Fafajcserés átalakítást alkalmaznak a Pilisi Parkerdőnél többek között azért, hogy a klímaváltozás egyre drasztikusabb hatásainak hatékonyabban ellenálló fafajösszetételt hozzanak létre a magyarországi erdőkben.

A Parkerdő közleményében azt írja, hogy az erdőgazdálkodóknak számos új kihívást jelent a klímaváltozás. Megváltozik az erdők természetes vízháztartása, egyes fafajok ellenálló képessége alacsonyabb lesz, így nehezebben tűrik a szárazságot, kiszolgáltatottabbak a gombák és rovarok kártevésének is. A klímaváltozás ezen az éghajlaton is komplex szakmai megoldásokat kíván, hogy hosszútávon a magyar erdők fafajösszetételük és szerkezetük alapján ellenállóbbak legyenek a negatív hatásokkal szemben.

Az egyik ilyen, a klímaváltozás hatásaira is reagáló erdészeti megoldás a fafajcserés erdőszerkezet-átalakítás, amelynek elsődleges célja, hogy az erdészek változatos, sokféle fafajból álló erdők kialakításával támogassák az erdők természetes ellenálló-képességét. Az eljárás során olyan fafajösszetételt alakítanak ki, amely az őshonos fő- és elegyfafajokat helyezi előtérbe, és ezáltal életképesebb erdei ökoszisztémát eredményez. 

A felmelegedés miatt kiszáradt feketefenyő állomány helyére, az ottani viszonyok alapján cser főfafajú, kocsánytalan tölgy elegyű, illetve az ott megtalálható őshonos fafajokkal, cseresznyével, kislevelű hárssal elegyített állományt telepítettek a szakemberek. A fafajcserés erdőátalakításnak köszönhető, magas természetességi fokú, fajokban gazdagabb erdőknek nem csak az ellenálló képessége lesz nagyobb, egyidejűleg a kirándulók elé táruló erdőkép is vonzóbbá válik. Mindezek mellett az őshonos fafajok tájidegen fajok helyére való telepítése is kiemelt cél, ebben a folyamatban pedig az úgynevezett invazív fafajok visszaszorítása jelenti a kulcsfontosságú lépést.

Jelenleg a Pilisi Parkerdő több erdészetének területén, például a Bajnai Erdészetnél vagy Dél és Kelet-Gerecsén folynak ilyen jellegű erdőátalakítási munkálatok.

(MTI)