanis kiderült, hogy a feladat nagyobb, mint amivel számoltak. Az 1970-es években le is lassult a munka, az 1963-as terveket módosítani, egyszerűsíteni kellett, és a határidőket is át kellett ütemezni. 
Ahogy az átadáskor született cikkében a Magyarország című lap írta 1985. március 24-én: 

„A palotabeli kulturális központ átadási határidejéül 1959-et jelölte meg a kormány. Ám a megszabott tíz esztendő alatt csupán a Budapesti Történeti Múzeum foglalta el új otthonát, így ezután a Gazdasági Bizottság óvatosabb határidőt szabva arra bíztatta az építőket, hogy 1975-ig igyekezzenek befejezni a munkálatokat. A legnagyobb vállalkozás, a nemzeti könyvtár épületének rekonstrukciója azonban továbbra is elhúzódott, olyannyira, hogy a »legeslegvégső« határidő –1980. október 31. – is tarthatatlannak bizonyult. Sajnos, az újabb, 1982. december 31-i határidőiből sem lett semmi; az épület műszaki átadása pontosan egy évvel később kezdődhetett meg.”

Az Állami Tervbizottság, a beruházásokat irányító testület 1981-ban a beruházás befejezésének határidejét 1983. december 31-ben állapította meg. A munkák ezután felgyorsultak. A műszaki átadás-átvétel 1983. december 22-én kezdődött meg. A feltárt hibák kijavítása, a hiánypótlások ezután egészen 1984 októberéig tartottak, és csak ekkor kezdődhetett meg a könyvtár költözése. 

Az OSZK épületének főbejárata (Fotó: oszk.hu)

A Múzeum körúti épületben 1984. december 22-én tartott nyitva utoljára a könyvtár. A krónikák még az utolsó távozó olvasó nevét is feljegyezték, ő Vörös Károly történész volt. A könyvtár költözése 6 hónap alatt lezajlott (az eredeti tervekben erre 9 hónapot szántak, de sikerült a költözést 6 hónap alatt elvégezni), és az átadásra 1985. április 2-án került sor. 

Az egykori díszlépcsőházból is eltűntek az építészeti díszek (Fotó: oszk.hu)

A Népszabadság című lap 1985. április 4-én így köszöntötte a könyvtárat: 

„De jó is ilyet leírni: a budavári palotaegyüttesben már jó ideje működő kulturális központ ismét gyarapodott egy intézménnyel. A Nemzeti Galéria oroszlános udvar felőli részével átellenben, a Budapesti Történeti Múzeum szomszédságában április 2-án, ünnepélyesen átadták az új Széchényi Könyvtárat. A honi könyvtárügy életében történelmi jelentőségű e dátum, hiszen nemzeti bibliotékánk hosszú és kényszerű albérlet, megannyi hányattatás után, 183 éves fennállása óta, most jutott először önálló otthonhoz. A palota F épületében székelő intézmény április 9-től fogad olvasókat.”

A könyvtár teljes területe 44 ezer négyzetméter, átadásakor az ország legnagyobb középülete volt a maga 260 ezer légköbméteres belterével. A polcok hossza 75 kilométer volt, a könyvek mozgatását egy több mint egy kilométer pályahosszúságú, kis elektronikus szállítóberendezés szolgálja – mind a mai napig. 
A több mint 20 évig tartó beruházás teljes költsége 825 millió forint (más tudósításokban 700) volt. (1985-ben az átlagos havi jövedelem 5900 forint volt.) 

Katalógusok a könyvtárban 2013-ban (Fotó: oszk.hu)

Olvasóterem 2013-ban (Fotó: oszk.hu)

A két nagy és a több kisebb olvasóteremben egyszerre 700 olvasó foglalhatott helyet. (Ma már kevesebb, az azóta elvégzett átalakítások miatt.) 
Az elmúlt időben ismét felmerült a könyvtár költözése olyan helyre, amely újabb évtizedekre megoldja az egyre bővülő állomány elhelyezését és az olvasók még jobb kiszolgálását.

Nyitókép: Az Országos Széchényi Könyvtár (Fotó: oszk.hu)