2016. március 31. 16:34

A Kiscelli Múzeum kiállítással emlékezik a Nagy Háborúra. Könnyen megteheti, mert országos viszonylatban is gazdag anyag áll a rendelkezésére, ugyanis a Budapest Székesfőváros Tanácsa 1915-ben határozatot hozott a háborús anyag gyűjtéséről, amihez hasonló jelentőségű gyűjtés azóta sem történt. Így került közgyűjteménybe több ezer irat, plakát és szép számú fotó is.

Írta: Ludmann Mihály

 

A kiállítás egyik sarokköve Müllner János 1914 és 1920 között készült fényképeinek bemutatása. Müllner János (1870-1925) pesti fotográfust nyugodtan nevezhetjük az egyik első fotóriporternek, aki alkotásainak helyszínét a műterem csendje helyett az utca zajára cserélte. Minden aktuális eseményről tudósított, remek érzékkel látva meg azt, ami a maradandó történelmi emlékezet számára is fontos lehet.

A háború ideje alatt készített eredeti ezüstzselatinos képeiből láthatunk egy válogatást a kiállítás egyik termében. Ezeken a képeken keresztül megismerhetjük a háborús időket élő főváros történéseit, amelyben a háborúért való tüntetés, a sorban állás az élelmiszerért, a Margit-szigeti hadikiállítás megnyitóját és mára elfeledett háborús társasjátékokat. Müllner János fényképeinek bemutatása tiszteletadás a mesternek is.

Fotók: Fáryné Szalatnyay Judit 

A korabeli plakátok, behívók, élelmiszerjegyek külön tablókon mutatják a háborús idők másik arcát. És ha már arc, akkor az legyen pofozható. Kiállították azt a pofozható bábut, amelyik az antant oldalán hadba lépő, hűtlen szövetségest, Olaszországot hivatott megjeleníteni. Gyakorlatlanok számára egy korabeli fénykép mutatja meg hogyan működött.

A monumentális Templomtér nagyszabású alkotásnak ad helyet. Itt látható a talapzattal több mint tíz méter magas Nemzeti Áldozatkészség szobrának másolata. Ezekbe a fából készült szobrokba pénzért vásárolt szögeket vertek. A pénzt a háború áldozatai, özvegyek, árvák, rokkantak kapták. Az elsőt Bécsben állították fel 1915. március 6-án. Magyarország első ilyen művét Pozsonyban május 23-án mutatták be. Hazánkban 22 ilyen szobor felállításáról tudunk. Az osztrák és cseh területen ennél több volt, amiről a kiállításon interaktív módon tájékozódhatunk.

A Nemzeti Áldozatkészség szobrai között különleges helyet foglalt el Sidló Ferenc műve, amit 1915. szeptember 12-én avattak fel a Deák téren. A ragasztott tölgyfából készült szögelős szobrot kilenc év múlva távolították el az Anker épülete elől. A II. világháború végén szétdarabolták és csak a ló fejének töredéke és a lovas feje élte túl az utána következő évtizedeket. Ezeket és a szobor rekonstrukcióját május 15-ig megnézhetjük a Kiscelli Múzeum időszaki kiállításán.


Hozzászóláshoz lépjen be, vagy regisztráljon!

Felhasználónév:
Jelszó:

Regisztráció | Elfelejtett jelszó