2016. június 25. 08:21

1848 és 1956 szimbólumait vizsgálja és mutatja be A szabadság kódjai című új kiállítás a Néprajzi Múzeum és az Országgyűlési Múzeum közös szervezésében. A kiállítás számos tárgyon és multimédiás eszközökön keresztül tárja fel a két forradalom összefüggéseit, szimbólumait és azok továbbélését.

Az 1848-as és az 1956-os forradalom és szabadságharc szimbólumválasztásait vizsgálja A szabadság kódjai címmel a Néprajzi Múzeum és az Országgyűlési Múzeum szombattól látogatható, közös tárlata.

„A magyar szabadság ideájának jelképei '48 és '56” – hangsúlyozta a kiállítás pénteki megnyitóján a Néprajzi Múzeumban az Országgyűlés elnöke. Kövér László hozzátette: nagy szabadságharcaink körülményei századonként változtak, ám kiváltó okuk és okozati hatásuk soha. Az ok mindig a szabadságvágyban fogant nemzeti önrendelkezési akarat, a hatás pedig a legyőzetve való győzelem, azaz olyan társadalmi-politikai folyamatok elindítása, amelyek közelebb vitték a nemzetet a rövid úton el nem érhető célokhoz - emlékeztetett. Noha 1949-ben győzött az idegen túlerő, ezt túlélte a magyar polgári gondolat és az önálló magyar államiság „rövid, de heroikus” visszaállításának történelmi tapasztalata - idézte fel a házelnök, hozzátéve: enélkül a később Trianonban megcsonkított magyarság nem tudta volna életképessé tenni és sok tekintetben Európa élvonalába emelni a magyar államot.

Kövér László szerint a „legyőzetve is győztes” 1956-os szabadságharc erejét a nemzeti szabadságvágy és társadalmi igazságvágy páratlan összefonódása adta, noha november 4. után a „nemzetárulásban fogant magyarországi kommunista-szocialista uralom” évtizedeken keresztül tudatosan roncsolta a magyarok nemzeti azonosságtudatát és a közösségi összetartozás kötelékeit. Az első szabadon választott országgyűlés első, az 1956-os forradalom és szabadságharc emlékét megörökítő törvényével jelezte, hogy 1956 eszményei táplálták a rendszerváltoztatással 1990-ben újjászülető magyar demokráciát – közölte a házelnök. Kövér László kiemelte: a Néprajzi Múzeumban látható kiállítás szervezői a „jelképek jelképeinek bemutatására” vállalkoztak.

„1848 és 1956 tárgyi emlékeit és jelképeit olyan párhuzamokba állították, amelyek – ma már tudjuk  találkoztak egymással. 1848 jelképei hasonló módon adtak erőt 1956 magyarjainak, mint ahogyan mi, mai magyarok erőt meríthetünk 1956 jelképeiből” - hívta fel a figyelmet. Ha a magyarok nem tévesztik szem elől 1848 és 1956 ideáit, a 21. század kihívásai közepette is lehetséges lesz egy, „a bonyolult nemzetközi együttműködésbe szuverén és egyenrangú módon beilleszkedő, nemzeti, kulturális és hitbéli önazonosságát megtartó, közösségeit és polgárait gyarapító Magyarország” felépítése – fogalmazott Kövér László.

Kemecsi Lajos főigazgató köszöntőjében kiemelte: a Néprajzi Múzeum kiemelt feladatának tekinti a magyar identitás, a magyar múlt kutatását és bemutatását. Összefogás nélkül nem lehetséges forradalom, de még egy kiállítás sem: ennek a tárlatnak a létrehozásáért többek között a Néprajzi Múzeum, az Országgyűlési Múzeum, valamint az 1956-os forradalom 60. évfordulójára létrehozott Emlékbizottság fogott össze – emlékeztetett Kemecsi Lajos.

Szabó Magdolna és Kedves Gyula kurátorok a kiállítás sajtóbemutatóján elmondták: a kiállítás számos tárgyon és multimédiás eszközökön keresztül tárja fel a két forradalom összefüggéseit, szimbólumait és azok továbbélését. 

Az egyik legerősebb vizuális elem a Kossuth-címer, amely már a bevezető folyosón felbukkan. A kurátorok szerint az 1848-as forradalom szimbólumrendszere ugyan nagyrészt nem új találmány, de ezek a nemzeti jelképek ekkor emelkedtek törvényerőre. Erős összekötő szál a két forradalom között a nemzetőrség felállítása: ez a fegyveres testület nem a hadsereg része volt, hanem öntudatos polgárok önkéntes belépésével biztosította a közrendet.

A tárlat vitrineiben jól megfigyelhető, hogy a rövid életű 1956-os szabadságharc alatt milyen gyorsan beindult a forradalmi kitűzők, jelvények kisipari gyártása. Szembetűnő az is, hogy 1849 után milyen erősen és milyen változatos formában éltek tovább a forradalom jórészt tiltott szimbólumai. Az 1956-os forradalom után ilyesmire nem volt lehetőség, de annál több relikvia maradt fenn;  az egyik legkülönlegesebb például az a szegedi színház erkélyére 1956-ban kifüggesztett Kossuth-címer, amelyről kiderült: egy Sztálin-portéra festették. A szabadság kódjai című kiállítás november 4-ig látogatható a Néprajzi Múzeumban.

(MTI; fotó: neprajz.hu)


Hozzászóláshoz lépjen be, vagy regisztráljon!

Felhasználónév:
Jelszó:

Regisztráció | Elfelejtett jelszó