Úgy tűnik, afelé hajlik a kormány, hogy valóban bezárja a Déli pályaudvart. Megjelent egy kormányhatározat, amely július 1-ig ad határidőt két miniszternek, hogy vizsgálja meg a kérdést, és tegyen javaslatot a terület a közösségi és sportcélú hasznosításra. 

Egészen pontosan így fogalmaz a friss határozat: „a budai vasútfejlesztés, a kapcsolódó köztéri területfejlesztés és csomópontfejlesztés megvalósítása érdekében szükséges intézkedésekről” kell vizsgálatot folytatni. 

Egyrészt Seszták Miklós nemzeti fejlesztési miniszternek a voltaképpeni pályaudvar területéről kell gondolkodnia. Az utasforgalmi csarnok, a vágányok, a peronok és néhány egyéb építmény területét a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. útján állami tulajdonba kell vennie, és át kell adnia a MÁV Zrt. vagyonkezelésébe. Ez után július elsejéig ötletpályázatot kell kiírnia és lebonyolítania a terület jövőbeni közösségi funkciójának meghatározására. Korábban arról lehetett hallani, hogy parkot – lényegében a Vérmező folytatását – szánná ide a kormány. Ebből a mostani határozatból arra lehet következtetni, hogy a budai „szuperkórház” nem ide kerülne, bár erről is volt szó. Mindenesetre a közösségi funkció nem csak parkot jelent: ezek szerint akár szolgáltatóhelyiségek is épülhetnek ide. 

Balog Zoltánnak, az emberi erőforrások miniszterének pedig a Márvány utca és a vasúti alagút, azaz tulajdonképpen a Hegyalja út közötti, úgynevezett üzemi terület – rendezővágányok, különféle üzemi épületek – jövőjét kell megvizsgálnia. 

Ide egy sport- és szabadidős célú városfejlesztés részletes koncepcióját és megvalósíthatósági tanulmányát készítik el, a Testnevelési Egyetem és szükség esetén Sesztákon keresztül a MÁV Zrt. bevonásával, szintén július 1-jéig. Ebből arra lehet következtetni, hogy az egyetem bővülhetne a vágányok helyén – egyébként is ott működik, a vasút melletti Győri úton. 

A kormányhatározat szerint a budai vasúti közlekedés fejlesztéséhez kapcsolódó előkészítési feladatok közé tartozik a Déli pályaudvar jövőbeni funkciójának hatásvizsgálata, az üzemi pályaudvar megszüntetéséhez és a kelenföldi vasúti vágányhálózati és létesítményi kapacitásbővítéshez szükséges hatásvizsgálat és tendertervek elkészítése, valamint a környezetvédelmi és szervezési kérdések vizsgálata.

Ebből is látszik, hogy a kormány tisztában van azzal: nem lehet a Délit csak úgy, egy tollvonással bezárni. Hiszen, mint már egy korábbi cikkünkben itt a pestbuda.hu-n végigvettük, a Kelenföld vasútállomás bármilyen fejlesztés nélkül nem képes átvenni a feladatot.

Nem csak az utasforgalmi épület kétségbeejtő állapota miatt: a vágányhálózat – ott fonódik össze a két déli fővonal és a Hegyeshalom felől érkező 1-es fővonal – is kapacitásgondokkal küszködik. Ennek egy része nyilván megoldódik, ha a Délibe már nem járnak vonatok, ám a Dunán átkelő voszerelvények számára a déli vasúti hídhoz vezető, valamint a rajta átmenő vágányokat fejleszteni kell. Vélhetően jelentősen át kell építeni a Bartók Béla út végénél található síneket, hogy egymást a legkevésbé zavarva haladhassanak el a jövőben a vonatok. Ismert az is, hogy már régóta tervezik a déli vasúti hídon egy harmadik sínpár megépítését, ehhez egy új vasszerkezet kell a meglévő pillérekre felhúzni – de a jelenlegi két vágányt és a hídszerkezetüket is fel kellene újítani már.

Mindehhez az előkészülethez Varga Mihály nemzetgazdasági miniszternek 1 milliárd forintról kell gondoskodnia április 1-jéig. Seszták Miklósnak pedig a kész koncepciót szeptember 1-jéig kell a kormány elé terjesztenie, a szükséges telekalakítási eljárásokat és a kapcsolódó egyéb tulajdonrendezési eljárásokat az MNV-n és a MÁV-on keresztül 2017. december 31-ig kell lefolytatnia.

Mint arról korábban beszámoltunk, mások mellett a Magyar Mérnöki Kamara is ellenzi a Déli bezárását, hiszen fontos elővárosi feladatokat tölt be, kiváló metró- és villamoskapcsolatot biztosít például az Érd környékéről érkezőknek. Igaz, a 4-es metróval Kelenföldnél is lett egy gyors belvárosi járat.