2016. szeptember 12. 09:13

Kevésbé ismert, hogy a 2014-ben végleg lebontott, Illatos úti Dzsumbujtól egy utcányira, a Gubacsi út és a Kén utca sarkán szintén leromlott, komfort nélküli épületek álltak egykor. Ez volt a Kis-dzsumbuj, aminek utolsó, még álló épülete év végéig a többihez hasonlóan szintén eltűnik.

Írta: Bukovszki Péter

 

Az egykor négy házból álló tömbből mára már csak egyetlen épület áll, a többit ugyanis az elmúlt években lebontották, az ott lakókat pedig kiköltöztették. A terület Ferencváros része, a mostani bontás pedig a kerületben évek óta zajló, úgynevezett szociális városrehabilitáció része, amelynek során a régi, jellemzően komfort nélküli, rossz állapotú lakásokat felújítják vagy lebontják, miközben az ott lakók elhelyezéséről, (vissza)költöztetéséről is gondoskodnak. 

A külső-ferencvárosi ipari negyed épületei, gyárai, raktárai közé ékelődött Kén utcai lakótelep utolsó, romos házának környéke ma szalaggal körbezárt építési terület, ahol azonban még tisztán látszik egy másik, idén nyáron lebontott ház helye. Az egykor itt állt négy épület bontását 2012-ben kezdte meg a IX. kerületi önkormányzat, az életveszélyessé vált 3. számú házzal, miután gondoskodtak az itt lakók elhelyezéséről. Azóta a másik három épületből is kiköltöztettek mindenkit, az ablakok és ajtók nagy részét befalazták, s mivel a területet folyamatosan őrzik, önkényes lakásfoglalók sem akadályozhatják a bontás folytatását.

 A díszítések még látszanak

A bővítés utáni két felső emelet egyszerűbb

A háztömbfelügyelőnek már nincs itt dolga

A lejtő tetején

A Kis-dzsumbuj egyébként a közeli Dzsumbujtól eltérően nem az 1930-as évek végén épült, hanem annál jóval korábban, 1897 körül több mint 160 lakással, kísérleti munkástelepként. 1925-26-ban az eredetileg egyemeletes épületek Friedrich Lajos főmérnök tervei szerint még két szintet kaptak. A még álló utolsó épület stílusán is látszik, hogy ekkoriban még a munkáslakások díszítésére is fordítottak energiát, a boltíves gangok, a tégladíszítéssel övezett ablakok és a fogazott párkányzatok még ma is jól kivehetőek.

A lakások komfortfokozata azonban az idők során nem sokat változott: a szoba-konyhás lakásokban nemhogy fürdőszoba, de még folyóvíz sem volt, ezt csak a gang végében lévő toalettek falikútjaiból szerezhettek a lakók. A korabeli lakásviszonyokat jól jelzi, hogy a Székesfőváros Statisztikai Évkönyvei szerint az itteni lakások nem számítottak rossznak, hiszen többszörös túljelentkezés volt rájuk, az igénylőknek csak töredéke költözhetett a Kén utcai házak egyikébe. 

Egy évszázada még kézenfekvő ötletnek tűnt, hogy az egész Budapestre jellemző lakáshiányt a gyárak, üzemek közelébe épített bérkaszárnyákkal, munkás- és szükséglakásokkal oldják meg. A rossz infrastruktúra, a szükséges intézmények és szolgáltatások hiánya azonban hamar elszigeteltté tette a megépült telepek egy részét. A Kis-dzsumbuj – ellentétben a Dzsumbujjal – azonban eredetileg nem számított a legrosszabbak közé: az itt lakó alsó-középosztálybeliek többsége szakmunkás vagy hivatalnok volt, de kezdetben a bérlők között még egy-egy orvos is előfordult. 

A nemrég lebontott ház hűlt helye

Az ablakok jó részét már befalazták

A fákat meghagyták az építési területen

Lefelé a lejtőn

A telep lecsúszása és az áldatlan állapotok csak az 1980-as évek második felétől kezdődtek, amikor a megroppant gazdaság bezáró gyárai sok embert magukkal rántottak a mélybe, így a Kén utcaiak jó részét is. Az elköltözők helyén megjelenő illegális beköltözőkkel aztán kezdetét vette a háztömbök visszafordíthatatlan leromlása. 

Ebből következően, néhány évvel ezelőttig a Kén utcai telep nemcsak esztétikai-városképi, de társadalmi szempontból is jelentős kockázatot jelentett a város számára. A lakók egy része ugyanis a 2012-es bontást megelőzően életveszélyes környezetben élt, volt példa arra, hogy egy ház födémje a lakásba hordott gerendák és egy illegálisan beépített zuhanyzó miatt szakadt le. Emellett a mindennapos lopások, zaklatások miatt a telep jelentős gócpontja volt a bűncselekmények elkövetésének.  

A régi adósság törlesztése

Az ipari létesítmények közé ékelődött, slumosodott, rossz állapotú lakótelepek lebontása a IX. kerületben egy régi adósság törlesztésének eredménye, hiszen a hosszú évtizedeken át tartó áldatlan állapotok felszámolását korábban semmilyen más programmal nem sikerült elvégezni.

A városrehabilitációnak köszönhetően azonban néhány év alatt – egyetlen ház kivételével, amit azonban várhatóan év végéig lebontanak – sikerült teljesen eltüntetni Ferencváros két legrosszabb állapotú lakótömbjét, ami budapesti viszonylatban is az egyik legsikeresebb és legnagyobb vállalkozás. A lebontott házak így végképp átadhatják helyüket a környék struktúrájába jobban illeszkedő épületeknek: üzemeknek, raktáraknak, irodáknak.


Hozzászóláshoz lépjen be, vagy regisztráljon!

Felhasználónév:
Jelszó:

Regisztráció | Elfelejtett jelszó