2017. február 6. 16:37

Trefort Ágoston születésének kétszázadik évfordulója alkalmából történelmi emlékhellyé nyílvánították Budapest belvárosában az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) Bölcsészettudományi Karának híres kampuszát. Az emlékhelyet jelölő sztélé avatóünnepségén beszédet mondott Kovács Ákos András, Dr. Erdődy Gábor és Dr. Borhy László. A megemlékezésen kórusműveket adott elő az ELTE Zenei Tanszékének Pro Musica vegyeskara, amelyet Mindszenty Zsuzsanna vezetett.

Írta: Seager-Smith Dániel; fotók: Kozics Júlia.

 

Trefort Ágoston a dualizmus korában tizenhat éven keresztül, 1872 és 1888 között töltötte be a vallás- és közoktatásügyi miniszteri széket. Az államférfi hozzájárult a korszerű magyar oktatási rendszer kialakulásához. Minisztersége alatt épültek meg a Műegyetem Múzeum körúti épületei (a mai Trefort-kerti kampusz), az Egyetemi Könyvtár, az Orvostudományi Kar és az Üllői út mentén a klinikai negyed épületei. Emellett teljeskörűen átszervezte és modernizálta a közoktatás korabeli rendszerét.

Trefort munkássága a műemlékvédelemre is kiterjedt, számos ma is látható épület – többek között a budavári Mátyás-templom – restaurálása hivatali ideje alatt történt meg. Érintett volt a Zeneakadémia és az Iparművészeti Múzeum megalapításában is. Csupán huszonnégy évesen, 1841-ben választotta a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjai közé, később a testület rendes tagja, majd elnöke lett.

A befolyásos miniszter nevét viselő kert a magyarországi felsőoktatás egyik bölcsőjeként teljes mértékben méltó arra, hogy Történelmi emlékhely legyen, és hogy minél inkább megismerje a magyar társadalom az egyetemi közösség körén túl is – hangsúlyozta Kovács Ákos András, a Nemzeti Örökség Intézet társadalmi kapcsolatokért felelős igazgatója ünnepi köszöntőjében.

Dr. Erdődy Gábor, az ELTE nemzetközi ügyekért felelős rektorhelyettese az oktatási intézmények történelmi fontosságát emelte ki. „Valamennyi nép történetében létrejönnek és generációkon átívelve működnek azok a helyszínek, amelyek a nemzet szempontjából fontos változások, pozitív történések színtereiként szolgálnak. Az érintett emlékhelyek a nemzeti emlékezet szimbolikus terrénumaként megjelenítik, őrzik és átörökítik, továbbadják újabb és újabb generációk számára az egészséges nemzetépítő önazonosság ápolása szempontjából nélkülözhetetlen értékeket.”

Dr. Borhy László, a Bölcsészettudományi Kar dékánja Trefort Ágoston történelmi hatását megemlítve arra tért ki, hogy a Trefort-kert a magyar történelmi emlékezetnek kiemelkedő helyszíne. Emlékeztett arra, hogy nem csak Trefort Ágoston és Eötvös Loránd szobra áll a kampuszon, hanem 2014. november 14-én avatták fel azt a műalkotást, amely több mint kétszáz méter hosszan és egy centiméter szélességben rejtőzik a fő és az F épület falában, rajta a második világháború során életüket vesztett egykori egyetemi polgárok nevével. Emellett a kampuszon emléktábla hirdeti, hogy I. Tóth Zoltán dékán az 1956-os forradalom során hősi halált halt; ahogyan azt is, hogy Korompay Emánuel, a kar egykori hallgatója Katynban vesztette életét. Egy harmadik tábla arra emlékeztet, hogy a kampusz helyén állt az Egyetemi Botanikus Kert, a mai Füvészkert elődje. Továbbá itt található az első világháborúban életüket vesztett magyar tanárokra emlékező szobor, és hamarosan elkészülhet a 1848–49-es szabadságharc pesti egyetemi légiójának emlékműve is. A dékán a jelenlévők figyelmét arra is felhívta, hogy a főépület tetején található a tudós Eötvös Loránd csillagvizsgálója. A felsorolással igazolva, hogy az ELTE kitörölhetetlenül beleszövődött a nemzeti emlékezetkultúrába.

Az ünnepség zárásaként az ELTE Pro Musica vegyeskara előadta az Egyetem Nagyszombati himnuszát. Az avatással az ELTE Trefort-kerti kampusza csatlakozott ahhoz a 66 történelmi és nemzeti emlékhely sorához, amelyeket a Nemzeti Örökség Intézete gondoz és népszerűsít.


Hozzászóláshoz lépjen be, vagy regisztráljon!

Felhasználónév:
Jelszó:

Regisztráció | Elfelejtett jelszó